Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Partl Viktória: A kapor a „természet inzulinja”

Partl Viktória: A kapor a „természet inzulinja”

A kapor (Anethum graveolns L.) közismert gyógy- és fűszernövény. Eredetileg a Földközi-tenger vidékén termett, ahol még a mai napig is előfordul vadon. Európába és az akkori Pannóniába a római légionáriusok hozták be.

Mi található a kaporban

A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns. Kiváló C-vitaminforrás, amely a legfontosabb vízben oldódó antioxidáns és képes semlegesíteni az emberi szervezetben a szabadgyököket, amelyek a sejtek károsodásáért felelősek. A növény tartalmaz még: A-vitamint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot.

Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas kálium tartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél.

A növény illóolajának jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető illata van. Összetevői: d-karvon, d-limonen,alfa- fellandrén, fenilpropán anyagok. A flavonoidok közül a kvercetin több glikozidját, apigenint, vicenint tartalmaz. A karvon pedig a tumorellenes és antioxidáns hatásáról híresült el.

A növényben körülbelül 0,5% az illóolaj tartalom, míg a termésben 2,5-4%. (A termésben zsírolaj és fehérje is található. ) Többszörösen telítetlen zsírsavakat – omega 3 és 6-ot – és egyszeresen telített zsírsavat is tartalmaz – olajsavat.

Hogy mennyi a növény illóolaj tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza.

A termésből nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató hatású. A gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható.

kapor-gyogynoveny2A kapor szervezetre gyakorolt hatásai

Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van. Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben.

Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását a belekben, és szervezetünk más tájékain is. Ebben a tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a foghagyma erős baktériumölő tulajdonságaival.

A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz.
Férfiaknál a merevedési reflexet erősíti.
Ilyen hatás érhető el például, néhány növényi szár rágógumiszerű rágcsálása révén.

A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén, csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása szempontjából. Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is. Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes. A szájban megtelepedő baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet biztosít.

A húgyúti betegségeket leggyakrabban az E. Coli baktérium okozza, amelynek megtelepedését a kapor meggátolja, így jelentősen hozzájárul a húgyutak egészségének a helyreállításához.

Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák. Várandósság alatt azonban éppen emiatt a hatása miatt nem ajánlott a szedése!

Vércukorszint csökkentő hatás

A kapor e hatását a vanádiumnak köszönheti, mert szabályozza az inzulin termelődését és megakadályozza a zsír elraktározódását. Így az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik le mint zsír, hanem egyenesen az izomsejtekbe jut és energiává alakul át.

A vanádiumnak koleszterinszint csökkentő hatása is van, de előszeretettel alkalmazzák erős fogak, csontok, izmok növelésére. Fogyasztásakor szálkásabb izomzathoz jutunk, de előírás szerint kell alkalmazni, mert a vanádium túladagolása nem szerencsés. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kapor néhány hónap alatt jelentősen részt vesz a vér cukorszintjének a csökkentésében.

A kapor fogyasztása egész évben szükséges

A kapor Európában május végétől  október közepéig szedhető, ez idő alatt rendszeresen fogyasztjuk mindenféle ételekhez, salátákhoz és öntetekként…

A friss kapor javasolt napi adagja körülbelül 8-10 dkg. Ennyihez nem tudunk az év minden napján hozzájutni, mert a téli időszakban nem jutunk friss kaporhoz. Éppen ezért kézenfekvő, hogy szárított kapor készítményhez jussunk. A kapor szárazanyagtartalma 7-8 %, tehát 10 dkg kapornak 7-8g szárítmány felel meg .

 

„A természet varázsát ontja bőven,
A fűben, a virágban és a kőben,
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad.”

(Shakespeare)

Partl Viktória

természetgyógyász

fitoterapeuta

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top