Ősmagyarok szállásterülete – Honfoglalás: kik voltak az avarok?

 

 

 

 

 

 

 

“Árpád magyarjai a honfoglaláskor itt már magyar népet találtak. Ezek az onogurok (3. avar-hullám -griffes-indás kultúra), akik 670 táján árasztották el hatalmas tömegeikkel a Kárpát-medencét…9. sz. végi bejövetelkor, Árpád vezetésével egy alapvetően török népesség telepedett le. E két népcsoport összeolvadásából született meg a magyar nép László Gyula elmélete szerint.


Bizonyítékok:

  • 670/680 táján onogurok (új avarok) vándoroltak be, 9. sz.-i források onogurok jelenlétéről szólnak, márpedig a magyarok idegennyelvi megnevezései az »onogur« népnévből erednek,
  • Árpád magyarjainak szállásterülete és a késő-avar – onogur szállásterületek kiegészítik egymást, és a kettő adja a XI. sz.-i magyar településrendszert… az onogurok megérték Árpád magyarjainak megjelenését a Kárpát-medencében…
  • A késő-avarkor népének és Árpád magyarjainak a régészeti hagyatéka igen jól elkülönül (más a temetkezés módja, a fegyverzet, a lószerszám, a viselet, stb.). A két nép temetőinek elhelyezkedése azt mutatja, h. nagyrészt nem egymásra települtek. A késő-avarkori településeknek több száz (sőt néha több ezer) síros temetőik vannak, ami arra utal, h. ők már falutelepülésekben éltek. Árpád népének viszont ehhez képest jóval kisebbek a temetői, melyek főleg a homokos területeken találhatók, ami azt jelenti, hogy ők feltehetőleg inkább állattenyésztéssel foglalkoztak. A két leletcsoport tehát mozaikosan, egymást mintegy kiegészítve népesíti be a Kárpát-medencét. Vagyis nyoma sincs egyfajta hódítás eredményeként bekövetkező pusztításnak, v. rátemetkezésnek.
  • A csontleletek alapján folytatott embertani vizsgálatok szerint ugyanis az Árpád-kori magyar lakosság döntő többsége nem leszármazottja Árpád magyarjainak. Ennek esetleg az lehet a magyarázata, h. az Árpád-féle magyarok egy katonáskodó, elkülönült réteget alkottak, míg az első honfoglalók adták a lakosság többségét alkotó földművelő, gazdálkodó réteget.
  • Mindezek arra utalnak, hogy a Kárpát-medencében két karakteres nép volt jelen a IX. század végén..
  • Az avar korban már előbukkannak magyar falu-, patak- és dűlőnevek, ebből arra következtetnek, h. a medence belsejében majdnem tisztán magyar telepek, a peremeken, főként a Kárpátokban szláv települések lehettek. Tehát, ahol a késő avar temetők sűrűjét találjuk, ott a helynevek is nagyrészt magyarok, akárcsak Árpád magyarjai településének területén. Ebből arra a következtetésre jutottak, h. a késő-avarkori népességnek is- mivel telepeik neve magyar – magyarul kellett beszélnie. A Tarih-i Üngürüsz szerint “amikor Hunor (azaz Árpád népe) Pannónia tartományba érkezett, látta, h. az ottani népek az ő nyelvükön beszéltek”.
  • A késő-avar – onogurok lakta területek helynevei is jórészt magyarok, pedig itt Árpád magyarjainak nyoma sincs. Nagy területeken hiányoznak Árpád magyarjai, de nagy lélekszámú temetőkkel sűrűn jelennek meg az onogurok…” A későavar lelőhelyek többsége az árpád-kori források alapján összeállított etnikai térképen a »túlnyomórészt magyar« területekre esik,
  • Anonymus Gesta Hungarorumában a honfoglalást úgy írja le, h. először a hunok jöttek be, akik a magyarok rokonai, majd utánuk a magyarok.
  • A kijevi Orosz Őskrónikában pedig ezt olvassuk: “Keletről, a szkíták földjéről először a bolgár-törökök (hunok) érkeztek és telepedtek Duna mentén, majd az oborok és a fehér ugorok következtek (ezek az avarok és a hozzájuk csatlakozott onogurok), később a fekete ugorok érkeztek (ez Árpád népe)…” A fehér” és a “fekete” csoport megkülönböztetése a belső-ázsiai népeknél gyakori. Az itt leírt fekete magyarok valószínűleg az onogurok lehettek, akik a bolgár-törökökkel közös onogur törzsszövetségbe tartozhattak. A magyarok görög ούγγρος (ungrosz) és latin Hungarus elnevezése is az „onogur” szóból ered. Másrészről, a krónikások a „fekete” jelzővel jelölték ugyanazt a népet, amíg még pogány volt, és „fehér” jelzővel amikor már megkeresztelkedett. A pogány és keresztény jelző esetleg egymástól elszakadt néprészeket is jelölt. Ezt olvassuk Prokopiosznál a hunokról, a Nesztor-krónikában az ugorokról, Querfurti Brunónál az ungrikról és Aderamus Cabannensisnél a magyarokról.
  • A hun-magyar mondák utalnak ~ra, a csodaszarvas mondában említett Hunor és Magor testvérekkel, de a többi monda is (Isten kardja, a Hadak útja, Emese álma) közös hun-magyar eredetre és hagyományokra utal. Az Emese álma mondában szereplő turul szintén közös hun-magyar jelkép, és ez a monda arra is utal, h. Árpád apja, Álmos, Atillától származik, de más források is emlékeznek az Árpádház Atillától való származására (Dümmerth Dezsõ: Az Árpádok Nyomában).
  • Csallány Dezső régésznél pedig ezt olvassuk: “Két honfoglalásunk is volt, a 468-as Baján kagán népességével… a második honfoglalás 896-ban történt…”
  • A 7. század második felében változás következik be az avar díszítőművészetben . Megjelenik a griffes-indás díszítés, amely jellemző volt a honfoglaló magyarok díszítőművészetére is (ezt alátámasztja a Nagyszentmiklóson talált aranylelet , amely avar kori). Emellett a Szarvason talált avar tutokon látható rovásírásnak van magyar olvasata is. Eszerint a magyarok és az avarok rokon népek voltak.
  • A honfoglaláskori leletek nem mutatnak pusztulásra utaló jeleket, és a magyar települések az avar települések mellé és nem rá települtek, amely megint csak azt igazolja, hogy az avarok Árpádék rokonai voltak.
  • a 8. és a 11. sz.-i temetők koponyái túlnyomórészt europidok, míg a 10. sz. nagy része europomongolid típusú,
  • a későavarok a Káma-vidékérõl vándoroltak be.
  • A Kaukázus hegységtõl és a Fekete Tengertõl északra fekvõ õshazájukban élõ magyar törzsszövetség õsei a Hunok és az Avarok birodalmai keretében éltek, úgy mint késõbb az ún. ’onogur-bolgár’ törzsszövetség, v. a Kazár birodalom hun-utód államaiban. Évszázadokon át a Magyarok szerves részét alkották a Hunok és az Avarok államszervezetének, gazd.-i és mûveltségi életének. A hun-magyar mondák közös eredet-hagyománya innen származhatott.
  • Számos régészeti és embertani bizonyíték van arra is, h. a Hunok és az Avarok azonos fajú turáni népek voltak. Ezt az is alátámasztja, hogy a görög bizánci források arra utalnak, hogy a Hunok és Avarok nyelve azonos volt (Dr. Nagy Sándor : A magyar nép kialakulásának története).

Mind az egykorú írásos források, mind az embertani vizsgálatok, mind pedig a régészet eredményei egyértelműen azt vallják, hogy az avarok nem tűntek el Nagy Károly hadjáratai után, hanem nagy és népes tömbökben megérték a magyar honfoglalást, s összeolvadtak a honfoglalókkal. Egyedül az un. késő-avar korból 35-40 000 hiteles sírleletünk van. (László Gy.: A „kettős honfoglalás”; ugyanott a vonatkozó irodalom is megtalálható.)
Lipták Pál vizsgálatai szerint a kora Árpád-kori magyarság embertani képlete lényegében azonos jegyeket mutat a késő avar kori temetõk koponyáival. Õ is arra az eredményre jut, hogy igen nagy mennyiségû késõ avar népesség keveredett a honfoglaló magyarokkal. (Lipták: A magyarság etnogenezisének paleoantropológiája.)… Idézhetnénk ugyanis más „objektív külföldi krónikásokat” is – egykorúakat és maiakat-, akik szerint az avar birodalom felbomlása után a nép nagy tömegei a Kárpát-medencében maradtak (pl. Altheim: Geschichte der Hunnen).
Ellenérvek:

  • A griffes-indás díszítés, ekkoriban a legtöbb nomád , fél-nomád népre jellemző volt.
  • A viszonylag békés bevonulást pedig azzal indokolják, hogy ekkoriban a Kárpát-medence nagyon ritkán lakott terület volt, hiszen Nagy Károly a 8. században kiirtotta az avarok nagy részét. A terület jelentős része bolgár gyepű volt, tehát lakatlan terület, a Dunántúl részben a keleti-frank állam, részben pedig a Morva Fejedelemség peremterületéhez tartozott. A Kárpát-medence tehát nem volt túlságosan védett terület, így a magyaroknak nem kellett véres küzdelmeket vívni az itt élő gyér lakossággal. – (Ha annyira gyér volt a lakosság, akkor hogy lehetett olyan nagy hatással a szláv népesség a magyarra, mind nyelvileg mind kulturálisan a finnugor elmélet szerint?).

„Ma már nem azt mondjuk, hogy a hunok vagy az avarok már “magyarok” voltak, hanem azt, hogy ők is Belsõ-Ázsiából indultak el és más úton, más időben és a magyarokéhoz hasonló kultúrával érkeztek a Kárpát-medencébe.”

Dr. Kiszely István

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás