Ősidők óta borfogyasztó nemzet vagyunk

2015. október 9., 12:00

Ősmagyarjaink is ismerték a szőlőtermesztés, borkészítés tudományát. A bolgár–török eredetű jövevényszavaink (szőlő, bor, szűr, seprő és csiger) elődeink egy csoportjának a Volga vidékén szerzett alapvető szőlészeti-borászati ismereteire utalnak. Fent említettek szerint a Kaukázusban termesztettek először szőlőt, ami természetesen turáni terület.
bor-fogyaszto-nemzetA bor és a borászat témakörének számos változata jelenik meg különböző tudományterületen. Mindezek mellett gazdasági tényezőként sem elhanyagolható. A szőlő és a bor, mint termék több szállal kötődött és kötődik jelenleg is mindennapi életünkhöz, ilyen például a borhoz kötődő idegenforgalom és üzlet is.
bor-fogyaszto-nemzet2A valódi bor nem olcsó

Már a virágzó középkori borászat bemutatásánál feltétlen említést kell tenni a szőlőművesek, birtokosok terheiről, szolgáltatásairól, hiszen épp a XIII-XIV. század volt az az időszak, amikor az egységes jobbágyság kialakulásával párhuzamosan a terhek is egységesülni kezdtek, hosszú évszázadokra meghatározva a mezőgazdaságban dolgozók életét és munkáját. A mai borok előállítása során az igen magas adófizetési kötelezettség mellett, magas előállítási költség is terheli a termelőket. Sajnos, mire eljutunk a szőlősgazdáktól a minőségi borok fogyasztásáig, meglepődnénk, mennyiféle költség rakódik egy-egy palack jó borra (az időjárás kiszámíthatatlan viszontagságairól nem is beszélve).

Hol terem a jó borszőlő?

Jelenleg a világon összesen több mint 8 millió hektár szőlő található, amelynek több mint kétharmada Európában van. A szőlő növény elterjedésében a kulturális és történelmi hagyományokon kívül a termőhely éghajlati, domborzati és talaj adottságai játszották a fő szerepet. Általában elmondható, hogy a tengerszint feletti magasság alapján, vertikálisan is behatárolható a szőlő elterjedése. Magyarországon az ültetvények döntő hányada 150-400 méter közötti szinten terül el. Az éghajlati optimalizálás tehát függőlegesen is megvalósítható, ilyen például, amikor forró éghajlatú területeken a szőlők, a kedvezőbb klímájú, magasabb régiókba kúsznak fel, akár 1000 méteres magasság fölé.
bor-fogyaszto-nemzet3A szőlő hosszú gyökereivel többméteres mélységekbe képes lenyúlni, ezáltal hasznosítani a talajban, altalajban, de még a talajréteg alatt elhelyezkedő alapkőzetben rejtőzködő tápanyagokat, ásványi anyagokat és természetesen a megfelelő mennyiségű vizet.

A felvett anyagokat a szőlő növekedéséhez életfenntartásához hasznosítja, s jó részük a szőlő gyümölcsébe is belekerül. A belőle készült bor alap íze, aromája tekintetében tehát rendkívül meghatározó lehet az adott talaj minősége, humusz és ásványi anyag tartalma. Nem véletlen hogy ugyanannak a szőlőfajtának a bora teljesen más karakterű, zamatú lehet különféle talajú és alapkőzetű borvidékeinken. Ennek persze több összetevője van, hiszen ezt természetesen a fekvés, domborzat, éghajlat és persze a borász munkája, egyénisége is kellőképp befolyásolja. A különbség mégis szembetűnő. Gyakorlott kóstolók könnyen megkülönböztetik a meszes vagy vulkanikus alapú borvidékek nedűit. A bőséges ásványi anyaggal „felvértezett” somlói, badacsonyi, tokaji borok viszonylag könnyedén felismerhetőek és megkülönböztethetőek. Az ásványosság (mineralitás) sok tekintetben az egyik legmeghatározóbb íz élményt nyújtja a fogyasztónak.
bor-fogyaszto-nemzet4Magyarország talajadottságai a legjobbak Európában. A mezőgazdaság egyéb ágazatainak szempontjából is komoly erőforrásokkal rendelkezünk, ráadásul a talajtípusok sokszínűsége – akár egy adott borvidéken belül is váltakozva – igen változatossá teszi a magyar borokat.

Alapkőzet szempontjából vizsgálva a borvidékeinket, leginkább az ország geológiai, földtani adottságait kell figyelembe vennünk. A magyar borvidékek jó része üledékes, tenger vízi vagy édes vízi üledékekből felépülő kőzet tömegeken, s a belőlük kialakult dombsági, hegyvidéki területeken, illetve azok előterében, hegylábi felszínein találhatóak.

A magyarországi hegységek döntő hányada mészkőből, dolomitból épül fel. Ilyen mészkő és dolomit alapok vannak a Mecsek jó részében, a Villányi- hegységben, a Balatonfelvidék egyes részein, pld. Zánka és Tihany térségében, a Keszthelyi-hegység, a Soproni- hegység, Bakony, Vértes, a Budai-hegység vonulataiban, s a Bükk-hegység is komoly mészkőtömbnek tekinthető.

Üledékes kőzetnek tekinthetjük a folyóvízi tevékenységre utaló kavicsos, murvás térszíneket is, amelyek gyakran kiegészülnek agyagrétegekkel, márgával is. Ilyen alapokkal bír a Balatonmelléki (Zalai) és a Pannonhalma-Sokoróaljai borvidékünk egy része.
bor-fogyaszto-nemzet5A hegylábi felszíneket, dombságainkat gyakran borítja lösztakaró, amely a földtörténet utolsó időszakában a szél építőmunkájának köszönhető. A könnyen faragható, laza szerkezetű, gyakran meszes és homokos lösz a Szekszárdi, Tolnai, Hajós-Bajai, Ászár-Neszmélyi, Móri, Balatonboglári, Mecsekaljai, Bükkaljai, Egri, Mátraaljai és Pannonhalma-Sokoróaljai borvidékeinken gyakran megtalálható.

Hasonlóan üledékes kőzetnek kell tekinteni a homokot is, amely kétféle módon jelenik meg Magyarországon. A homok nagy nyomás és a cementálódás következtében az évmilliók során könnyen alakítható homokkővé állt össze, amely helyenként magas ásványi anyag koncentrációval is rendelkezik (vas-oxid). Vörös homokkő található pld. a Balatonfelvidék Tihany és Balatonfűzfő közötti szakaszán, a Balatonfüred-Csopaki borvidék tekintélyes részén, illetve szürke homokkő a Mecsek nyugati előterében.

A homokkő és egyéb kőzetek mállásából, a szél és a víz szállításának következtében a homok laza szerkezetben is megjelenik a magyar borvidékeken. Legtipikusabb a Kunsági borvidék, de szinte mindegyik borvidékünkön találunk homokos térszíneket.

Vulkanikus (magmás) kőzeteket viszonylag kevés helyen lelhetünk hazánkban. A felszínre jutott és megszilárdult lávából kialakult kőzeteket megtalálhatjuk a Tapolcai-medence tanúhegyeinél (Badacsony, Szent-György- hegy, Csobánc…stb.), a Somló és Ság hegy vidékén (bazalt), a Mátraalján (andezit) és az Eperjes-Tokaji- hegységben, ismertebb nevén a Zempléni–hegységben (riolit). A vulkáni kőzeteket minden esetben a vulkáni hamuból, törmelékből kialakult laza szerkezetű, puha üledékes kőzetek kísérik, amit tufának nevezünk. (bazalttufa, andezittufa, riolittufa).
bor-fogyaszto-nemzet6A nagy mélységekben átalakult, kristályosodott és rendkívül kemény magmás és üledékes kőzetek – pld. gránit, pala…stb. – kis területeken, de Magyarországon is fellelhető, leginkább a Velencei- hegység és a Mórágyi rög területén játszik fontos szerepet.

Az alapkőzet vagy más néven anyakőzet tehát igencsak sokszínű a magyar borvidékeken, amely önmagában is komolyan befolyásolja a rajtuk kialakuló talajrétegek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait. A talaj PH értéke, hő és vízháztartása, humusztartalma nagymértékben függ az alapkőzettől.

A mészkövön képződött talajok vékonyak, a mészkő víznyelő tulajdonsága miatt könnyen kiszáradnak, erodálódnak, viszont jó a hő háztartásuk. A kristályos kőzetek, bár igen kemények, mállásuk során jó minőségű és magas tápanyagtartalmú és ásvány-gazdag talajok képződnek rajtuk, akár csak a magmás kőzetek felszínén. Hasonlóan jók a löszön képződött talajok, míg a homokos vidékek talajai kevés tápanyagot tartalmaznak, ásványi anyagokban szegények, s szerkezetük miatt vízháztartásuk is meglehetősen rossznak mondható. Érdekes viszont, hogy a homokkövön képződött talajok, a cementáló anyagok következtében szintén kiváló minőségűek.

Az anyakőzet nemcsak annak mállásából kialakuló talaj miatt fontos, hanem az egyes borvidékek pinceépítési technikáit is befolyásolták. A könnyen alakítható, faragható, mégis önmagát jól megtartó löszfalak, tufarétegek, homokkövek mellett gyakran láthatunk lyukpincéket, hegyoldalba fúrt, néha óriási méretű pincéket, amelyek évszázadok óta működnek. Sok ilyet fedezhetünk fel a Bükkalján, Tokaj térségében, Pannonhalma közelében és a Dél- Dunántúlon egyaránt.

Népszerűsíti a borturizmus a magyar borokat?

A turizmus középpontjában mindig az élmény, a turisztikai termék áll. A termék alapja a vonzerő, ami lehet természetes, vagy ember alkotta. A borturizmus esetében a vonzerő természetesen a bor és a borral kapcsolatos eszközök, termőhelyek, stb.

A turisztikai termék sajátosságai a borturizmusnál is érvényesek:

  • megfoghatatlan, vagyis az utazás után többnyire csak az emlékek maradnak, bár nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a vendég a bort meg is vásárolhatja, magával viheti, hogy a későbbiekben felidézze a látogatás élményét/hangulatát,
  • egyidejűség, a szolgáltatás előállítása és fogyasztása egy időben zajlik, az előállításban sokszor maga a turista is részt vehet,
  • a minőség ellenőrzése nehéz, nagyon szubjektív,
  • a szolgáltatás nem raktározható, a látogató nélkül eltelt napokat nem lehet pótolni,
  • erős verseny, sokan versengenek a turisták pénzéért

A borturizmust az egyéb minőségi turisztikai termékek közé sorolják. A turizmus azon speciális ága, mely nem tömegigényeket elégít ki, hanem az egyedi élményekre vágyó turisták, a bortermelők és az idegenforgalmi vállalkozások igényeit egyszerre szolgálja. A borturizmus estében az élmény alapját a bor, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások, mint a borút, borkóstoló képezik. A borvidékeken tett bortúrák során a vendégek különböző alap- (pl. pincelátogatással egybekötött borkóstolás, szüreti mulatság, borfesztiválok, bormúzeumok látogatása stb.) és kiegészítő (városnézés, helyi népszokások illetve népviselet bemutatása, kirándulás, túrázás) programokon vesznek részt. E programok általában az eltérő ismeretekkel rendelkező, borhoz kevéssé értő, viszont iránta illetve a borkészítés iránt érdeklődő emberekhez szólnak.
bor-fogyaszto-nemzet7Azonban a szakmai borutak is fontos és jelentős szerepet játszanak a borturizmusban. Ezek alkalmával komoly szakmai témákat is fel lehet vetni (pl. boranalízis, különböző szőlőművelési módok, stb.)

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top