Orosházi keresztszemes hímzés

A régi tiszántúli hímzések egyik csoportja. Feltehetően nem csupán egyetlen mezőváros hímzésanyaga.

Egyik jellemzője, hogy csak szálszámolásos emlékei vannak nagyszámú kendervászon párnavégen. Mintakincse igen változatos, tiszta rajzú, egy-egy minta megszerkesztésénél csak a fő mondanivalóra szorítkozik.

A jól ismert pelikános, négyes tulipános, kakastaréjos vagy hullámindás- makkos motívumok többféle elrendezésben is jelentkeznek.

oroshazi-keresztszemes2
Párnavég őseink keresztszemes hímzést és szálánvarrott hímzést vegyesen alkalmaztak ezen a darabon. (Néprajzi Múzeum)

A párnavégeken előfordul a dunántúli szerkesztésmód: a keskeny középmező, széles peremdísszel; megtalálni a Vásáhelyről már ismert szerkesztést: a perem a középhím motívumait ismétli vagy variálja pl. a négyes tulipános mintánál, s végül gyakoriak azok a párnavégek, amelyeken igen széles a középmező és mellette elenyésző a perem.
Itt a két peremdísz sokszor eltérő vagy az egyik peremdísznek van kísérő szegélycsíkja is, míg a másik vékony záróvonalhoz simul.

Fő színek: a rozsdabarna, sötétzöld, fekete, kék. Egyes példányait különösen vastag szőrfonallal varrták.

Ugye feltűnt a tekerőlevél ( swastika vagy szvasztka) jelkép a mintában?
Az Orionnak is négy fő karja van, van négy égtáj, négy évszak, s a teremtés mondában négy égi folyó…..

A szvasztika (卍 és 卐) egy egyenlő szárú kereszt, amelynek a szárai derékszögben megtörtek. Egyike a legősibb jelképeknek, számtalan kultúrkörben használták. Jelentése Indiában, az Indus menti Mohendzso Daro kultúrában (i. e. 2500-1500) jó szerencse, míg Kínában halhatatlanság volt. A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven. Legtöbbször úgy helyezték el, hogy a vonalak vízszintesen és függőlegesen legyenek, bár néha 45 fokkal elforgatva is használják; a hindu változatban gyakran egy-egy pöttyöt is tesznek a szárak közé.

Ezen kívül: nyolcágú csillag, mely általában a hatalom jelképe, a nyolcashoz társított fő erény az isteni akaratnak való megadás, amely által az igazi erő birtokába jutunk.

Életfa is látható a mintában.
Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű.
Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra.
A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi.

Címlapfotó:Szőrfonállal varrt párnavég, hullámindáiban palmettás motívumok (Orosháza, Békés m., 18–19. sz. fordulója)
Bp. Néprajzi Múzeum, OSZK

Visy Katalin

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás