Nem képezi tananyag részét a hímzés és a kézimunka

2014. február 14., 16:45

Már az ókorban is hímeztek, mint ahogy arról a feltárt leletek tanúskodnak. Eredetileg a ruhadarabok összeállítására szolgáló varrást ma díszítésre használjuk. Terítőket, párnákat, ruhákat hímezünk, hol színesre, hol kevésbé feltűnőre. A mai kor emberének azonban jellemzően nem érték a kézimunka, nagyanyáink tudományát nem tanulja az ifjúság.

A kézi hímzés, varrogatás jóval több, mint dekoráció. A minta készítőjének lelke van benne. A XVIII. századtól a leányiskolákban még tanították, hogyan kell a vászonba ölteni a mondanivalót, különös, de még a szocializmus korszakában is figyelmet fordítottak hagyományaink tiszteletére és megőrzésére. A mai lányok viszont igen sekélyes kézimunka tudománnyal büszkélkedhetnek, némi halványan derengő fogalmat legfeljebb könyvekből ismernek.

A politikai csatározások közepette, a mai feszült világban “fontosabb” dolgokra kell koncentrálni, közben pedig a népi hímzés tudománya átöröklés nélkül örökre elvész. A Kárpát-medence kézimunkái felbecsülhetetlen értéket képviselnek, gondoljunk csak például a matyó, vagy a kalocsai, sárközi és még folytathatnánk, hányféle hímzésre. Mindegyiknek sajátságos formája és színösszeállítása van, ráadásul ezek a hímzések igen mély szakrális üzenetet hordoznak.

matyo_minta

Lányaink megtanulják hogyan kell érvényesülni a nagyvilágban, hogyan lehet “eladni” magukat a munkaerőpiacon, hogyan lehet minél esztétikusabban megjelenni, a háztartási munkához, főzéshez, varráshoz, hímzéshez, kötéshez, horgoláshoz viszont egyáltalán nem értenek. Az értékrend teljesen átformálódott.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

1 hozzászólás

  1. Nagyon igaz!

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top