Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Ne cipeljük magunkkal lelki gyötrelmeinket! – Riport Nagy Zoltán pszichológussal

Ne cipeljük magunkkal lelki gyötrelmeinket! – Riport Nagy Zoltán pszichológussal

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                                               MN: Sokat halljuk, hogy nő a lelki sérült emberek száma, amely gyakran fizikai betegségekhez vezet. Ön szerint mi áll a mértéktelenül növekvő lelki betegségek kialakulása mögött?

NZ:- Rohanó világunkban mindenki a megélhetéséért küzd. Minél több pénzt kell előteremteni, a lehető legrövidebb idő alatt. A családok jelentős része eladósodott. A kamatterhekkel megnövekedett törlesztő részletek kifizetésére, a gyerekek magán óráira és még sorolhatnánk, mi mindenre kell pénzt előteremteni. Feszültek embertársaink az utcán, a munkahelyeken. A sok stresszel teli nap pedig alattomosan gyűrűzik otthonunkba.

MN: Miért nem vezetjük le a feszültségeket otthon?

NZ: – Régen volt ideje a családoknak a problémákat megbeszélni, új megoldásokat találni a nehéz helyzetből való kilábalásra. Ma már az is ünnepnapnak számít, ha végre együtt ül le a család a terített asztalhoz. Az élmények – akár pozitív, napjainkban azonban inkább negatív – megbeszélésére, feldolgozására gyakorlatilag semennyi idő nincs. Beszélgettem olyan gyerekekkel, akik alig váltanak szót szüleikkel. Iskola után besomfordálnak kis szobáikba, tévéznek, számítógépes játékokkal játszanak, rosszabb esetben pedig az utcán csatangolnak. Számukra a kortárs csoportokba verődés jelenti az egyetlen kiutat, a napi élmények feldolgozását. A barátok értő figyelemmel képesek jobb-rosszabb tanácsokat adni. A hajszolt szülők pedig észre sem veszik, hogyan sodródik gyermekük társadalmilag egyáltalán nem kívánatos irányba.

MN: Hová lett a család védelme?

NZ: – Sokan nem akarják környezetüket, férjüket, feleségüket , szüleiket terhelni saját gondjaikkal, mondván nekik is meg van a maguk baja. Legtöbben észre sem veszik, mennyire mélyre süllyedt az ingerküszöbük. Ezekkel az emberekkel bizony nem könnyű együtt élni. Lobbanékonyak, kiabálnak, türelmetlenek. Ugyanakkor létezik egy önmagát állandóan marcangoló típus, aki szépen csendben belebetegszik az őt fojtogató problémák szövevényes hálójába.

MN: Nem tudom divatnak megfelelően, vagy mély meggyőződés szerint járnak emberek egyre többen templomba. Istentől várják sorsuk jobbra fordulását?

NZ: – A hit sokat segít, megnyugvást ad. Sok mindenben hihetünk: Istenben, a gyógyulás folyamatában, van aki a gyógyszerek gyógyító erejétől várja helyzete jobbra fordulását. A legtöbb ember esetében a reménykedés, az elszántság már önmagában véve fél siker. Gyakorlati tapasztalatom alapján azonban kijelentem: sajnos a hit önmagában nem oldja meg a problémát. A súlyosabb esetek a legveszélyesebbek. Krízisben lévő ember nem látja a kiutat. Gondoljunk például arra, merre indulnánk hazafelé egy olyan sűrű sötét erdőből, amelyben soha nincs világos. Ezek a magukra hagyott emberek kétségbeesetten tapogatóznak, keresgélik azt a még járhatónak vélt ösvényt, amely hazavezet. A talpuk alatt reccsenő faágaktól megriadnak, az erdő csendjét megzavaró, minden váratlan nesz elrettenti őket attól, hogy bátran tovább lépjenek. Hisznek ugyan abban, hogy egyszer csak sikerrel hazajutnak, de minél hosszabb ideig bolyonganak, annál reménytelenebbé válik helyzetük. Ha valaki fényt gyújtana a közelben és segítő kéz vezetné a sötét rengetegben! Nagyjából így tudom jellemezni azoknak a betegeknek az állapotát, akik saját maguk keresgélik a kiutat ellehetetlenedett helyzetükből.

MN: Feltétlenül forduljunk tehát szakemberhez minden esetben, amikor úgy érezzük, a hatalmas teher nyomása alatt összeroppanunk?

NZ: – Sajnos hazánkban, hagyományokra való tekintettel, még mindig kevesen élnek a pszichológus nyújtotta lehetőségekkel. Egyrészt mert valamiféle megbélyegzés érzését kelti, másrészt pedig a magyar ember nem nagyon tud mit kezdeni a furfangos átverésekkel. Sok szélhámos jelenik meg szinte az összes szakma területén. Nem könnyű biztonságos, jó szakembert találni. Minden esetre én mindenképpen szakember segítségét javaslom. Keressünk egy jó szakembert, akiben megbízunk. Többet veszítünk, ha halogatjuk a probléma megoldását. Egészségünk megőrzése pedig mindennél előbbre való.

MN: Köszönöm az interjút és mielőbbi gyógyulást betegeinek!

Nagy Zoltán elérhetősége: holdko80@freemail.hu

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top