Nagypénteki népszokások

2017. április 14., 08:10

Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak.

A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.

Címlapfotó: Tankönyvtár

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

2 hozzászólás

  1. Mert HÚSVÉT – HÚS + VÉT
    Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaluvék. Akkor kivõn egyet annak oldalbordái közûl, és hússal tölté be annak helyét.
    Vajon mi lehet a HÚSban ami VÉTkezik?

  2. A “nagypéntekkel” vége a böjtölésnek, igy
    VÉTelezhetjük a HÚSt újra, valamint
    egybeesik a termékenység ünnepével,
    innen a locsolás (szexuális ritus).
    Az ovasott hivők, nemhivők tudják 🙂

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top