Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Nagyhét a nagyböjt utolsó hete

Nagyhét a nagyböjt utolsó hete

A nagyhét a nagyböjt utolsó hete, virágvasárnaptól nagyszombatig tart. Napjai: nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent három nap. II. Valentinianus császár. (375-392) a közhivatalokban, erre a hétre munkaszünetet rendelt el, a rabszolgákat is mentesítette a munkától. VIII. Orbán (1623-44) 1642-ben a nagyhét napjait hétköznappá nyilvánította.

Magyarországon, a nép ajkán sanyarúhét, videshét (vizeshét) volt a nagyhét neve. A természet tavaszi újjászületése az embert is analógiás jellegű megújulásra, cselekvésre és tisztálkodásra indítja. Ezek az ősi tavaszi lusztrációs szokások az egészség és jólét biztosítására, a betegségek távoltartására, a ház tájékának és a jószágok megoltalmazására irányultak. A falusi nép még a 20. sz. közepén is egész portáját megtisztította, kihordta az istállót, kijavította a melléképületeket, söpört, tapasztott, meszelt, egészen megfiatalodott a hajléka. A legkisebb dolognak is ragyognia kellett a tisztaságtól. A szerszámokat is rendbehozták, olykor kifényesítették.

konyha

Algyő sajátos régi hagyománya, hogy nagyhét elején a gazda az udvaron összegyűjtötte, rendbe tette minden munkaeszközét és imádkozott fölöttük. Mikor a ház és környezete rendbejött, a hozzátartozók sírját és a temetőt frissítették föl, árkait megtisztították, azok sírját is rendbe hozták, akiknek már nem volt családbeli gondozójuk. Több helyen (Magyarpolány) felkoszorúzták a sírokat, mint halottak napján, vagy barkacsokrot raktak rá.

Az általános rendteremtésben rejtetten benne volt az ember uralma a rábízottak fölött. Az „annyit birtokolj, amennyit a rendben meg tudsz tartani” ősi szabályát követve valamilyen módon mindent megmozgattak, azaz elválasztották attól, ami rendeltetése szerint nem tartozott hozzá (por, piszok, rovarok, moly stb.).

pingalas 2

Az évi gyónásra, szentáldozásra igen komolyan készültek. Maga a családfő és az édesanya szigorúan gondoskodott arról, hogy minden arravaló gyermek, de a szolgáló és béres is elvégezze. A húsvét táján végzendő gyónást a 20. sz elején is a gyónócédula (schedula confessionis) igazolta, melyet a gyónó a paptól kapott. A gyónócédulát régi családi imádságoskönyvekben őrizték, kézírással szerepelt rajta a helység és az évszám. Egyes helyeken a vízkereszti házszentelés alkalmával az asztalra készítették, a plnos jelenlétében a sekrestyés cérnára fűzve összegyűjtötte.

A húsvéti gyónást Tamásiban (Tolna m.) jámbor öregasszonyok nagypéntek délután, a Megváltó halálának órájában a Kálvária keresztje előtt térdelve végezték: magának Jézusnak gyóntak meg. Nagyhét 3 utolsó napján Krisztus halálának emlékezetére eloltották a gyertyákat és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra az új tűzről.

Csíkszentdomokoson nagyhéten Miatyánk-sorozatot imádkoznak, melyet virágvasárnapján negyven Miatyánkkal kezdenek. Nagyhétfőn 30 Miatyánkot mondanak, hogy eszükbe jusson Jézusnak 30 ezüstpénzért történt elárulása. Nagykedden az Úr Jézus földi életének 33 évére emlékezve 33 Miatyánkot végeznek. Nagyszerdán 15 Miatyánkkal enyhítik a töviskorona okozta fájdalmait. Nagycsütörtökön 12 Miatyánkkal emlékeznek a 12 tanítvány “hűtlenségére”. Nagypénteken 3 olvasót imádkoznak: a fájdalmast letérdelve, az örvendetest járva, a dicsőségest ülve. Nagyszombaton 40 Miatyánkot mondanak annak emlékére, hogy Jézus 40 óráig maradt a koporsóban. Húsvét napján 40 Miatyánkkal emlékeznek arra, hogy az Úr Jézus feltámadása után 40 napig még tanítványaival maradt.

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top