Száztizenegy éve, 1902. szeptember 26-án halt meg Levi Strauss, a legamerikaibb ruhadarab, a farmernadrág „feltalálója”.
Loeb Strauss néven 1819. február 26-án a bajorországi Buttenheimben született. Tizennyolc évesen vándorolt ki Amerikába, ahol – immár Leviként – betársult két féltestvére méteráru-kereskedésébe. 1853-ban a kaliforniai aranyláz hírére a nyugati partra indult szerencsét próbálni, de nem arany után kutatott, hanem a bányászoknak árusított minden elképzelhető ruhafélét a szövettől az alsóneműn át a zsebkendőig.
A nyitott szemmel és füllel járó Straussnak hamar feltűnt, hogy ügyfelei gyakran panaszkodnak gyorsan elhasználódó pamutnadrágjaikra és szakadozott zsebeikre. Elkezdett hát maradék vitorlavászonból készült nadrágokat gyártani, amelyek kényelmesek ugyan nem voltak, ellenben szinte lehetetlen volt elnyűni őket. Ezt az anyagot később indigókékre festett denim szövettel váltotta fel – az elnevezés a szövet származási helyére, a franciaországi Nimes városára utal. Strauss 1872-ben levelet kapott egy Jacob Davis nevű szabótól, aki azt írta: ha a vászondarabok találkozási pontjain és a zsebek sarkain fém szegecsekkel erősítik meg a varrásokat, a nadrág még tartósabb lesz.
Az ötletes, ám szegény szabó és a jó üzleti érzékű Strauss partnerségre léptek, és 1873. május 20-án benyújtották közös szabadalmukat: megszületett a farmernadrág. (Amelyet csak nálunk hívnak így, a világ többi részén blue jeans néven ismerik.)A Levi Strauss és Társai névre keresztelt cég virágzott, vezetője a társadalom megbecsült tagjának számított, de nem felejtette el, honnan jött: munkásai a keresztnevén szólíthatták. Az első darabok még barnák voltak, a ma természetesnek hitt indigókék szín csak 1896-ban vette át az uralmat. A legenda szerint Strauss úgy mutatta be a Levi’s Jeans márka kimagasló minőségét, hogy két lóval ellenkező irányba húzatta a nadrágokat. A ruhadarabok persze kiállták a próbát, ezt jelzi 1886 óta a Levi’s nadrágok övrészén a kétlovas embléma.
A kereslet viharos növekedése nyomán a kisipari módszerek helyébe a tömegtermelés lépett. Strauss az 1880-as években saját gyárat nyitott, ahol főként a legendás 501-es modellt gyártották. Egy farmernadrág akkoriban másfél dollárba került, ami mai pénzre átszámítva mintegy negyven dollárt tesz ki: a farmer értékállóságát jelzi, hogy az Egyesült Államokban most is ennyit kóstál egy ilyen ruhadarab. Igaz, van drágább is: a feltehetően legrégibb Levi’s nadrág 1880 tájáról származik, és egy bányában, sárba ágyazódva találták meg, de elég jó állapotban ahhoz, hogy akár hordani lehessen. A kitisztított ruhadarabot az „anyacég”, a Levi Strauss and Co. vásárolta meg 46 ezer dollárért saját múzeuma számára. A blue jeansek kinézete alapvetően nem változott sokat, már az első farmereknek is volt far- és órazsebük.
Az idők folyamán aztán „került” rájuk egy második farzseb, az órazseb mérete az eredeti cél megszűntével jelentősen csökkent, és ma már nadrágtartó helyett övvel viselik a ruhadarabot. A barna Levi’s címke 1886-ban, a piros 1936-tól került a nadrágok hátsó részére.Strauss sikeres üzletember volt, aki pénzintézetekben, biztosítókban és közüzemekben is szerzett érdekeltséget. Hatmillió dollárra becsült vagyonából bőkezűen adakozott jótékonysági célokra. 1902. szeptember 26-án legényemberként halt meg, az üzletet unokaöccsei vitték tovább. Strauss németországi szülőhelyén ma múzeum működik. Az általa forgalmazott ruhadarab, az aranyásók és állattenyésztők egykori munkaruhája mára az amerikai kultúra, életmód szimbóluma lett. A filmekben egy időben a cowboykultusszal kapcsolódott össze, majd a lázadás jelképe lett, mára pedig egyszerű divatcikké vált, amelyet férfiak és nők egyaránt viselnek.
Magyarországon 1977-től gyártottak a Levi Strauss céggel kötött szerződés alapján farmernadrágokat, a termelés a gazdasági válság miatt 2009-ben szűnt meg a kiskunhalasi gyárban.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments