Müller Mihály: Miből áll az osztrák műkincsgyűjtemény nagy része? 2/2. rész

2014. január 21., 18:41

A bécsi udvari gyűjtemény kezdetét III. Frigyestől számítják, e gyűjtemény első tápláló forrása Mátyás páratlan gazdagsága volt. Utóda, I. Miksa folytatta apja kincstárának gyarapítását. A bécsi udvari könyvtárat 1495-ben alapították, máig emléktábla hirdeti, hogy a császár Corvin Mátyás könyvtárának nagy részéből hozta létre az intézményt.

Miksa szenvedélyesen gyűjtött minden kincset, amely Mátyásé volt. Megszerezte kardját, pajzsát, ezek ma is láthatók Bécsben. I. Miksa abban is ravasz volt, hogy háborúkkal és házassági szerződésekkel (16 gyermeke született három feleségtől és számtalan ágyasától) kiterjesztette a Habsburg-befolyást: Németalföldre, Spanyolországra, Csehországra, Lengyelországra, Itáliára és Magyarországra. Fiát, Ferdinándot és lányát, Máriát II. Ulászló magyar király gyermekeivel házasította össze. Ferdinánd felesége Jagelló Anna, Mária férje II. Lajos magyar király lett. Jagelló Anna, amikor a mohácsi veszedelemről értesült, ami kincset csak felpakolni tudott, hajókon Pozsonyba szállíttatta. Ami Habsburg Máriához került, azt vitte magával Németalföldre.

Ferdinánd 1527-ben vonult be Budára, és módszeresen végezte az ország kifosztását. Összeíratta, aztán összeszedette a még megmaradt egyházi kincseket, ezek egy része a királyi magángyűjteménybe került, zöméből pénzt veretett. (Fráter György meggyilkolása után az ő javai Anna császárné gyűjteményébe vándoroltak.) Ami mozdítható volt, ellopták. Ferdinánd, az udvari gyűjtemény megalapítója 1564-ben bekövetkezett halálával három részre osztódott a kollekció fiai: II. Miksa császár, Tiroli Ferdinánd főherceg és Stajer Károly főherceg között. Bécsben, Innsbruckban, Ambrasban, Gratzban létesültek önálló gyűjtemények, majd századokkal később ismét egy helyen, Bécsben egyesültek.

Tiroli Ferdinánd volt az ambrasi gyűjtemény megalapítója, hozzá került II. Lajos magyar király fegyverzete és a szigetvári hős, Zrínyi Miklós sisakja is. II. Miksa megszerezte Mátyás és Beatrix domborműves arcképét, de regnálása idején kerítettek sort Zsámboky János magyar polihisztor, orvos, történetíró felbecsülhetetlenül értékes könyvtárának megkaparintására is. Zsámboky 530 kódexet ajánlott megvételre 3000 dinárért, Blotius Hugó udvari könyvtáros pedig tájékoztatta a császárt: “ha Zsámboky János kéziratai is a bécsi könyvtárba kerülnek, a francia király könyvtárát felülmúlja, és a vatikánival lesz egyenlő”. Zsámboky könyvtárát a vételár megfizetése nélkül szerezték meg, fantasztikus numizmatikai gyűjteményét is ellopták.

Zrínyi Miklós sisakja

Zrínyi Miklós sisakja

Az ország műkincsállományának kirablása tovább folytatódott az elmebeteg Habsburg Rudolf alatt is. Rudolf császár kabbalista volt, egy szenvedélyének hódolt, mindenből aranyat akart csinálni, alkimista céljának megvalósítása érdekében pedig fanatikusan gyűjtött mindent. Ügynököket bérelt, akik feltérképezték a régi nemesi családok műkincseit, rendszeresek lettek a vagyonelkobzások. Konkrét műtárgyakra is vadászott, Zrínyi Miklóstól egy pajzsot, Báthory István örököseitől Szent László kincseit kaparintotta meg. Vágyakozott a váradi királyszobrok után is (ezek több méteresek voltak, és arannyal borítottak), azonban ezek a török pusztításának estek áldozatul.

Bocskai István híres koronáját, melyet a török szultán nyújtott át neki Rákos mezején 1605-ben, fejedelmi jelvények kíséretében körmönfont ravaszsággal szerezte meg az udvar. 1606-ban, mikor Bocskai meghalt, nagy riadalom támadt Bécsben. Bocskai ugyanis végakaratában kikötötte, hogy koronája az ország tárházában őriztessék, külföldre ne kerüljön. Thurzó György rávette Bocskai örököseit, a homonnai Drugeth-családot, szolgáltassák ki e kincset a nádornak, így került az is a bécsi kincstárba

Bocskai István koronája

Bocskai István koronája

A Thököly-Rákóczi kor meghatványozta a Habsburgok zsákmányszerzését. Minden politikai per hátterében ott lappangott a kapzsiság, mely Magyarországot csakugyan koldussá akarta tenni. I. Lipót 1671-ben küldte vérpadra /!/ a 17. század legnagyobb magyar műgyűjtőjét, a sárvári gróf Nádasdy Ferencet. Nyolc kötetre terjedt elkobzott műkincseinek leltára. Például: egy drágakövekkel kirakott aranyszekér, melyet egy elefántcsontból faragott Bacchus ékesített a kíséretével s díszítették még szentek ezüst szobrai, köztük Szent István király három láb magas ezüstszobra.

A fegyvertár egyik dísze volt a sok között a Szigetvár ostrománál elesett Deli Vid ezüsttel díszített kardja és egy hétszáz rubinnal ékesített pallos. A Thökölyek likavai várát Heister császári tábornok fosztotta ki. Ékszerek, ruhák, könyvtár, arany- és ezüstnemű, éremkincsek és drága perzsaszőnyegek, gobelinek és szövetek vesztek el a magyarság számára, felbecsülhetetlen értékben. Nyílt szekereken, esőben áztatva szállították a kincseket Bécsbe.

A költő-hadvezér, gróf Zrínyi Miklós könyvtára, gyűjteménye is erre a sorsra jutott, s gróf Batthyány Ferenc műkincsei is. II. József az egyházi javak elárverezésével fosztotta meg az országot ősi kincseinek maradékától. Klastromi könyvtárak java került az udvari könyvtárba. A 18. század végére, ami mozdítható volt, ellopták, de a magyar föld még hatalmas kincseket rejtett.

Nagyszentmiklósi aranykincs

Nagyszentmiklósi aranykincs

1799. július 3-án a hajdani Torontál megyei Nagyszentmiklóson egy szerb parasztgazda az udvarán árokásás közben aranykincset talált. Szeptember 18-án Neumann abbé, a császári-királyi Régiségtár igazgatója kérte, hogy a császár intézkedjék, mert a Bánátban páratlan aranylelet került elő, s ennek megszerzésére a Régiségtárnak mindenki előtt joga van. E kérés következtében szeptember végén a kincs már Bécsben volt. Ezt a világon egyedülálló magyar aranykincset – 23 aranyedényről van szó, 9924,98 gramm színarany súllyal – a bécsi Kunsthistorisches Museum őrzi. A nagyszentmiklósi lelet 23 gyönyörű aranyedényéből tizenkettőn rovásírásos felirat található, melyet a kutatók máig nem fejtettek meg, csak annyit sikerült megállapítani, hogy azok leginkább a székely rovások jeleihez hasonlítanak. A lelet keletkezésének korát az 5-7. századra teszik, ebből a tényből, valamint az ötvöstechnika és az ábrázolási stílusból kikövetkeztetve állapította meg 1878-ban Pulszky Ferenc, hogy ez esetben Attila kincséről lehet beszélni.

Írásjelek a nagyszentmiklósi aranykincseken

Írásjelek a nagyszentmiklósi aranykincseken

A Monarchia felbomlása után a közös birodalmi vagyont, így a Habsburgok császári és királyi gyűjteményeit, kincstárát is jogszerűen fel kellett volna osztani. 1919 februárjában a békekonferencián a csehek, az olaszok és az ukránok be is jelentették igényüket. 1920 után a magyar kormány is kísérletet tett elkobzott kulturális örökségünk visszaszerzésére, de a tárgyalások éveken át nem vezettek eredményre, így a vitás kérdésben végül nemzetközi döntőbíróság hozott határozatot. Az 1932-es velencei egyezménnyel a Bécsbe került magyar műkincseknek töredéke került csak haza, így Anonymus Gestája, a Képes Krónika, a Corvinák.

A magyar múlt hiteles tanulmányozásához a 21. században már elengedhetetlen lenne, hogy visszakapjuk jogos nemzeti örökségünket. A középkori oklevelek, kódexek, valamint olyan régészeti leletek, mint a nagyszentmiklósi kincs beható tanulmányozása alapjaiban rengetné meg a hivatalos történetírás bevett dogmáit, mind a magyar, mind az egyetemes történelem vonatkozásában. Gyakorlatilag át kelleni írni a történelmet.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

2 hozzászólás

  1. A rabló mindeg jobban őrzi a rablot kincset mert tudja

    nem az övé.

  2. Nem csodálkoznék, ha a Seuso-kincseket is ők csempészték volna ki az országból.

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*

Scroll To Top