Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Müller Mihály: Miből áll az osztrák műkincsgyűjtemény nagy része? 2/1. rész

Müller Mihály: Miből áll az osztrák műkincsgyűjtemény nagy része? 2/1. rész

A sarló-kalapácsos, láncos-címeres Ausztria a magyar Szent Korona ócsárlásával és az eltulajdonított műkincsekkel próbál jelentős kulturális múltat felmutatni.

Mi történik itthon? Szegény, kizsákmányolt hazánk az évszázados osztrák fosztogatás után, kitárja kapuit a látogatók előtt. Megalázva, megtiporva mutatja be ország-világ előtt a Habsburg Intézet kincseit.

A bécsi Kunstkammer világhírű gyűjteménye vajon még mennyi eltulajdonított magyarországi értéket rejt? Évekig tartó felújítási munkálatok után, március 1-jétől újra látogatható a Habsburgok kincseskamrája, a bécsi Kunstkammer. Húsz teremben kétezernél is több rendkívüli arany- és ezüsttárgyat, műkincset csodálhatnak meg az érdeklődők, a Habsburgok évszázadokon át tartó „gyűjtőszenvedélyének” köszönhetően.

A termekben az ellopott magyar műkincseknek csak egy kis része megtekinthető. Az igazi nagy magyar értékeket Dr.Schmitt Pál volt magyar államfőnek Heinz Fischer osztrák államfő 2010 szeptemberében mutatta be.

Schmitt Pál magyar és Heinz Fischer osztrák államfő 2010 szeptemberében Bécsben Bocskai koronája előtt (Fotó: MTI/Beliczay László)
Dr. Schmitt Pál volt magyar államfő és Heinz Fischer osztrák államfő 2010 szeptemberében Bécsben Bocskai koronája előtt (Fotó: MTI/Beliczay László)

A nagy művészettörténeti esemény nem feledtetheti, hogy az összesen mintegy nyolcezer darabból álló különleges gyűjtemény háromnegyede továbbra is rejtve marad a nagyközönség elől, mint ahogyan az a tény is, hogy ennek a világviszonylatban is rangos kollekciónak egy részét a 16-17. században ellopott páratlan magyar kincsek alkotják.

A tárgyak többségének beazonosítása komoly és hiteles szakértelmet kíván, hiszen a Habsburgok évszázadok óta gondosan ügyeltek arra, hogy az eredetet bizonyító megkülönböztetéseket eltüntessék.  A magyar régmúlt meghamisítása és európai hegemóniájuk biztosítása érdekében a Habsburgok loptak, aztán fúrtak, faragtak, kapartak. (Elég csak a Szent Koronán elvégzett barbár műveleteik­re – Szűz Mária képének felcserélése Dukasz Mihályéval – vagy a Képes Krónika nekik nem tetsző részeinek kikaparásaira gondolni.)

Évszázadokon keresztül áramlottak magyar műkincsek Bécsbe, azonban a mai napig nem alakult egy magyar tudósokból, szakértőkből álló olyan vizsgálóbizottság, amely hiteles szakértelemmel készen áll a tanulmányozásukra. ( miközben Habsburg Intézet az van )  1932 óta komoly kísérlet nem történt a Habsburg família által eltulajdonított kulturális örökségünk visszaszerzésére.

Ki kell mondanunk, az osztrák uralkodó-ház hatalmi erejével visszaélve, becstelen módon, még csak nem is eltulajdonította, hanem egyszerűen ellopta a magyar kincseket. Ez esetben, a jog szerint, a a megkárosított tulajdonosnak, az eltelt időtől függetlenül, az elrabolt vagyona visszajár, mégpedig a jogos tulajdonosoknak, örökösöknek, nemzetségünknek.

Egy szerencsétlen órában a Habsburgok becsempésztettek az országba. Nem hívattak, hanem a szó szoros értelmében becsempésztettek. És e pillanattól kezdve ránk zúdult az elnyomás, a nyílt erőszak és alattomos ármányok összes eszközeivel a szenvedések végtelen sora. Sohasem volt uralkodóház a világon, melynek a korlátlan uralmi vágy annyira vérében lett volna, mint az osztrák-háznak. Náluk ez természet, családi jellemvonás, mely, mint a vastag ajk nemzedékről-nemzedékre örökbe szállt

– írta róluk Kossuth Lajos.

Hazánk már az Árpádok korában kincses ország hírében állt és amikor Habsburg Alberttel megjelent a család a magyar trónon, héjaként vetették rá magukat az aranyra és a páratlan műkincsekre. Már megjelenésük is a magyar történelem színpadán önmagáért beszélt: 1440. február 22-ére virradó éjszaka Albert özvegye, Luxemburgi Erzsébet királyné német komornájával, Kottanner Jánosnéval kilopatta a visegrádi fellegvárból a Szent Koronát. Évszázados uralmuk és elnyomásuk tehát egy gigantikus lopással kezdődött.

Zsigmond király javai – benne az Anjouktól örökölt kincsekkel – leánya, Erzsébet révén Habsburg Alberthez kerültek. Hunyadi Mátyás üres kincstárat vett át, de színültig megtöltve hagyta utódaira. A budai palota termeit freskók, faliszőnyegek, csodálatos festmények borították, a mennyezet aranyozott volt, s drágakövekkel kirakottak az ajtók és az ablakkeretek. Szobor remekek álltak a palota udvarán és a termekben, az ötvösművészet tenger kincse alatt roskadoztak a polcok. Világhírű könyvtárának, a Bibliotheca Corvinianának a kor humanistái csodájára jártak. Mátyás minden fellelhető kincset, tudást – értékmentés céljából – összegyűjtött, a kereszténység jegyében akarta neoplatonikus filozófia felhasználásával a deszakralizált európai elit kultúráját újraértelmezni.

A budai könyvtár fénykorában, 1490-ben kb. 3000 kötetnyi kódexből, kéziratból állt. Helye a 340 szobás királyi palotában a Dunára néző keleti oldalon, az emeleten, a királyi kápolna melletti boltíves helyiségben volt. A két bolthajtásos teremben a könyvek, kéziratok hárompolcos állványokon feküdtek, melyeket arannyal átszőtt piros bársonyfüggönyök védtek a portól és a fénytől. Mátyás halála után hatalmas műve széthullott, Jagelló II. Ulászló és II. Lajos uralkodása idején külföldi humanisták szerezték meg és hordták el a könyvtár legértékesebb darabjait. Német humanisták (Brasicanus, Celtes, Cuspinianus) – a Habsburgok megbízásából – lopták ki a kódexeket Bécsbe, pár évvel később Faber János bécsi püspök már pénzt is hajlandó volt áldozni a további kötetekért.

A mohácsi csata után Szulejmán háromszor vonult be Budára, 1526-ban, 1529-ben és 1541-ben. 1526. szeptember 3-án lóháton érkezett, megtekintette Buda várát, s onnan szemlélte a túlsó parton felgyújtott Pestet. A zsákmányolt kincseket hajókon, valamint 1400 tevével vitette Konstantinápolyba. Oláh Miklós kancellár a következő képpen tudósított a mérhetetlen pusztulásról:

1526. szeptember 8-án a törökök betörve a palotába leszaggatták az ezüstláncokat a könyvekről és elpusztították az értékes köteteket.

Azokra a Corvinákra, melyeket Szulejmán elvitt Konstantinápolyba, enyészet várt. 350 év múlva Abdul Hamid szultán ajándékaként került vissza 16 Corvina hazánkba. Ma Mátyás egykori világhírű könyvtárának 216 kötete ismert, köztük 52 kötet van Magyarországon, 41 került Bécsbe, a többi 43 külföldi város 47 könyvtárát gazdagítja.

Folytatjuk…

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

2 thoughts on “Müller Mihály: Miből áll az osztrák műkincsgyűjtemény nagy része? 2/1. rész

Minden vélemény számít!

Top