MTA – “Etnocentrikus szemlélet helyett egy-egy térségre kell összpontosítani”

Az Uráltól a Kárpátokig néhány évszázad helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a vándorló magyarok útja – vélik újabb régészeti eredmények alapján a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók. Vásáry István akadémikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az írott források szűkössége miatt a szakemberek sokszor hipotézisekkel kénytelenek a tényeket pótolni.

“Az államalapítást megelőző korai magyar történelem iránt már a rendszerváltás előtt is nagy volt az érdeklődés. Az elmúlt huszonöt évben a helyzet leginkább a tekintetben változott, hogy a könyvpiacon hihetetlen mennyiségű új kiadvány jelent meg. Ezek háromnegyed része azonban nem tudományos munkának, inkább fantazmagóriának nevezhető” – értékelte a magyar őstörténeti kutatásokat övező, fokozott figyelmet Vásáry István. Hozzátette: a tudományosan megalapozott munka jelentőségét növeli az is, hogy a tapasztalatok szerint a laikusok egy része idegenkedve tekint azokra az eredményekre és publikációkra, amelyek az akadémiai szférából érkeznek.

A magyar őstörténet iránti általános érdeklődés, valamint a tudományosan megalapozott szemlélet erősítésének szándéka együttesen járult hozzá, hogy 2012 elején az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban az intézmény munkatársaiból, valamint számos hazai egyetemi és múzeumi kutatóhelyről felkért külső szakértőkből megalakult a Magyar Őstörténeti Témacsoport (MŐT). A nyelvészeket, történészeket, régészeket, néprajzkutatókat, népzenekutatókat, antropológusokat és genetikusokat tömörítő, rendszeresen együttműködő kutatók munkáját azóta Vásáry István vezeti. “Ez egy hálózatszerűen felépülő, lényegében virtuális csoport, hat állandó munkatárson kívül túlnyomórészt a csoporthoz alkalmilag egy-egy konkrét feladat elvégzésére kapcsolódó tagokból áll, akik különböző diszciplínák művelőjeként az adott téma szakértői” – mondta el az akadémikus.

Véleménye szerint a magyar őstörténet kutatásában a nyelvtudomány és a történettudomány lényegében elérte határait. Az írott források rendkívül szűkösek: néhány tucat oldalon összefoglalhatók a bizánci és arab feljegyzések. “A feltáratlan régészeti leletanyag azonban hatalmas lehet. Még a Kárpát-medencében is csupán a tárgyak vagy csontok töredéke került elő” – mondta Vásáry István, aki ezért arra számít, hogy a következő időszakban a magyar őstörténeti kutatásokban felerősödhet a régészek szerepe. A MŐT vezetője utalt azokra az ásatásokra, amelyeket Türk Attila régész folytatott helyi szakemberekkel ukrán és délorosz területeken.

Mint kiemelte: a magyar törzsek vándorlásának feltételezett útvonalán talált régészeti leletek feldolgozása nyomán a kutatók egy új teóriát is megfogalmaztak. Eszerint a korábban széles körben elfogadottnak tartott évszázadok helyett csupán öt-hat évtized alatt érhettek el a magyarok az Urál vidékétől a Kárpátokig. “Az új hipotézis elveti azt a múlt század harmincas éveiben kidolgozott elméletet, amely az 5. századi nagy sztyeppei népmozgásban részt vevő, a Kaukázust érintve a délorosz puszták felé vándorló onogurokat a magyarokkal azonosította” – emelte ki Vásáry István. Mint fogalmazott: az, hogy az onogur elnevezés (a latin Hungarus stb.) mikortól alkalmazható a magyar törzsekre, egyelőre nem világos, de az biztosnak tűnik, hogy évszázadokkal későbbre datálható a korábban feltételezettnél.
Vásáry István szerint az utóbbi évtizedekben igazi multidiszciplináris tudományággá vált régészetet a múlt fehér foltjainak feltárásában a természettudományok is segíthetik. Gyors és látványos eredmények azonban ettől sem várhatók. “Nehéz kérdés például annak eldöntése, hogy egy genetikai vizsgálatban mit mivel hasonlítunk össze. Egy honfoglalás kori sírban talált leletet például hiába vetünk össze egy ma a Kárpát-medencében élő ember genetikai mintájával, mert amit magyar népnek nevezünk, az az elmúlt ezer év etnikai keveredésének eredményeként alakult ki.”

A Magyar Őstörténeti Témacsoport eddigi tevékenységét összegezve Vásáry István fontosnak nevezte azokat a havi rendszerességgel tartott tanácskozásokat, amelyeken a kutatók folyamatosan kicserélhetik ismereteiket, tapasztalataikat. Évtizedekre szóló tudományos számvetésnek tartja az akadémikus a 2013-ban “Magyar Őstörténet. Tudomány és Hagyományőrzés” címmel megtartott tudományos konferencia előadásait bemutató kötetet. Az eredményeket sorolva, egyben további terveiket ismertetve, beszélt arról a könyvsorozatról, amelynek első része a honfoglalók viseletét mutatja be. A MŐT tudományos eredményeit népszerűsítő sorozat következő öt kötetében a honfoglalás korának írásos forrásairól, fegyvereiről, a magyarok megtelepedéséről, szellemi, valamint anyagi kultúrájáról olvashatnak az érdeklődők.

Vásáry István úgy véli, annak is elérkezett az ideje, hogy sok ember bevonásával új, korszerű magyar őstörténeti lexikon készüljön. Olyan tudományos mű, amely a 10. századig összegezné szócikkekben a legfontosabb ismereteket.

A magyar őstörténet-kutatásról szólva a MŐT vezetője a szemléletváltás szükségességét hangsúlyozta. “Etnocentrikus szemlélet helyett egy-egy térségre kell összpontosítani” – vázolta a fő irányt az akadémikus. Mint kiemelte, ezáltal – például a kelet-európai térséggel kapcsolatos kutatásokkal – erősíthető a magyar régészet és történettudomány nemzetközi beágyazottsága, és így lehet felkelteni az érdeklődést a magyar szempontból fontos, de mások számára kevéssé jelentősnek tűnő témák iránt is.

http://mta.hu/mta_hirei/etnocentrikus-szemlelet-helyett-egy-egy-tersegre-kell-osszpontositani-135807/

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás