Mondják, tényleg nem lehet inni a csapvizet?

 

 

 

 

 

 

 

Naponta több száz hektoliter vizet zötyögtet a honvédség újév óta a magyar vidék útjain, hogy jusson tiszta azoknak is, akiknél a csapból csak arzénes víz folyik. A katonák egyelőre többnyire tétlenül álldogálva töltik a napjaikat, mert senki nem szólt az embereknek, hogy lesz tiszta víz. Igaz, a többségük eddig sem tudta, hogy mérgezettet iszik.

“Mondják, tényleg nem lehet inni a csapvizet?” – kérdezte hangjában kétkedő kíváncsisággal egy középkorú férfi csütörtökön késő délelőtt, miközben nagy rutinnal leszállt a még guruló, teli szatyrokkal megrakott biciklijéről a magyar hadsereg vízhordó utánfutója mellett a Bács-Kiskun megyei Mélykúton. A tiszta ivóvizet őrző két katona bólogatva a kezébe nyomott egy szórólapot, és kínálgatni kezdték: itt igyon, mert otthon arzénes. “Nekünk még soha senki nem mondta, hogy nem jó a víz, pedig ezt isszuk, mióta megszülettünk. Most olvastuk a neten, hogy arzénos, küldjük át egymásnak a cikkeket tegnap óta, és nevetgélünk, hogy majd legfeljebb kivetetjük az egyik tüdőnket, hogy elférjen a májunk” – válaszolta erre a férfi, aztán begyömöszölt két liter zacskózott vizet a bevásárlószatyrába.

A katonai teherautótól pár méterre néhány mélykúti sokkal közönyösebben és jólértesültebben kommentálta a vízosztást: az Európai Unió megint rájuk kényszerít valamit, pedig nekik aztán nagyon megfelel az a víz is, ami a csapból jön. És amiről a polgármester nem sokkal korábban azt mondta a katonáknak, hogy a legutóbbi mérésnél literenként 27 mikrogramm arzént mértek benne: ez majdnem a háromszorosa annak a literenkénti 10 mikrogrammnak, amit az Európai Unió 2003 óta még elfogad a tagországaitól. Magyarországon a nyolcvanas években mérték meg először az ivóvizek arzéntartalmát, akkor kiderült, hogy több mint négyszázezer ember fogyaszt rendszeresen magas arzéntartalmú vizet. Bár sok településen javítottak azóta a víz minőségén, a problémát az elmúlt több mint harminc évben nem sikerült megoldani.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Mivel a múlt évvel az Európai Unió évek óta tartó türelme is elfogyott, a kormánynak pedig nem volt jobb ötlete a probléma megoldására, január 2-a óta több tucat hatalmas katonai teherautó zötyögtet végig naponta több száz hektoliter vizet az ország toldozott-foltozott mellékútjain, hogy aztán egy hosszú és hangos fékút után leparkoljon a 123 arzénos vizű település valamelyikének központjában. A honvédség kalocsai központjából naponta nyolc nagy autóval 17 településre visznek vizet a kiskunhalasi vízműtől a Tatáról és Budapestről átvezényelt katonák.

Büdös is, barna is, de attól még jó

Csütörtökön több Bács-Kiskun megyei településen is jobbára tétlenül álldogáltak a vízhordókra szerelt csapok mellett a katonák, mert az emberek többsége, ha tudja is, hogy arzénos a vizük, arról végképp nem hallott senkitől, hogy ezentúl lajtos kocsiból juthatnak tisztához. A kétezer lelkes Bácsbokod polgármestere azt mondta, ő is csak karácsonykor értesült a kormány terveiről, azt pedig még január elsején sem tudta, hogy másnaptól hogyan fog zajlani a vízosztás, mikor jönnek a katonák, hol osztanak vizet. “Politikailag nem túl szerencsés ez nekünk, polgármestereknek, hogy megjelenik egy nagy katonai teherautó a község központjában, mi pedig nem tudjuk tájékoztatni az embereket arról, hogy mi történik” – mondta. Csütörtökre ezért minden lakásba eljuttatott egy egyoldalas tájékoztatót, amelyben többet között azt is leírta, hogy pánikra semmi ok, a probléma nem nagyobb, mint eddig, és csak azért nem oldották már meg, mert több százmillió forintba került volna, ennyi pénze pedig nem volt a településnek.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A bácsbokodiak szerint az arzénes vízről eddig sem sok tájékoztatást kaptak. “Néha olyan büdös vagy barna, hogy fürdeni se nagyon lehet benne, nemhogy főzni, de olyankor is mindig azt mondják, hogy az állaga ellenére a minősége jó. Úgy megy ez is, mint minden az országban: ha tudják, megoldják, ha nem, akkor a szőnyeg alá söprik a problémát” – mondta egy ötven év körüli férfi a község főterén.

Aki hallott már arról, hogy arzénes a víz, vagy zavarja, hogy büdös, nem forr fel rendesen, és a csapvízzel készülő ételek íze sem jó, az vagy ásványvízből, vagy palackos vízből főz, de van olyan is, aki már évekkel ezelőtt beszerzett pár tízezer forintért egy saját víztisztítót. Egy mélykúti idősebb férfi azzal dicsekedett, hogy a szódástól veszi a tisztított vizet. A vállalkozó beszerzett két szűrőt, az egyik az arzént, a másik a vasat szűri. “Száz forintért tölti meg az ötliteres kannát, és még házhoz is szállítja a vizet hetente kétszer” – mondta a férfi. A családja csak egy éve használja a tisztított vizet, előtte ők is a csapból főztek. “Nézze, korábban Pécs körül éltünk, ott is furcsa a víz, de azt is megittuk. Az ember mindent meg tud szokni, még a verést is. Az arzén is ilyen” – mondta nevetve, majd megtöltötte a kannáját a lajtos kocsiból, hogy kipróbálják, veri-e az állami víz íze a szódásét.

A bácsbokodi bolt előtt beszélgető két férfi viszont csak legyintett a tér túloldalán magányosan álldogáló katonákra. “Felőlem aztán hiába jöttek, ha eddig jó volt a víz, jó lesz nekem ezután is” – mondta egyikük. “Tudja, mi az igazi probléma? Hogy nincs munka. Bácsbokodon boldog ember, aki három műszakban nyolcvanezret megkeres. De ilyen kevés van. Ha az önkormányzat nem foglalkoztatna minket, semmi se lenne. Én 22 ezer forintot kapok egy hónapban, mit gondol, abból hogy lehet megélni? Krumpli, tészta, krumpli. A legkisebb gondom is nagyobb annál, mint hogy arzénes a víz, amiben kifőzöm” – mondta a magát 34 évesnek mondó, de legalább tizenöt évvel idősebbnek tűnő férfi.

Daganat lesz a méregből

“Eddig próbálták eltussolni, hogy milyen hatásai vannak az arzénes víznek, nem csoda, hogy még a tanult emberek is tájékozatlanok. Egy mérnökember mondta ma nekem a vízosztásról, hogy eddig is ezt a vizet ittuk, mégsem volt rossz, miközben ő maga is daganatos beteg” – mondta Majláth Árpád, Bácsbokod körzeti orvosa az [origo]-nak. “Amióta ideköltöztem, kutatom, hogy miért van itt több daganatos beteg, mint más környékeken. Mielőtt megtudtam, hogy arzénes a víz, még a kalocsai paprikára is gyanakodtam, mert azt itt nem csak a halászlébe szórják bőségesen”- mondta.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Komoly kutatásokat nem végzett, de több évtizedes tapasztalata szerint a környéken sokkal gyakoribbak a bélrendszerhez kötődő daganatos megbetegedések, mint máshol, és ebben meggyőződése szerint szerepet játszik az arzénes víz is. “Az emberek legalább a hatvanas évek óta ezekből a kutakból isznak, akkor épült ki a csatornahálózat. Ráadásul a víz azbesztcsövekben fut, és a rendszer is elavult. Ha egy német meglátná ezt a vizet, azt mondaná, lábat sem mos benne, nemhogy ebből főzzön” – mondta.

Majláth korábban saját felelősségére megvizsgáltatta a települést vízzel ellátó kutakat, az egyikben 25, a másikban 30 mikrogramm feletti arzént mértek, ezért többször a helyi képviselő-testület elé vitte a problémát. “Mindig lesöpörték az indítványaimat azzal, hogy nincs rá pénz, vagy hogy a szűrőberendezés kiépítése nagyon megdrágítaná a vizet” – mondta.

Tíz év szemfényvesztés és pénzlenyúlás

“Nézze, mi nem fújjuk fel ezt ennyire. Az emberek is mondják: kétszáz meg száz éve is ezt a vizet itták itt” – mondta Kovács László, Bácsbokod polgármestere az [origo]-nak arra a kérdésre, miért nem beszéltek eddig többet a községben az arzénes víz hatásairól. “Mi is érezzük, hogy gond van a vízzel” – tette hozzá. Az egyik szomszédos településsel nyertek is pályázati pénzt az arzénmentesítésre, “de ennek megvalósítása valószínűleg át fog húzódni 2014-re”.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A katonaságnak nem kellene most vizet osztania, ha az elmúlt évtizedben a kormányok megoldották volna a vízminőség javítását. “2002 óta küzdünk ezzel a problémával, de eddig csak hatástanulmányok készültek. Érdemi tevékenység nem folyt, ami történt, az csak szemfényvesztés és pénzlenyúlás volt” – mondta az [origo]-nak az eddigi intézkedésekről Farkas István, a Bács-Kiskun megye több településén vizet szolgáltató Halasvíz Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a hatóságok mindvégig a homokba dugták a fejüket, ráültek az ügyekre, ha pedig a szakemberek a megoldást sürgetik, “mindig le vagyunk csitítva, pisszentve”.

Egy-egy településen már a kilencvenes évek végén megoldották az arzénmentesítést “egyszerű technológiával, harmadannyi pénzből, mint amennyiért most tervezik”, de ez csak korábban lett volna járható út, most az uniós elvárások miatt már sokkal drágább, de nem feltétlenül jobb beruházásokra lesz szükség” – mondta Farkas. Ráadásul ennek a technológiának a kiépítését nem is lehet sürgetni, ezért legkorábban is csak 2014-ben készülhetnek el az első beruházások. A kormány korábbi tájékoztatása szerint a dél-alföldi régió vízminőségét javító programra összesen több mint 71 milliárd forintot költenek majd el.

Addig is, amíg ezek a nagy beruházások elkészülnek, a katonák hordják a vizet, illetve a honvédség azt is tervezi, hogy egy-egy helyre kitelepítik a saját fejlesztésű, novemberben bemutatott vízszűrő berendezésüket. Erre 2,8 milliárd forintot, a vízosztásra pedig egyelőre 150 millió forintot kapott a honvédség. Pedig Farkas szerint ennek nem sok értelme van. “Ez a víz semmi más követelményt nem elégít ki, csak azt, hogy nem arzénos. Így elvileg nem lehet vizet szolgáltatni. A munkatársaimmal mondtuk is: eddig itták az arzénos vizet bacik nélkül, most meg kapnak arzénmentest bacikkal”.

Pedig a Magyar Honvédség láthatóan nagyon igyekszik, hogy jól ellássa a feladatát, magyar hivatalnok az elmúlt húsz évben nem dolgozott olyan lelkesen és barátságosan, mint ahogy a kivezényelt katonák kínálgatták és csapolták a vizet az ásványvizes palackokba. “Egy hónap múlva, ha már mindenki tud majd a lehetőségről, lehet, hogy sorok fognak már itt állni” – lelkesedett a gyér forgalom ellenére Bánsági László, a Magyar Honvédség vízosztást is szervező parancsnoka.

Délutánra elterjedt a településeken a vízosztás híre. Bácsbokodon két iskolás fiú épp akkor érkezett meg nagy kannákkal, amikor a katonák elcsomagolták a csapokat, hogy továbbinduljanak egy másik településre. Azért megnyugtatták a fiúkat, csak pár percet kell várniuk, mindjárt érkezik egy másik autó, ami eddig máshol osztotta a vizet. Hogy miért vándorolnak nap közben a vízosztó autók egyik helyről a másikra, arra Bánsági parancsnok egyszerű választ adott: “Még a katonával sem lehet megtenni, hogy egész nap egy helyben álljon. Melegedniük kell, és ahogy menet közben döcög az autó ezeken az utakon, a víz se fog belefagyni a tartályokba.”

Bár Magyarországon korábban még 50 mikrogramm, a legutóbbi szigorítás óta pedig 20 mikrogramm volt az arzén engedélyezett határértéke, már kutatások bizonyítják, hogy a mostani határérték, azaz 10 mikrogramm körüli arzéntartalom is egyértelműen káros az egészségre – mondta az [origo]-nak Radnai Péter, az Országos Környezetegészségügyi Intézet osztályvezetője. Radnai szerint magyarországi kutatások is bizonyítják, hogy az arzénes víz elősegíti a daganatok kialakulását, ha pedig terhes nők fogyasztják, megnő a spontán vetélés gyakorisága.

Forrás: Magyar Hidrológiai Társaság

Az arzénos víz elsősorban az ország délkeleti részében jellemző, a 123 érintett település többsége Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében van. A fenti, tavaly év közepén készült térkép mutatja a vízszennyezések előfordulását. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján pedig egyes településekre keresve meg lehet nézni, hogy a legutóbbi vizsgálatnál milyen volt a víz minősége.

 

origo/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás