Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Mit ünneplünk augusztus 20-án? A magyar ősvallás kiirtása

Mit ünneplünk augusztus 20-án? A magyar ősvallás kiirtása

A “BÜÜN” nem kötelező, nem államvallás, táltosai nem szúrnak szügyön ünnepélyesen fehér lovat és nem égetik el ózsidó, vagy ógörög mintára rakott oltáron. Nincsen “Hadúr”, hanem duális isten-pár van, mert az ős-istenség, aki egy istenférfival várandós istenasszony, férfivá meg nővé “teremtődik”, primer azonban a nőstény, az élet ősforrás

A rábaközi hagyatékban a “szenzáció” az, hogy a BÜÜN-nek nevezett ma­gyar ősvallás az ős-európai eszmeiség hordozója. Azé az etikáé, mely a német Michael Stolleis professzor szerint az európai embert abban különbözteti meg más kultúrák népeitől, hogy “az elnyomást, a zsarnokságot nem fogadja el ma­gától értetődőnek”, fatalistán természetesnek. Szenzáció maga a világkép, az hogy a világ mozog, örvénylik és az energia változó alakot ölt, nem veszik el. A teremtésmondák nem ölégesznek meg az isteni akarattal, hanem isten eredetét is kutatják.

A magyar ősvallás egyedülálló, de nem rokontalan. A rokon uráli népeknél mindenütt kimutatható a dualista világkép és a szálak elvezetnek a japán sinto­ista hagyomány alapjáig, a Ko-DzSI-KI világképéig. A ma föllelhető és rekonstru­álható világkép ekből Hans Christian Meiser szerint csak az uráli népeké igazi dualista világkép. A nősténység-hímség dualitása ez, ami a nemek egyenrangú­ságát, egyenjogúságát is garantálja, s ez a szabadság alapvető garanciája.

Az uráli népek, illetve vallások dualista fölfogása erősen hatott más északi népek, például a germánok hitvilágára, mindenekelőtt Skandináviában, ahol a germánok először csak a Kr. u. 8-9. században jelentek meg és keveredtek össze az ott talált uráli eredetű népekkel, például lappokkal.

Az ős-európai, humánus eszmeiség az uráli népeknél élt legtovább. Őket érin­tették legkevésbé az elsősorban Dél felől bevándorló, de a népvándorlás későbbi hullámaiban Kelet felől is érkező, kegyetlen, rabszolgatartó népek, illetve az azok által hozott idegen eszmék (az embert áldozó, észak-afrikai eredetű kultúrákra, a pun, gall és “mocsár-tetem” kultúrákra gondolok).

Az utolsó nagy, sivatagból érkező vallás, a kereszténység a magyar Honvisszafoglalásfog­lalás koráig már megsemmisítette az antik kultúrát és megszilárdította a patri­archális feudalizmust Európában. Mivel fundamentuma az Ószövetség, – mely filozófiai eredetét tekintve, Jehovával és a sátánnal illetve az ördögökkel maga is a zoroasztrizmus, a zarathusztrista dualitás hajtása -, a kereszténység eleve összeegyeztethetetlen az ős-uráli eszmerendszerrel. A nő, a nősténység, a szere­lem, a szexualitás mindkét vallásban az istennel szemben álló sötét princípium, a “Rossz” tartozéka.

Ezzel szemben az uráli “iker-örvénylés” dualitásában a nősténység-hímség az istenség lényege, a szerelem, a vágy, a szexualitás az isten teremtő erejének megnyilvánulása.

A judeo-kereszténységben vannak “meghívottak” és “választottak”, tehát ele­ve fölé- és alá rendeltek.

A magyar ősvallás, a BÜÜN evvel szemben az egyén korlátlan szabadságát hirdette a végső határig, amíg az nem sérti mások korlátlan szabadságát.

A kereszténység gyors elterjedésének és szilárdan berendezkedni tudásának oka az ügyes szervezés volt. Az omladozó Római Birodalomban és annak pere­mén törzsfők léptek föl államalapító, egyben dinasztikus igénnyel. A versengők közül az egyház a legesélyesebbeket támogatta. A papok szállították a logisztikát, a törzsfők a katonai erőt a vállalkozáshoz. Így jött létre a keresztény Egyház szim­biózisa a dinasztikus feudalizmussal.

A kontinuitás tudatának tetőfokán érte a feudális keresztény Európát az a kellemetlen meglepetés, hogy kellős közepén megjelentek a magyarok, egy, az övéknél fejlettebb haditechnika és logisztika birtokában, és mindemellett ma­gukkal hoztak egy már megsemmisítettnek hitt eszmerendszert, mely az “asz­szony-állattá” alázott nőket és a jobbágyokat egyaránt a “szabadság tévút jára” csábítja.

A magyarok minden kétséget kizáró katonai fölényben voltak, de Európa urai és papjai jobban féltek a magyarok vallásától, mint nyilaitól. Népeiket igyekeztek távol tartani a magyaroktól, ezért találtak ki róluk rémmeséket.

A probléma ezzel azonban nem oldatott meg, a BÜÜN vallást evvel még nem pusztították el. Abevált recepthez folyamodtak – kiszemeltek egy dinasztikus egyeduralomra törekvő magyar törzsfőt, név szerint Taksonyt. A rábaközi tálto­sok hagyományában ez színigazság. Mennyire igaz, mennyire nem, utólag nehéz eldönteni, ám ha a Lech-mezei eseményeket hadászatilag és főleg annak körül­ményeit politológialag elemezzük, igen meggondolkodtató eredményt érünk el.

Valószínüleg el köll fogadnunk a rábaközi “sámánok” véleményét, mely sze­rint a Lech-mezei csatában nem a magyarokat győzték le, hanem az ős-európai eszmeiséget, a szabadság és egyenlőség eszméjét vallásfilozófiává fejlesztő ma­gyar vallást semmisítették meg. Ám így, vagy úgy, ősei nk csodálatos legenda­anyagot és időtálló bölcseletet hagytak ránk örökségül!

Öseink katonai és gazdasági sikereinek okát vallásukban, társadalombölcse­letükben köll keresnünk – és megszívlelnünk, ha mint nemzet, ismét egészséges gerinccel, saját lábon akarunk állni. Mert nem igaz, hogya magyarságot az akkori keresztény, feudális Európába integrálódás mentette meg a biztos pusztulástól. A magyarok “kereszténnyé szelidítése” az akkorra már velejéig romlott Egyházat és a fejlődésképtelen feudalizmust mentette meg. A kínaiak ugyanígy “szelidítették meg” a mongolokat a buddhizmussal.

Lehetnek Olvasók, akikben zavart kelt vagy visszatetszést szül, amikor olvas­ni kényszerülnek a keresztény hitre térítés, majd a Római Egyház befolyásának megszerzése és fenntartása érdekében elkövetett vétkekről.

Máté Imre: Yotengrit (16o – 18 oldal)

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

3 thoughts on “Mit ünneplünk augusztus 20-án? A magyar ősvallás kiirtása

  1. Egyet meg kel érteni, a Magyaroknak sosem voltak SÁMÁNAI, CSAK TÁLTOSOK!!!!!. A TÁL T OS – mikor feláldzták a fehér LÓ- vat megsozták a vért, és igy “olvasta” az üzenetet az Istentől.
    Egy nyelven beszélünk az Istenünkkel.

    1. Kérlek nézz utánna a szavak jelentésének. Ha megérted, akkor megértheted miért nevetséges a táltos- sámán szembeállítás.

      1. Továbbá az áldomás és áldozat sem keverendő össze. A fehér lovat, pontosabban Ispilángkor futattot lovak közűl a leggyorsabbat diszesen felszerszámozták és körbevezették miután megáldották. Az ünnepség végén farka szörét levágták és elengedték, hogy bárki ménesében tobább adhassa génjeit. Amig a farok szőre vissza nőtt….

Minden vélemény számít!

Top