Mi a fene? – Részlet Yotengrit I. kötetéből

2015. május 31., 09:16

Fene a rák, mármint a rákos seb, rákos daganat régi neve. „Egye meg a fene” azt jelenti, hogy eméssze meg a rák.
A fen (nyílt e-vel) gyantát jelent. Feny alakban is. Innen a fenyü (modern magyarban fenyő) fa neve is. A fene tehát gyantásodást jelent. Föltehetőleg a rákos daganatok nedvedzése miatt. Az elnevezésbe bejátszhatott a gyógyításában fontos szerepet játszó méhgyanta, a propolisz alkalmazása is.

Rábaköz tudói (ma helytelenül sámánnak mondják őket) de talán az egész Nyugat-Magyarország „tudói”, javasai is ismerték és sikeresen gyógyították a rákos megbetegedéseket. A 20. század legsikeresebb rábaközi gyógyító „tudósa” a rábapatonai Nagy Ferenc volt. Szerinte a fene, a rák rontás következménye. Ez összhangban van a „magyar ősvallásnak” elfogadható, rábaközi szubkultúrákban fönnmaradt dualista hitvilág tanításával.

Az évszázadokon átmentett vallás szerint a világot Isten-pár, nő isten meg férfi isten igazgatja „egységben”, egyensúlyban, harmóniában. Az egyensúly, a harmónia megbontására törekszik ellenségük, a nemtelen, kívülálló rontó szellem, ÁRMÁN.
Ő és rossz ÖRDÖGEI (őrszellemei, segítői) sugallják a kórokat. Sugallatuknak csak akkor van foganatja, ha az ember teste meggyöngül, de még inkább, ha lelkén csorba esik, csorbát ejt valaki, más szóval, ha rontás történik. Ilyen állapotban hallgatnak a porcikák megtévesztő sugallatokra. A „porcikák” mai szóval a sejtek vagy sejtrészek.

E régi vallás tanítása szerint a szellemnek Mennyisége és Minősége van (ez a BÜÜN vallás szellemkvantum elmélete). A szellem osztható, összeadható. Az ember szelleme „porcikáinak” szellemanyagából tevődik össze. Az egyes „porcika” magában hordozza az összesség tulajdonságait és ki is válhat az egységből, sőt föl is lázadhat. Például, ha ártó szellemek sugallata „megfogan”. Mai szóval, ha „félrevezető információt kap a sejt” és ahhoz igazodik. Ma tudjuk, hogy a vírusos megbetegedések is félrevezető, megtévesztő információk eredményei. Az ősök tehát meglepően jól megközelítették a tudományos igazságot.

A félrevezetett porcika, azaz sejt, nem engedelmeskedik az agyból küldött intelemnek és el kezd külön életet élni. Gyorsan elhatalmasodik, főleg, ha a föltételek ehhez kedvezők. A föltételek pedig akkor kedveznek, ha a megrontott porcika „fészket” talál. Ez a rábaközi tudók „test-mocsár” elmélete.

„Tudós” Nagy Ferencként: a testben vér- meg nyirokerek csordogálnak, szerteszét ágazva. Ezek egyike-másik eldugulhat. Holtág, pocsolya keletkezik. Az ilyen mocsarakban tenyészik és fejlődik a fészkes fene, a rákos daganat. A holtág, a pocsolya lehet belső keletkezésű, a vérbe került szennyező anyagok révén, de keletkezhet külső hatásra is, ha meglőnek a boszorkányok!
A „boszorkánylövést”, melyen ma derékzsábát értenek, más népek, pl. a németek is ismerik. A boszorkánylövedék szappan, hamu és szurok egyvelegéből készül. Ily módon nem csak rákos daganatot, hanem más rossebet (rossz sebet) vagy hibásodást is elő lehet idézni.

A rontáson kívül megbetegedéshez vezet a romlás is, például helytelen táplálkozás révén. Például, ha „örömtelen éltű, nemükben csorbult” állatok húsát esszük, vagy tojását. „Ha nem tartassz kokast tikjaidhoz, megesz húsuktól, tojásuktól a fene.”
Az acsalagi Bendes József intett a mesterséges megtermékenyítés veszélyeire is: „a nemi örömeikben megcsorbított állatok teje, húsa még terméketlenséghez is vezet, de gyöngüléshez bizonnyal! Az örökkön istállóban szenvedőké ugyancsak.”
A rontás főleg a lélek megrontásában történik. Gyakran akaratlanul. Például helytelen neveléssel.

fene 2

Lápkumánja táltosnak tulajdonított„meglátás”: „ha a gyerekbe félelmet nevelnek, mert vétek volna vágyódása szerelemre, léket ütnek lelkén ÁRMÁN sugallatainak. Elvetik benne a fene csiráját.”

„Tudós” Nagy Ferenc-ként: (a rákot szenvedő nőket) „Szűz Mária könnyeivel meg pokollal riogatták leánykorukban, az uruk (férjük) meg bosztihó (ostoba, durva) volt, még a rívást is beléjük fojtotta”.
Rontani lehet szuggesztióval is. Hetyei-ként (Hetyei szerint): „az irigyek távolból is rontanak ronda sóvárgásaikkal, rossz kívánságaikkal, melyekbe maguk majdnem belebetegednek. Ha lepörög (nem eredményes) lűvöldözésük az irigyelt felé, gyakran magukat gyilkolják”

A gyógyító „tudók” mindenekelőtt annak jártak utána, hogy a beteget ki rontotta meg és mi módon. Ez igen fontos lépés volt, mert ha már nem élt a rontó, nehéz volt gyógyítani.

„Tudós” Nagy Ferenc-ként: „ha a káros rögeszméket, bebeszéléseket el lehet oszlatni, az már fél gyógyulás. Ahhoz fontos előszedni az akarva, vagy akaratlanul rontó személyt. Ő hatni tudott a betegre, ezért benne gúzsba köll kötni a rosszat.”
A rontás fő faktorai tehát a belső szorongás, félelem, az indulatok, vágyak elfojtása. Az így előállt lelki állapotban elősegítik a rákcsíra keletkezését a testbe kerülő káros anyagok, vagy bizonyos anyagok hiánya. „A fenének leginkább az örömtelenség kedvez” – mondá Jámbor János, a barbacsi aszkéta.

A betegbe tehát mindenekelőtt életkedvet igyekeztek önteni a „tudók”. Ennek érdekében a beteg környezetét is alaposan „megszólították” (kérdőre vonták, kikérdezték): a szülőket, házastársat, ipát, napát. Ellátták őket tanáccsal is, hogy miként táplálják a jókedvet.

A beteg fekhelyét megvizsgálták. Megesett, hogy elhelyeztették, mondván, betegítő helyen van. Beteg marhákat, lovakat is átköttettek gyakran máshová. Azok többnyire meg is gyógyultak. A rákos beteget mindig úgy fektették, hogy feje Északnak legyen, a lába Délnek. A Kelet-Nyugati fekvést károsnak tartották.

Az Öreg Bagós (a maglócai Farkas Sándor) szerint, aki sírásó is volt, a „Keresztsor” életkora hat-hét évvel rövidebb a többinél.
(Falun az ágyak a fal mellett voltak. A szóban forgó „Keresztsoron “kelet-nyugat irányban).

A gyógyítás evvel kezdetét vette. A nedvedző daganatot, ha az áttört a bőrön, méhgyanta porral hintették be. A beteggel igen sok folyadékot itattak. Többek között egy teát, melyet fagyöngy, mályva és fiatal nyírfakéreg főzetéből állítottak elő. Belső rák gyanúja esetén ebbe méhgyantát (propoliszt) is kevertek. Ezt az italt váltogatták lótej savójával és lótejborral. A fő orvosság a szalados volt. Ezt helyenként csiribizli, csiripiszli néven ismerik.

A gyógyszaladost tönkölyből készítették. A tönköly a búza őstípusa. A magot deszkán csiráztatták, aztán péppé törték és tálban megsütötték. Lekvárállagú édes anyag állt így elő. Volt a tönkölycsira fölhasználásának egy hatásosabb módja is.
A „dagadó Holddal lépést tartva tönkölyt csiráztatni, Holdtöltekor megszárítani és porrá törni, aztán vízbe oldva adni a betegnek heteken át. A tönköly csirájában életet védő anyagok vannak”.

„Tudós” Nagy Ferenc a tönkölycsíra-porhoz még kendermagot is darált. Bár a kendert elsősorban ő is asztma gyógyítására használta, igen eredményesen, szárított kenderlevelek füstölését is javasolta a rákos betegeknek. Ő maga, ha „megverázsolta” a beteget, egy oldalán lukas ibrik tetejére fém szűrőt tett, abba száraz leveleket rakott, az ibrik, vagy köcsögféleségbe pedig gyertyát. Azt meggyújtotta. A kenderlevelek nem lobbantak lángra, csak füstölögtek, igen jó illatot árasztva. Egy csészéből pedig vizet loccsintgatott a földre. Így áldozott „Naporcájú GÖNÜZ Istenapánk”-nak, meg „homlokán Holddal ékes UKKÓ Istenanyánknak, a “BOLDOGASSZONY”-nak. A beteget oltalmukba ajánlotta.

A beteget ez a ceremónia hozzásegítette a gyógyuláshoz. Egyrészt a híres tudóba vetett bizalom miatt, de azért is, mert részt vett egy – keresztény szemszögből nézve tiltott – pogány szertartásban. Ez közelebb hozta a „bűnös” szertartás többi résztvevőihez, akik hétköznapjaiban is jelen voltak. Agresszió, depresszió így könnyebben leépültek.

„Tudós” Nagy Ferenc sikeres gyógyító volt, de mindenkit ő sem tudott meggyógyítani. Megnézte a beteget és megmondta, tud-e segíteni. Megesett, hogy öklömnyi daganatok növekedését megállította. „A megtorpantott fenével lehet vígan élni!” – ez volt a hozzáállása. „Ki meg, ha sárga irigységbe, vagy fekete dühbe betegedett bele, azon nem lehet segíteni.”

A sír széléről sem tudta visszahozni a beteget, ha az már képtelen volt a gyógyulásért küzdeni. Mert a rákból gyógyulás – így mondák a nagy tudók – csak akkor sikeres, ha a beteg nem mond le az életről. A kérdésre, mivel táplálkozzunk, hogy meg ne betegedjünk, a tudók egyöntetűen azt válaszolják: „avval, ami ízlik, de kerüljük a sanyargatott állatok húsát, tejét, tojását”.
Fene ellen – azt megelőzendő – egynémely táplálék „bevált”. Ilyenek (manapság) a fokhagyma, paradicsom, spárga, paprika, vörösbor, virágpor, méz és mindenfajta hal, – és különféle csimaszok -, ezek rossz kedély ellen! Például a fakéregbogár hernyója.
A jó kedély elengedhetetlen a fenéből gyógyuláshoz. Ezért szükséges – a tudók szerint – a betegséget a beteg „élettükrében” nézni, más szóval élete összefüggéseiben vizsgálni. A tudók rákgyógyászatában különféle receptek szerepelnek, különféle összeállításban. Például a disznótücs – a madárberkenye (Sorbus aucuparia) – gyümölcséből nyert ecet. Kenderlevél teába keverve itatták.

A tudók arra intenek, hogy ne „etessünk” senkit könnyelműen fenével, mert az rossz szellem és tényleg belé állhat!

Yotengrit kötetek a Püski Kiadó és Könyvesházban megvásárolhatók.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás