Mégsem középkori hamisítvány a torinói lepel

2013. március 30., 18:47

 

 

 

 

 

 

A régóta köztudatban élő állítással szemben mégsem 14. századi hamisítvány lehet a torinói lepel. Legalábbis egy újonnan megjelent olasz könyv Jézus Krisztus halála körüli időpontra datálja az évente több százezer hívőt a torinói katedrálisba vonzó ereklyét.

A Páduai Egyetem szakértőinek kutatásai szerint a lepel az ókorra datálható, Jézus Krisztus születése előtti vagy utáni századokra. Sok hívő úgy véli, hogy a 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles vászont, amelyen egy szakállas ember arcának és testének lenyomata látható, Jézus akkori szokás szerinti temetésekor testének körbetekerésére használták.

Az olasz kutatók tanulmányát Giulio Fanti professzor és Saverio Gaeta újságíró az Il Mistero della Sindone (A lepel rejtélye) című könyvükben tárták a nyilvánosság elé. A páduai tudósok infravörös fényt és spektroszkópiát (színképelemzést) – sugárzási intenzitáson alapuló mérési módszert – alkalmaztak, amellyel a speciális, klimatizált helyiségben tárolt lepel szálait vették górcső alá. A vizsgálatok az ereklyét az i. e. 300 és i. sz. 400 közötti időszakra datálták.

jezus

A kutatást azokon a lepelből vett szálakon végezték el, amelyeket egy 1988-as radiokarbonos vizsgálat alkalmával távolítottak el a textíliából. A 25 évvel ezelőtti, oxfordi, zürichi és arizonai laboratóriumokban végzett elemzéseket követően a kutatók még ügyes hamisítványról beszéltek, amely 1260 és 1390 között készülhetett. Az eredményeket nyomban megkérdőjelezték azon az alapon, hogy a tűzvészben megrongálódott leplet a középkorban megpróbálták helyrehozni, így egy évezreddel későbbi szennyeződések kerülhettek a szövetre, ami téves eredményt hozhatott.

Az évente több százezer hívőt a torinói katedrálisba vonzó lepel rejtélye már évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját, s számtalan tanulmány, dokumentumfilm és összeesküvési elmélet látott napvilágot vele kapcsolatban. A vásznon egy hosszú hajú és szakállú férfi lenyomata látható, akinek testén keresztrefeszítés okozta sérülések láthatók.

A kutatók soha nem voltak képesek megmagyarázni, hogyan formálódhat ki a leplen az emberi test, továbbá a szögek által okozott sérülések a csuklókon és a lábakon, tüskékből származó szúrásnyomok a homlokon és egy lándzsa okozta seb az oldalán. Fanti szerint egy rendkívüli sugárzás okozta behatás is lehet erre a magyarázat, amit csodának is nevezhetünk. A vizsgálatok a korábbi elemzésekre is nagyban támaszkodtak, amelyek kizárólag a Szentföldön fellelhető por és pollen nyomait vélték felfedezni a szöveten.

 

mult-kor.hu

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top