Még rejtély, mikor épült a föld mélyéből előbukkanó vár

Régészek kutattak Dombóváron, a gólyavári romoknál az elmúlt hetekben. A vár leomlott falszakaszai és zömében török kori leletanyag került elő.

Néhány falcsonk látható már csak a Dombai család várából Dombóvártól délre, a Kapos partján. Az önkormányzat felkérésére itt végezetek feltárásokat a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársai június 5. és július 6. között. A kutatást vezető Berta Adrián régész elmondta: a jelenlegi talajréteg alatt az egész lelőhelyet egy vastag bontási törmelékréteg fedi, amely valószínűleg a várat leromboló 18. század eleji robbantás során keletkezett.

feltaras
Helyi önkéntesek és az önkormányzat által biztosított közfoglalkoztatottak is segítették a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársait. Fotó: Tolnai Népújság

Az omladékból a vár leomlott falszakaszai, falsarkok kerültek elő, viszonylag jó állapotban. Mivel tekintélyes kiomlott falmaradványokra leltek, arra számítanak, hogy a föld alatt még az eredeti helyükön álló falrészletek is megtalálhatóak lesznek. A bontási törmelékréteg alatt egy vastag feltöltésréteg következett, amelyből a legnagyobb mennyiségű, zömmel török kori, kisebb részben késő középkori leleteket tárták fel. A leletanyag jelentős része kerámia-töredék, de kályhacsempékre, pipákra, ólom puskagolyókra, ágyúgolyóra is bukkantak.

A bolygatatlan altalaj a jelenkori járószint alatt 2,5 méter mélyen került elő. A lelőhely központi részén egy 2 méter széles és 50 méter hosszú, észak-dél irányú kutatóárkot nyitottak a régészek. Ennek feltárásával akartak adatokat szerezni a lelőhely szerkezetéről, melynek ismerete hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy a vár megépítésétől kezdve napjainkig milyen emberi tevékenységek és természeti folyamatok zajlottak a területen, s tudják megtervezni az ásatások folytatását, amelyre a következő évben kerülhet sor.

Berta Adrián elmondta, hogy az írott forrásokban a dombói vár már a 14. század elején feltűnik, azonban még nem tisztázott, hogy ezek az adatok erre az építményre, vagy pedig a Dombóvár-Szigeterdő lelőhelyen feltárt középkori lakótoronyra vonatkoznak-e. A 17. század végén a vár az Esterházy család birtokába került, akik részletes leírást készíttettek róla. Ebben az áll, hogy a várat a Dombai család építtette 1520-ban, azonban a kérdéssel foglalkozó kutatók többsége szerint ez az adat inkább egy már régebben is álló vár átépítésére vonatkozik. A korábbi kutatások és az idei feltárás során is kerültek elő a török korinál régebbi leletek, amelyek valószínűsítik, hogy a vár helyén már korábban is állhatott valamilyen építmény.

A feltárásban Berta Adrián mellett Szebenyi Tamás régész, valamint Eszes Adrienn, Ótott Tímea és Berta Norbert szegedi régészhallgatók vettek részt, illetve több helyi önkéntes és az önkormányzat által biztosított közfoglalkoztatottak is segítségükre voltak.

dombovar 1

Feltételezések szerint, már az Árpádkorban is állt a vízből kiemekedő dombon erős négy emeletes vártorony. A Kapos határ folyóként funkcionált évszázadokon keresztül. Matthias Greischer rézmetszete a vár leghitelesebb ábrázolása. A vár bejárata a mai város felé nézett. Fotó: Dombóvár-Szőlőhegy

[divider]

A karlócai béke értelmében robbantották fel

 

A vár a 15. században a Dombai család rezidenciája volt – mondta el Berta Adrián. A család tagjai ennek az évszázadnak a végén jelentős udvari méltóságokat és megyei tisztségeket töltöttek be. A 16. század első felében, a Dombai família férfi ágának a kihalása után Werbőczy István ítélőmester, a Tripartitum összeállítója szerezte meg a várat, amely egy ideig Török Bálint birtokában is volt. A 16. század közepén került török kézre, akik 1686-ban adták fel. A török uralom alatt kisszámú, balkáni eredetű várkatonaság állomásozott a várban, majd a török kiűzése után az Esterházy családé lett. Az akkor még szinte teljes épségben álló várat a karlócai béke értelmében robbantották fel 1702-ben. A romokat egészen a 19. század végéig építési alapanyagnak használták a helybeliek.

[divider]

A 20. század végén kezdték a komolyabb kutatásokat

Vázlatos alaprajzot és távlati képet először Rómer Flóris, „a magyar régészet atyja” készített a gólyavári romokról a 19. század közepén. A 20. század utolsó negyedében kezdődtek meg a komolyabb régészeti kutatások a vár területén. A nemrégiben elhunyt Dr. Miklós Zsuzsa régész több alkalommal végzett terepbejárást a lelőhely területén, valamint több éven keresztül folyamatosan készített légi fotókat a várról. Dr. Gere Lászlóval közösen készítették el a romok építészeti felmérését és elemzését. 2012. januárjában a Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai végeztek leletmentést. A dombóvári dr. Szőke Sándor és neje elsőként tették közzé a várról az 1692-ben készült részletes, leltárszerű leírást, Koppány Tibor építész pedig először készítette el a vár elméleti rekonstrukcióját.

[divider]

Tolnai Népújság

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás