Magyarhon a kastélyok országa

2014. augusztus 27., 10:25

Magyarországon hihetetlen mennyiségben találhatók meg a régi, több százéves, különböző stílusokban épült főúri kastélyok és kúriák. Ezek közül sajnos a többség romos állapotban tengődik, van viszont néhány, amelyre méltán lehet büszke bárki. Ezek közül mutatunk be néhányat.

Esterházy-kastély, Fertőd

Az ország egyik leggazdagabb főúri családja, az Esterházyak 1720-66 között építtették ragyogó kastélyukat, a “magyar Versailles”-t. Ma múzeum és fontos kulturális helyszín, valamint a magyar Haydn-kutatás központja.
A kastély pompás épületegyüttese – a barokk színház kivételével – épségben megmaradt. Az itt működő múzeum kiállításainak nagy része az épület fénykorát, Esterházy (Fényes) Miklós (1762-1790) idejét idézi. Gazdag arany borítású termek, korabeli falfestmények, Kínából hozatott lakktáblák, XVIII. századi, gobelinhímzéses bútorok, porcelánok mutatják a korabeli pompát, a barokk-rokokó hercegi udvart.
Joseph Haydn, a nagy osztrák zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig itt lakott és alkotott. A kastélyban kiállítás emlékezik rá – emellett a nyáron megrendezett koncertek, a Haydn-központ terve hivatott arra, hogy a fénykor szellemisége is újjáteremtődjön.
Festetics-kastély, Keszthely


Ez az ország negyedik legnagyobb – 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész műemléképület, amelyben múzeum várja a látogatókat. Parkja védett.
A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek – eredetiben megmaradt – bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.

Grassalkovich-kastély, Gödöllő

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya az 1700-as évek elején épült Grassalkovich-kastély. 1867-től királyi pihenő-rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik.
A Grassalkovich-kastély és a hozzátartozó épületegyüttes tervezője Mayerhoffer András volt. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter.
A kastélyt 1782 és 1785 között részben átalakították. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. A következő jelentős átalakítás az 1867-es volt, amikor királyi pihenőrezidencia lett belőle. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is. A park kerekesszékkel is látogatható.

Brunszvik-kastély, Martonvásár

Az 1773-75-ben épített barokk kastélyt az 1870-es évek elején alakították át angol neogót stílusban. Beethoven hosszabb ideig tartózkodott itt a Brunszvik család vendégeként – emlékét múzeumm őrzi.
Az egyemeletes épület most romantikus és neogótikus külsőt mutat, közép- és oldalrizalitokkal. Szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.
Brunszvik Antal – aki a birtok megvételekor még határtalan mocsarakat talált a területen – tudatosan teremtett itt virágzó gazdaságot. A gazdasági épületek között istállókat, tímárházat, kertészházat is építtetett. Fia, Ferenc paradicsommá varázsolta az addig kietlen pusztaságot, amely ma is az ország egyik legszebb kastélyparkja. A Brunszvikok után is neves birtokosa volt a kastélynak: 1898-tól Dreher Antal sörgyárosé lett. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek, a háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre.

Nádasdy-kastély, Nádasdladány

A Nádasdyak a XVIII. században épült barokk kastélyt 1873-ban impozáns, romantikus stílusú kastéllyá építtették át. Ekkor egy kétszintes új szárnyat emeltek, amelyhez torony csatlakozik. A kastély homlokzatán, a főbejárat felett a Nádasdy-címer látható. A kitűnő ízléssel, előkelően berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívül szép belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás famennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert.
A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos, családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Az épületben különös hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol a nagyszerű elődöknek a hazáért és a közügyek szolgálatában folytatott tevékenységüket bizonyító dokumentumokat is őrizték. A képgyűjtemény jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi kastélymúzeum tulajdonában van.

De la Motte-kastély, Noszvaj

A noszvaji kastélyt és melléképületét copf stílusban építette Povolny János 1774 és 1778 között, ma szállodaként működik, néhány terme múzeumként látogatható. A kastélyparkban növénykülönlegességek is találhatók.
A kovácsoltvas kapu oszlopain az Almásyak címerét tartó unikornis áll. A földszinti előtérből nyílt a kápolna, amelyet eredetileg a család tagjai számára építettek, de ide járt a falu kicsiny számú katolikus lakossága is. Ezt ma már nem használják. Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn lehet feljutni az emeletre. Az emeleti előtér mennyezetének freskója – Kracker János Lukács alkotása – Auróra diadalmenetét ábrázolja. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik.
A díszterem mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenet látható. Az ajtók és az ablakok eredetiek, tölgyfából készültek barokk stílusban. A díszteremben lévő eredeti, copfstílusú cserépkályhát Magner Károly készítette. A díszteremből balra indulva előbb a római szobába, majd a madaras szobába juthatunk. Jobbra festetlen termeket látunk. A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a télikert és a francia őrség egykori épülete.

Károlyi-kastély, Füzérradvány

A XVI. századi eredetű Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának 100 hektáros parkja védett.
A településtől keletre fekvő Károlyi-kastélyt 1 kilométer hosszúságú, 120 éves erdei- és feketefenyők által szegélyezett bekötőúton érjük el.
A szabadon álló, összetett alaprajzú, emeletes, manzárdtetős épület emeletes déli és keleti főszárnya a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot. A hosszú keleti szárny park felé néző homlokzata az épület legkarakterisztikusabb nézete. Középen emeletes loggia húzódik, ehhez csatlakozik a nyolcszög alaprajzú, vékony és magas, romantikus stílusú torony. A zászlótartó kilátótorony kiképzése, valamint a télikert félköríves, magas, osztott ablakai mind a romantika hatását mutatják. A kastély a téli időszakban (november 1. – március 31.) csoportok számára, bejelentkezéssel látogatható.

Néhány, a fővárostól alig 2 órányira, méltatlanul elfeledett kastélyunk

nagymagocsi-kastelyNagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett. Szerencsés fekvésének köszönhetően, a kastély közúton öt különböző irányból is elérhető. A Károlyi család 1722-ben szerzett magának birtokot a hódmezővásárhelyi uradalomban. Nagymágocson ebben az időben egy mintagazdaságot hoztak létre, amelynek – ahogy akkor mondták – intézője, vagy jószágkormányzója Szendrey Júlia apja Szendrey Ignác volt.

Az épület tervezője és építője Ybl Miklós volt, aki a megrendelő Károlyi család kérésére eklektikus neobarokk, historizáló stílusban építette meg a kastélyt, ami ma jelenleg szociális otthon.

Derekegyházi kastély

Szintén a Károlyiak nevéhez fűződik a Szentestől 13 kilométerre található derekegyházi kastély is. A barokk-copf stílusú kastély eredetileg földszintesnek épült még 1765-ben. A XIX. században a grófi család kedvenc nyaralóhelye ez a kastély volt. Emeletet 1869-ben húztak rá, 1932-ben pedig manzárddal látták el. Az államosítás után ezt a kastélyt is egészségügyi intézményként hasznosították. A Károlyi család Derekegyházát nagyszabású uradalmi központtá építtette ki a kastéllyal, és a különböző gazdasági épületekkel. Később a századfordulón határának felét – a téglagyárral együtt – a báró Weiss Manfréd-örökösök birtokolták, akik a művelhető területjelentős részén – abban a korban rendkívül modern megoldásként – különleges, hajós öntözőrendszert építettek ki, ami a 60-as évekig működött.

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély
Szabadkigyosi-Wenckheim-kastely
A hagyományos arisztokrácia mellett a XIX század végén megjelentek azok a nemesek, akik rangjukat az ipartelepítések és bravúros pénzügyi megoldásaik miatt kapták. Számukra a kastélyok kizárólag nyaralók voltak, ritkábban látogatták, de fontos hatalmi jelképnek számított. Ezt misem bizonyítja jobban, mint a kastély szobáiban elhelyezett értékes márványkandallók, amelyekben sohasem égett tűz. Wenckheim-kastély és kastélypark szabadon látogatható, 1954 óta természetvédelmi terület, és a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. Wenckheim Frigyes sem hadi érdemei miatt lett nemessé, és kastélytulajdonossá. Megrendelésére Ybl az olasz, a délnémet, és a francia reneszánsz minden ismert stílusjegyét felvonultatta építményében. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély színtiszta eklektika, tipikus stíluskavalkád, ami a művészettörténészek szerint hiteles tanúja a korszak feudális alapokon szerveződő kapitalizmusának. Érdekes látványosság a Wenckheim-kripta, ami szintén Ybl Miklós tervei alapján készült 1850 körül. A belső tér görögkereszt alaprajzú, a központi négyzet fölülről, a tetőn átkapja a megvilágítást. Az oldalszárnyak a koporsók elhelyezésére lettek kialakítva.

Árpádhalom

arpadhalom-kastelyGróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda (gróf Berchtold Lipótné) 1897-1898 folyamán klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyt építtetett a faluban. Az eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és egyéb mellékhelyiségekből álló kastély a háborúkat szinte minden károsodás nélkül átvészelte, 1947-ben államosították. Előbb árvaházként kívánták hasznosítani, de utóbb a körzeti állami általános iskola és tanulóotthon kapott benne helyet. Az épület ma művelődési ház, iskola és könyvtár.

Akinek még marad erő a lábában, megnézheti a kastély közelében látható, az 1920-21-ben épült, és igazi ritkaságnak számító favázas (Fachwerk technika) római katolikus kápolnát. Építtetője szintén gróf Berchtold Lipótné volt, de tervezője a mai napig nem ismert. A magyaros, népi szecessziós stílusú egyházi épületet dr. Hanauer Árpád István váci megyéspüspök szentelte fel még 1921-ben.

Tura kastélya

tura-kastelyA Loire-menti kastélyokat időző neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervezte Schossberger Zsigmondnak, a gabonakereskedésből meggazdagodott bárónak. Ez volt a család nyári rezidenciája. Az épület lepusztultságában is impozáns, belső terei is gyönyörűek. Elkészültekor Magyarországon abban az időben ritkaságszámba menő,modern berendezésekkel építették be, a légi fotón is látható megannyi kémény szolgálta a jól megtervezett fűtés- és szellőzőrendszert.Különösen a három szintet is áttörő előcsarnok, amit fénykorában üvegkupola zárt le, biztosítva a tér természetes megvilágítását, és a bal szárnyon elhelyezkedő pálmaház. Sajnos a díszítőfestésekből már szinte semmi sem maradt. A második világháború alatt előbb német, később szovjet főhadiszállás volt, majd kórházzá alakították, végül iskola működött a falai között 1973-ig.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*

Scroll To Top