Ma van Piros pünkösd napja

2016. május 15., 08:23

Pünkösd valamikor, a mai kereszténység előtti időkben is ünnep volt. Őseink köszöntötték a viruló rétet, az üde zöld növényeket és örültek a nap simogató lágy melegének.

Helyi és kalocsai néptáncosok közösen ladikáznak a Sugovicán, Szeremlén 2015. május 24-én. A Baja melletti kistelepülésen szokásban lévő pünkösdi ladikázás egyedülálló a Kárpát-medencében. A párválasztó, udvarló néphagyomány az 1920-as években élte virágkorát, majd kiment a divatból, de 2000-ben a helyi néptánccsoport vezetőjének kezdeményezésére újjáéledt. A hagyomány szerint legények zöld ágakkal feldíszített ladikokkal a Sugovica partján sétálgató lányokat hívták csónakázni. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A néphagyomány szerint, a május elsejére virradó éjszaka felállított májusfa (a zöld ág, a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék) lebontása pünkösdkor volt esedékes. Ismert és sok helyen ma is élő szokás pünkösdkor ügyességi versenyeket rendezni (tuskócipelés, karikába dobás). Versengések alkalmával kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette. A pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Helyi és kalocsai néptáncosok közösen ladikáznak a Sugovicán, Szeremlén 2015. május 24-én. A Baja melletti kistelepülésen szokásban lévő pünkösdi ladikázás egyedülálló a Kárpát-medencében. A párválasztó, udvarló néphagyomány az 1920-as években élte virágkorát, majd kiment a divatból, de 2000-ben a helyi néptánccsoport vezetőjének kezdeményezésére újjáéledt. A hagyomány szerint legények zöld ágakkal feldíszített ladikokkal a Sugovica partján sétálgató lányokat hívták csónakázni. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A pünkösdi királyné, királylány: a falu leányai közül évenként választott fiatal, aki elsősorban erényessége (szelídsége, szerénysége, szemérmessége, szorgossága) miatt nyerte el a kitüntető címet. – „Koronája” (koszorúja) rózsából készült. Sok helyen a földesúr kisebb ajándékokkal látta el őt és családját. Ő a falu szépe is, de ezt belső jó tulajdonságaiból következőnek tartották; megválasztása tehát  nem szépségkirálynő-választás volt.

Helyi és kalocsai néptáncosok ladikázni mennek a Sugovicára Szeremlén 2015. május 24-én. A Baja melletti kistelepülésen szokásban lévő pünkösdi ladikázás egyedülálló a Kárpát-medencében. A párválasztó, udvarló néphagyomány az 1920-as években élte virágkorát, majd kiment a divatból, de 2000-ben a helyi néptánccsoport vezetőjének kezdeményezésére újjáéledt. A hagyomány szerint legények zöld ágakkal feldíszített ladikokkal a Sugovica partján sétálgató lányokat hívták csónakázni. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Erdélyben királynéasszony ültetésként ismert ünnepet tartottak: énekkel, tánccal járták a házakat, köszöntötték a tavaszt. A pünkösdölés adománygyűjtésre szolgált. A pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, és adományt gyűjtött.

Péntek Tímea kalotaszegi népviseletbe öltözve házuk "tisztaszobájában" az erdélyi Körösfőn pünkösd vasárnapján, 2015. május 24-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

„Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát.”  Ezen kívül leggyakrabban a következő négy szövegelem kapcsolódik hozzá:

Jácintus, jácintus, tarka tulipánus
Hintsetek virágot az isten fiának.
Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfübokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…

Kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatal nők a pünkösdvasárnapi istentisztelet után az erdélyi Körösfő református templománál 2015. május 24-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Sok helyen a lányok hajnalban a fehér lepedővel harmatot szedtek, s megfürödtek a patakban. Az állatokat zöld ággal ékesítették és az „életvesszővel” meg is veregették őket.

Kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatal nők a pünkösdvasárnapi istentiszteleten az erdélyi Körösfő református templomában 2015. május 24-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Keresztény tanítások szerint, a pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott ünnep, amelyen a hívek a Szentlélek kiáradását ünneplik.

Kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok érkeznek a pünkösdvasárnapi istentiszteletre az erdélyi Körösfő református templomába 2015. május 24-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A fotók 2015-ben készültek.

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top