Ma: Nyári napforduló

2018. június 21., 12:50

A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb, azonban a téli, illetve nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén. A Föld forgástengelyének a ferdesége miatt a két időpont delelési magassága közt eltérés mutatkozik.

A csillagászati nyár a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőségig tart, június 21-től szeptember 23-ig. A déli féltekén december 23. és március 20. közé esik a nyár. Az északi féltekét nyáron éri a nap legnagyobb, vagyis merőleges beesési szöge, azaz pontosan június 22-én, a leghosszabb napon. Ezen a napon merőlegesen süti a Ráktérítőt a Nap.

A nyári napfordulóról számos tévhit kering a köztudatban. Sokan gondolják, hogy ez egybeesik Szent Iván napjával, aminek ésszerű magyarázata van. A naphoz kötődő szokások, az előző esti tűzgyújtás bizonyos értelmezések szerint a Napnak próbáltak segíteni: hiszen mostantól már egyre rövidebbek lesznek a nappalok, hosszabbak az éjszakák, a tűz a fénynek segít, a sötétséget próbálja távol tartani. A Biblia Keresztelő Szent János születésnapjához (és egyben névnapjához) köti a napfordulót, így mint számos más esetben, ezúttal is tanúi lehetünk az egyházi és világi ünneplés összefonódásának. Érdekes, hogy nálunk a János név szláv változata, az Iván gyökeresedett meg. Amit sokan azzal magyaráznak, hogy a kereszténység felvételének kezdetén a papok többsége görög-szláv nyelven hirdette az igét.

szentivanej 2A nyári napforduló valójában valamivel Szent Iván előtt van: akkor, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól – vagy azt is mondhatjuk: amikor a Nap sugarai éppen a Ráktérítőre esnek merőlegesen. Ez június 21-ére vagy 22-ére esik – ugyanígy (csak akkor a napsugarak a Baktérítőre érkeznek merőlegesen) a téli napforduló időpontja december 21. vagy 22.

A nyári napforduló és Szent Iván napjának a hagyományokban, népszokásokban való „összecsúszása”, együttes ünnepe mellett is akad a hónapnak néhány további fontos napja. Az Úrnapja tíz nappal követi pünkösdöt, gyakran júniusra esik: ha szép az idő ilyenkor, az bő termést ígér. Nyolcadikán van Medárd, ami viszont semmi jóval nem kecsegtet: ha esik ilyenkor, akkor negyven napig esni fog, ha meg nem esik, akkor ugyanennyi ideig tartó szárazsággal kell számolni…

A paraszti kultúrában a hónap utolsó napjai századokon át meghatározó jelentőséggel bírtak: 29. Péter, 30. Pál napja – Péter-Pál pedig az aratás kezdetének időpontja. Mindmáig él ez a köztudatban, noha ma már az újabb és újabb nemesített búzafajták, valamint a nagyüzemi technológiák eredményeként a gazdák kevéssé igazítják Péter-Pálhoz a betakarítás kezdetét, írja az Élő Népművészet.

 

 

 

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top