Ma 82 éves Moldova György

2016. március 12., 17:23

Elsőként írt acigánybűnözésről a  Bűn az élet című, 1989-ben megjelent riportkönyvében, mely akkor is komoly vitát keltett, noha a kifejezést akkoriban kriminológiai kifejezésként használták.
Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

A Színművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”.

Moldova György Kádár János híve maradt a rendszerváltás után is, külön életrajzi kötetet is írt róla, egyedülállónak, zseninek nevezte. A Kádár-korszakot Magyarország legjobb huszadik századi korszakának tartja. Kádár bűneit hevesen tagadta, véleménye szerint akit kivégeztek az 1956-os forradalom után, azt többnyire jogosan tették. A Kádár születésének századik évfordulójára készült Kádár-mellszobrot is Moldova leplezte le, ahol „proletárszentnek” nevezte az egykori pártelnököt. 2012-ben bemutatott riportkönyvének is Kádár a témája, amely Kádár János sírjával foglalkozik.

Forrás: Wikipédia

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

2 hozzászólás

  1. 56 nem volt forradalom és “ellenforradalom” sem.
    Ez egy budapesti központú népfelkelés volt, amit a jogos
    a BME gyűlés, majd a menet indított el. Eddig volt egészséges,
    ami utána történt az fejetlen, felelőtlen öldöklés volt.
    Igy ez nem ünnep, hanem csendes halottainkra való megemlékezés.

    Moldava nem “baloldali”, hanem az Ő értékrendjétől jobbra tolódott a rendszer.
    Igy Ő ott maradt a saját elveinél, ettől balra, nem lett belőle szélkakas.
    Minden tiszteletem ….

  2. Bocsánat: Moldova

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top