Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Lenner Ádám: Természeti értékeiért szeretem Szolnokot

Lenner Ádám: Természeti értékeiért szeretem Szolnokot

Mondják, hogy a városi ember, ha nincs a természethez való folyamatos kötődése, nem érti a természet törvényeit. De Szolnokkal más a helyzet.

Köztünk, körülöttünk lüktet a természet ezer csodája, csak észre kell venni, le kell hajolni, fel kell pillantani. Megyeszékhelyünk gazdagon bővelkedik természeti értékekben. Tucatnyi védett növény és állat vesz körbe minket nap, mint nap. Munkába sietve hallhatjuk az autó pöfögő hangjait szinte elnyomó fekete- és az énekesrigók csodás énekét, vagy a vörös vércsék élesen visító „ki-ki-ki-ki” hangját a buszpálya közelében vagy épp a Gyökér úton, miközben a felkelő Nap sugara melengeti arcunkat, mialatt a szellő simogatja azt. De ne felejtkezzünk el a Hetényi Géza Kórháznál és a vasútnál lévő 24 emeletes épületek előtt cikázó sarlósfecskékről és füst fecskékről sem, akik rövid, éles füttyel hívják fel a figyelmünket magukra, vagy alkonyatkor a fejünk felett cikázó denevérekről, akik rengeteg rovart, köztük szúnyogot fogyasztanak. A molnár fecske telepünk pedig hivatalosan is védelem alatt áll a Ságvári Endre körúton. Az Ispán körúton sétálva, olykor csóka csapatba botolhatunk, akik seregélyekkel keresik a rovarokat a fűszálak között. Az élet telis tele van apró örömökkel, melyek a természetben tucatjával fellelhetők, csak észre kellene venni.

Szolnok nem véletlen lakott ezer éve. Étel is ital itt bőségesen áll a rendelkezésünkre. Folyók és tavak gazdagítják. A Malomzugi Holt-Zagyva, és az Alcsi Holt-Tisza, a Széchenyi – Vásárhelyi program megvalósításának eredménye. A Tisza-völgy életében a legdrasztikusabb változás ez volt. Tiszadobon volt az első kapavágás 1846. augusztus 27-én, majd a századfordulóig a kubikusok megépítettek 6340 km hosszúságú árvízvédelmi védvonalat, ennek eredményeként 3 millió 520 ezer ha mentesített terület szabadult fel. Így alakultak ki Szolnok körüli vizes területek, ahol a természet is megtalálta a maga helyét. A tavakat, kubikokat, holtágakat színteréül választották a gázló madarak, nádi fészkelők. Az Alcsi Holt-Tisza vízében fürödve mellettünk vadászhat a törpe gém, napozhat a mocsári teknős, vagy épp hallhatjuk a nádirigó énekét, miközben sirályok lesnek az égből a víztükör közelében úszó halfalatokra és a stég lábánál agresszívan őrzi területét az Észak-Amerikából származó naphal.

A nagy hidegben a folyóink lékjein tömörülnek össze az itthon maradt vízimadaraink. Némi falatra vágynak, melyet sok lelkes helyi lakos biztosít is számukra. Ennek köszönhetően, idén februárban is itt volt 13 bütykös hattyú, több száz tőkés réce és nagy kárókatona, párban kis vöcsök, szárcsa, illetve nyolc kis kárókatona, melyek fokozottan védettek. Az Árkádok nyírfáink és a városháza belső udvarán minden évben több szár erdei fülesbagoly keres menedéket a tél szorítása elől.

A Malomzugi Holt- Zagyva városunktól északra terül el. Kevésbé zavart, kevésbé látogatott. Meg is jelennek olyan fajok, melyek nem szeretik túlzottan az ember jelenlétét. Egyik legszebb madarunk, a szalakóta, évek óta megfigyelhető ezen a területen. Vadászik még itt pocokra barna rétihéja, halra szürke gém, vagy épp fehér és kis kócsag. Igazi madárparadicsom ez, miközben pár méterre már szépen sárgállik tányérjával, a Nap felé forduló, napraforgó. Idén tucatnyi farkasalmalepke hernyót lehetett megfigyelni tápnövényén, melyek szemet gyönyörködtető pillangóvá alakulva veszik birtokba a kék égboltot.

Fotó: Lenner Ádám
Fotó: Lenner Ádám

Nem kell azonban a vadonba veszni, ha szépet és érdekeset akarunk látni. Május elején egyik bevásárló központól kijövet három gyalogcincérre lettem figyelmes. Eddig még sosem sikerült egyszerre, egy helyen megfigyelnem a fekete, kétsávos és a nyolcsávos gyalogcincéreket, itt igen. De ne feledkezzünk el a Béres József sétány mentén rohangáló közel száz fali gyíkokról sem, melynek alföldi jelenléte, még ha nem is egyedi dolog, de mindenképpen figyelemreméltó. A sétány matuzsálem korú vadgesztenyefái nem csak árnyékkal szolgálnak számunkra a nagy melegben, hanem életteret is biztosít több ezer állatnak, akik élnek és szaporodnak a sűrű lombok között, mint például a zöld leveli béka, az örvös galamb, a zöldike, vagy épp az erdei pinty. Kertünkben ha megjelenik a fürge gyík, ne zavarjuk el. Rovarok és csigák ellensége, ezáltal a veteményünk őrzője.

Májusban a Szandai-rétre tévedve a Tiszavidék Sportrepülő Egyesület felőli oldalon több ezer védett korcs nőszirom és réti iszalag bontja virágait réti boglárkákkal, vetési pipacsokkal, szarkalábakkal, mocsári nőszirmokkal és kakukkfűpárnákkal, amik változatos színekbe öltöztetik a rétet, mely felett a barna rétihéja, vagy épp az egerész ölyv, szemével fürkészi a mezei pockot és egyéb rágcsálókat. Augusztusban sóvirágok ezrei borítják halványlilába az Alsó- Zagyva-völgyet, mellettük a magyar puszta ördögszekere virít, a mezei iringó. A terület még nagyrészt mentes az agresszívan terjedő gyalogakácosoktól a legelő állatállománynak köszönhetően, sajnos azonban a Tisza ártéréről ez már nem mondható el.

Júniusban a szépséges fehérpettyes álcsüngőlepke egyedeit pillanthatjuk meg akár a Thököly úton is, a 24/A-s buszra várva, de bárhol máshol a városban is.

Kossuth-téren megpihenve a házi galambok kivadult csapatát figyelhetjük meg, akik a nagy melegben előszeretettel lopóznak közel a vízoszlophoz, enyhülést keresve. Hozzájuk néha pár örvös galamb is csatlakozik.

Tiszaligeti sétálásunk alatt a városi madarak mellett láthatjuk néha az élénk színű sárgarigót, a fűzöld zöldküllőt, vagy épp a piros sapkás fekete színű nagy fakopáncsot. Nyár közepén pedig, ha a part felé vesszük utunkat, a rövid éltű tiszavirágok csapatában gyönyörködhetünk. Nem véletlen, hogy a látványos gyaloghidunk névadója lett ez az apró kérész.

Rövid áttekintés ez Szolnok természeti értékiről. Egész könyvet lehetne megtölteni írással, képekkel, mire végül teljes képet kapnánk. Remélem a kedves olvasóval így is sikerült átéreztetni azt a szépséget, ami körbevesz engem is, amint kilépek a városom utcáira. Természetszeretetem mára hivatássá lett, s ehhez Szolnok színes és változatos élővilága nagyban segített. Vigyázzunk erre az érzékeny közösségre, óvjuk ahol és amikor csak tudjuk.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top