Lengyelország küzd a kulturális gyarmatosítás ellen – Vajon mi magyarok mikor állunk ki nyelvünk és írásunk védelméért?

 

 

 

 

 

 

 

Egyre több nemzeti közösség ébred rá a kulturális gyarmatosítás veszélyeire. Ők megvédik írásuk minden betűjét, ellentétben Magyarországgal.

Nyelvében él a nemzet

A nyelv pedig nagyobb részt írásában él. Minél pontosabb, és minél több lehetőséget biztosít a kifejezés gazdagságára, annál erősebb az írás. Ezért foglalkozik a nyelv és írás védelmével komoly állami intézmények sora sok szerencsés országban, Kazahsztántól Lengyelországig.

Ezzel szemben magyarországon a saját nemzeti írás ügye az elmúlt 23 évben még éppen hogy csak átkerült a nyíltan TILTOTT (Aczél György-i) kategóriából a burkoltan gátolt és rendszeresen elhallgatott, TŰRT kategóriába. A székely-magyar rovásnak még a nevét sem merte említeni az új Alaptörvény, a NAT, vagy a Hungarikum-törvény. A hivatalos kormányzat és a közélet még mindig pironkodva kerüli a kérdéskört, s a tesze-toszaság közben a korszerű mindennapi használat alapfeltételét jelentő nemzetközi karakter-szabványt osztrák-amerikai megélhetési szabványlobbisták, hazai politikai kalandorok és botcsinálta rovás guruk igyekeznek félresiklatni, ősi és újkori rovásjeleink használatát meggátolni.

Ideje vigyázó szemünket Varsóra vetni!

Gottfried Hensel 1730-as Európa-térképe Europa Polyglotta, Linguarum Genealogiam exhibens, una cum Literis, Scribendique modis, Omnium Gentium. A térképen megtalálható a székely-magyar rovás (Hunorum elementa) betűkészlete is. Magyarország jelölése: HVNGARICA, Magyarország területén régi magyar helyesírással látható a következő mondat: "Mi Atyanc kivagy az mennyekben" /wikipedia/
Gottfried Hensel 1730-as Európa-térképe Europa Polyglotta, Linguarum Genealogiam exhibens, una cum Literis, Scribendique modis, Omnium Gentium. A térképen megtalálható a székely-magyar rovás (Hunorum elementa) betűkészlete is. Magyarország jelölése: HVNGARICA, Magyarország területén régi magyar helyesírással látható a következő mondat: „Mi Atyanc kivagy az mennyekben”
/wikipedia/

Kampányt indítottak a hagyományos lengyel betűkészlet megmentéséért

A teljes lengyel betűkészlet és írásmód megőrzését célzó kampányt indítottak útjára helyi nyelvszakértők, arra hivatkozva, hogy a lengyel ábécé egyes karakterein található diakritikus jelek – éles ékezet, felső pont és a jobb farok (ogonek) – egyre inkább a feledés homályába merülnek a gyorsaság és az informatika jelentette nyomás hatására.

A kezdeményezést az állami irányítású Lengyel Nyelvtanács indította útjára az Anyanyelv Nemzetközi Napja alkalmából. A szakemberek érvelése szerint a lengyel nyelvnek szüksége van diakritikus jeleire, mivel azok hiányában elveszhet a szó jelentésének egy része és kiejtése is sérülhet. A számítógép- és telefonbillentyűzeteken a felhasználók csak több lépéssel tudnak eljutni a lengyel nyelvben használt karakterekhez, ezért időhatékonyság céljából a lengyelek gyakran elhagyják a mellékjeleket, emiatt azonban sokszor találgatniuk kell a kapott üzenetek jelentését. A jelenség az orosz és a román nyelv esetében is megfigyelhető.

Jerzy Bralczyk nyelvész szerint a diakritikus jelek fontos jelentést hordoznak és gazdagítják a beszédet. Mint elmondta, a lengyel nyelvre ma már komoly fenyegetést jelent a betűkészletében lévő speciális karakterek gyakori elhagyása.

Az „a” és „e” betűk melletti jobb farok (ogonek) nazálissá; az „s”, „c” és „n” feletti éles ékezet lágyabbá teszi a hangzást; a ferdén áthúzott „l” betű kiejtése az angol „w”-jéhez hasonlít, míg a „z” fölé helyezett pont a fémfúró zúgásához hasonló hangzást kíván – magyarázta a szakember. A los lengyelül annyit tesz, végzet, ám ha ferdén áthúzzuk az „l” betűt és éles ékezetet teszünk a „s” fölé, akkor a jelentés rénszarvasra változik.

A lengyelül tudó külföldiek szerint a diakritikus jelek a nyelv nehézségét jelzik, és a nyelvtan, valamint a szókészlet bonyolultságához is hozzájárulnak.

 

rovas.info/magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Akár 400 évig is élhet az egri platán

hét febr 25 , 2013
              Akár 400 évig is elélhet az egri termálfürdő platánfája, amelyet az év fájává választottak tavaly Magyarországon, így az év európai fája versenyben idén ez képviseli hazánkat. Ferenczy Tamás, Eger főkertésze az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a levéltári adatok szerint a platánt – számos […]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás