Kunhalom alatt rejtőzött

2014. szeptember 3., 20:27

Geofizikai módszerrel őskori sírt tártak fel Bojt határában. A kurgán a Jamna-kultúra egy holttestét rejtette.

Egy régész dolgozik feltárt őskori sír mellett Bojt határában 2014. szeptember 3-án. A debreceni Déri Múzeum régészei a Kárpát-medence első, geofizikai módszerrel azonosított kurgánja alatti központi sírt tártak fel. A jellegzetes rítusú temetkezés az őskori  nép, a Jamna-kultúra egyik képviselőjét rejtette. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Egy régész dolgozik feltárt őskori sír mellett Bojt határában 2014. szeptember 3-án. A debreceni Déri Múzeum régészei a Kárpát-medence első, geofizikai módszerrel azonosított kurgánja alatti központi sírt tártak fel. A jellegzetes rítusú temetkezés az őskori nép, a Jamna-kultúra egyik képviselőjét rejtette. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A Jamna-kultúra az úgynevezett gödörsíros kultúra volt, az elnevezés az orosz Bug, Dnyeszter és Urál folyók környékén élő civilizáció яма, azaz „gödör” szavából származik. Az i. e. 36. századtól az i. e. 23. századig élő, jellemzően vadász-állattartó nép a folyók környékén földműveléssel is foglalkozott. Földvárakat építettek, amelynek nyomai ma már alig fellelhetők.

A kultúra egyik jellegzetessége a kurgánokba temetkezés. A holttestet behajlított térdekkel helyezték el a sírban, és okkerrel borították be. A kurgánokban általában több testet találnak a régészek, gyakran későbbi temetkezésekből származót is. Az elhunyttal gyakran feláldozott állatokat is eltemettek (jószágot, disznót, juhot, kecskét és lovat), ami a proto-indoeurópai és proto-indoiráni kultúrák jellegzetessége is.

Feltárt őskori sír Bojt határában 2014. szeptember 3-án. A debreceni Déri Múzeum régészei a Kárpát-medence első, geofizikai módszerrel azonosított kurgánja alatti központi sírt tártak fel. A jellegzetes rítusú temetkezés az őskori nép, a Jamna-kultúra egyik képviselőjét rejtette. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Feltárt őskori sír Bojt határában 2014. szeptember 3-án. A debreceni Déri Múzeum régészei a Kárpát-medence első, geofizikai módszerrel azonosított kurgánja alatti központi sírt tártak fel. A jellegzetes rítusú temetkezés az őskori nép, a Jamna-kultúra egyik képviselőjét rejtette. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A kunhalom elnevezést a szakirodalomban Horvát István használta először a 19. század elején, mivel ezeket a képződményeket a letelepedő kunok művének tulajdonította. Ezzel szemben Ipolyi Arnold hunhalmokat említ. Jerney János őskutató szerint a kunhalom elnevezés a nép számára eredetileg ismeretlen volt, és az irodalomból terjedt el.

A kunhalmokról itt, egy tiszántúli, négyezer éves kunhalomről itt olvashatnak.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*

Scroll To Top