Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Kőbe vésve, jégbe fagyva

Kőbe vésve, jégbe fagyva

Azok a szakemberek, akik hiteles őstörténet kutatást végeznek, minden bizonnyal sikertelenségre, kudarcra és könyörtelen megalázásra, megbélyegzésre számíthatnak, a történelmet ugyanis mindig az adott kor politikai, társadalmi és gazdasági erőviszonyainak megfelelően fúrták és faragták. Szó szerint, ugyanis a feltárt leletek a mai napig kőbe vésve, jégbe fagyva várakoznak, hogy méltó helyükre kerüljenek az agyonmisztifikált hellén kultúra, vagy akár az egekig dicsőített római civilizáció mellett.

A világtörténelem sajnálatos módon megíródott, mégpedig úgy, hogy még napjainkban sem illik asszírokról, babiloniakról, médekről, perzsákról, szkítákról, pártusokról bővebben publikálni. Gyűlöletre és szakmai hadjáratra számíthat az a történész, aki szaktudását érzelmektől és más befolyástól mentesen használja. Így kerülnek ősi értékek, kultúrák és fejlett civilizációk végérvényesen a süllyesztőbe és így fordulhat elő, hogy az utókor szinte már maga sem hisz egy-egy tényeken alapuló megállapításnak.

A Szibériában megtalált ősi bálvány például kétszer olyan régi, mint az egyiptomi piramisok – írja a The Siberian Times. Svetlana Savchenko, a kutatás vezetője úgy véli, hogy a bálvány ősi kódolt információkat rejt. A vörösfenyőből készült, 2,8 méter magas bálványon a szimbólumok és piktogramok jelentése egyelőre nem ismert, Oroszország egyik legnagyobb kincse jelenleg a Jekatyerinburg Történeti Múzeum üveg szarkofágja alatt várakozik további vizsgálatokra.

A tudomány mai állása szerint, a bálványon lévő ősi primitív írás az információ átadás legrégebbi formája Földön. - Fotó: The Siberian Times
A tudomány mai állása szerint, a bálványon lévő ősi primitív írás az információ átadás legrégebbi formája Földön.

Ázsia különös titkokat rejt, sok a megválaszolatlan kérdés. Többek közt a Burját Állami Egyetem, és a Mongol Állami Egyetem kitüntetett figyelemmel kíséri a Bajkál-tó környéki nagy hun települések nyomainak feltárását. Emellett nem sokan hajlandók tudomást szerezni arról sem, hogy Belső-Ázsia egyik legjelentősebb hegysége, az Altaj természeti és kulturális emlékei, köztük az ősi szkíta és hun sziklarajzok, felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. (Az altaji hun szkíták területét ma gyakran Pazirik – Пазырык – néven illetik.)

Az első hun-szkíta sírok föltárását Szergej Ivanovics Rugyenko orosz régész kezdte meg, még az 1920-as években. Bár több halomsírt már korábban kiraboltak, Rugyenko a temetkezés számos részletét tárta föl: lovakat fölszerszámozva, díszes temetési maszkban, faragott lószerszámmal, nyereggel és nyeregtakarókkal, melyeket az Ermitázsban őriznek, Szentpéterváron.

Ie V. században készült aranyozott fa szarvas figura egy Pazyryk temetkezési helyről
Ie V. században készült aranyozott fa szarvas figura egy Pazyryk temetkezési helyről

Rugyenko egyik legnevezetesebb fölfedezése egy tetovált testű fejedelem volt. A paziriki fejedelmi sírokba helyezett személyek testét a hideg és száraz éghajlat épségben megőrizte. A tetoválás állatküzdelmi jeleneteket, állatokat ábrázol. Később infravörös fénnyel történt megvilágítással kimutatták, hogy a sírokban talált további négy személy testét is tetoválások borították.

Tetoválás egy kurgán alatt lévő női testen
Tetoválás egy paziriki kurgán alatt lévő női testen

A molekuláris genetikai kutatások megkezdték a paziriki népesség paleoantropológiai kapcsolatainak föltárását is. Mind a mongoloid, mind az europid összetevőt kimutatták a pazirikiakon. A Kr. e. 2. évezred táján Nyugat-Turkesztánban és Észak-Iránban képviselik az europid komponenst.

Vajon ki építette és miért ezt a nyári palotát éppen egy tó kellős közepén? – teszi fel a kérdést a The Siberian Times. A sziget elhelyezkedése, a hatalmas, vízzel körülvett tér, az áthatolhatatlan vastag falak hatalmas erődítményre emlékeztetnek. Az 1300 éves építmény sokak szerint misztikus jegyeket hordoz, rendeltetésére azonban a mai napig nincs egyértelmű válasz. Az első feltárásokat 1891-ben végezték, majd 1957 és 63 között történtek a helyszínen nagyobb lélegzetvételű kutatások. 2007-ben ismét folytattak ásatási munkálatokat a helyszínen, az objektív tudományos magyarázat azonban a mai napig várat magára. A mongol határhoz egészen közeli Por-Bajin ma is Oroszország egyik legrejtélyesebb régészeti komplexuma.

Por Bajin - Az erődítményről azt feltételezik, hogy az ujgurok építették a VII. - VIII. században
Por Bajin – Az erődítményről azt feltételezik, hogy az ujgurok építették a VII. – VIII. században

A “felfedezetlen” leletek sorát számos tárgyi bizonyítékkal lehetne folytatni, egy megállapítást azonban minden esetben érdemes szem előtt tartani. Az idő múlása az élet területén sok mindenre megoldást jelent, ősi kultúránk feltérképezésére azonban kifejezetten ártalmas. Minél hosszabb idő telik el egy-egy “beazonosítatlan” tárgyi emlék felett, annál kisebb az objektív beazonosítás valószínűsége.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top