Kis falu nagy ünnepe
Az 1300-as évek óta jegyzett település Csány, de feltárt leletek szerint a falu és környéke már az ókor előtti időkben is lakott volt. A szarmata időkben, (ie. 4. sz. környékén) a település határában épült Csörsz árka.
Csánynak minden oka megvan az ünneplésre. A dinnyefesztivál a szentmise keretében lezajlott ételszentelés után, ünnepi felvonulással kezdődött.
Az árok egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer, amely szinte teljesen körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. Az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánccal az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építették körbe magukat északon és keleten, hogy a germánok északról fenyegető betörései ellen védekezzenek. Az árokról kapta nevét a Mezőcsát közelében lévő Ároktő. Innen az árok Füzesabony, Dormánd, Erdőtelek, Kál, Átány, Bod, Zsadány, Árokszállás és Csány felé húzódik tovább.
És miért éppen Csörsz?
Mert Csányban (ősi nevén: Chan azaz, Csörsz Chan) temették el Kund magyar vezér fiát, Csörszöt.
Miért éppen dinnye?
A válaszhoz a török időkig kell visszatekinteni. A mai értelemben vett, hihetetlen szakértelmet és kézi munkaerőt igénylő dinnyetermesztés valamikor az 1500-1600-as időkben kezdődött. A speciális technológia kifejlesztésére és terjesztésére méltón lehetnek büszkék a helyiek. A Csányban élők őseinek élete egy fajta különös életformát jelentett. A dinnyét ugyanis nem közvetlenül magról, helyrevetéssel termesztették, hanem palántákat nevelgettek, nem is akárhogy. Már akkoriban gyepkockákba rejtették a kicsíráztatott kis magokat, a növény tápanyag utánpótlása pedig trágyázással történt.
Miért életforma?
Valamikor a csányiak a saját maguk által kifejlesztett technológiát elvitték magukkal. Az itt élők már sok száz évvel ezelőtt felismerték a vetésforgó jelentőségét. Jól tudták, hogy egy növény többször ugyanarra a helyre ültetve nem hoz jó termést, útra keltek hát, hogy új, tápanyagban gazdag, megfelelő termőhelyet találjanak. Jártak-keltek a széles világban és egyre csak termesztették a mézédes finom dinnyét, és közben büszkén adták át tudásukat más települések lakóinak.
Miért Csány a dinnyetermesztés őshazája?
A dinnyetermesztés szaktudásának átadása könyvek böngészése helyett ősidőktől, közvetlenül a termesztőktől indult. A csányiak, mint a méhek a méhkasból, kirajzottak, vitték a tudást, “Tolnától Baranyáig”. Gyakorlatilag márciustól szeptemberig otthonuktól távol, csak a dinnyének szentelték életüket.
Ma is a csányi az igazi!
Sok mindent átélt a magyar nép a történelem során. Azonban keserves évszázadok, évtizedek megerősítették azt a sziklaszilárd magyar gerincet, amely legfeljebb törik, ám soha nem hajlik. Uniós jogszabályok ide, rendszerváltás oda, a dinnyetermesztés ma is él ezen a vidéken, legfeljebb egy kicsit változott az életforma. Nem rajzanak már szét a helybeliek az ország más pontjaira, a szorgos kezek ma már helyben tevékenykednek. Igaz, többnyire közmunka program keretében, de a dinnye a hagyományoknak megfelelően, itt ma is terem.
A helyi önkormányzat megtalálja a módját, hogyan lehet átvészelni a nehéz időket – Dinnye mellett uborka és állattenyésztés
A 80-as, 90-es években a dinnyetermesztés még reneszánszát élte, később, a többi kertészeti növényhez hasonlóan, a dinnye előállítását is “gazdaságtalannak” nyilvánították. a 400 hektárnyi dinnyeföld hirtelen összezsugorodott. Hagyományos értelemben a 2500 fős település mindössze 5 – 6 családja foglalkozik dinnyetermesztéssel, a falu fóliasátraiban ma jellemzően uborka terem. A nagybani piacon a csányi dinnye helyét átvette a “csányi uborka”.
A dinnyefesztivál a táncról és mulatságról szólt.
A dinnye mellett tavaly decemberben elindult a kecskeprogram. A Start munkaprogram egyik része az állattenyésztés, jelenleg több, mint 50 kecske éldegél a fejőházzal és hűtővel ellátott takaros kis farmon. A falu hosszú távú tervei között szerepel a helyben előállított tej feldolgozása és értékesítése.
A falu életben tartja a hagyományokat
Ma a az összes termőföldből 11 hektár önkormányzati tulajdonban van, ebből a Start közmunka program keretében 2,5 hektár öntözőrendszerrel ellátott dinnyeföld. Talajtakarással és csepegtető öntözőrendszer kialakításával lassan, de biztosan éled újjá a csányi dinnye. 1999-ben civil szerveződés (Csányi Dinnye Védegylet) alakult a dinnye őshazájának megmentésére, emellett Medve István polgármester hozta létre a helyi faluközösség alapítványát, a Csányi Faluszépítő Egyesületet, de van még itt idős asszonyokat tömörítő egyesület, sportkör, amely kezdeményezések a hagyományok őrzése mellett a jelen és jövő siker felé vezető útjának stratégiai lépéseit jelentik. Ma a dinnye mellett 6 hektáron búzát, 1,5 hektáron burgonyát, 1 hektáron kukoricát termesztenek. A hátrányos helyzetű településekre jellemzően, Csányban is tudják, csak kitartó, szívós munkával lehet előteremteni az asztalra valót.
Csányban a képviselő tagok nem vesznek át tiszteletdíjat, a falu vezetése példát mutat
A falu vezetése, élén a polgármesterrel, példát mutat, mindenki kiveszi itt részét a mezőgazdasági munka mindenfajta nehézségéből. A képviselők pedig nem vesznek át tiszteletdíjat. Minden fillérrel a település fejlődését támogatják, díjukat helyi civil szervezeteknek utalják át. Helyi adókból származó bevételre az önkormányzat gyakorlatilag nem számíthat, a korábban megkötött, hosszú távú, előnytelen szerződések fizetési kötelezettsége pedig komoly terhet jelent.
Járható utak – Nincsenek tétlen kezek
A szó legszorosabb értelmében is járható úton fejlődik Csány. A közmunka program keretében előállított beton utak borítják a falu utcáit. Közmunkások állítják elő a 40 cm-es beton járólapokat, amelyek a falu közutjait, járdáit fedik.
Van ok az ünneplésre
A Csányi Dinnyefesztivál akaratról, elszántságról, hitről és reményről szólt. A mosolygós arcok mögött a tenni akarás kemény szíve-lelke rejtőzik. Mert a dinnye Csányon marad, sőt, termesztése sok mindennel együtt fejlődik! És ámulj világ, mert a falu népe megtalálta, hogyan őrizheti meg hagyományait XXI. századi elvárásoknak megfelelően.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments