Kína a titkok földje

2013. április 13., 16:06

 

 

 

 

 

 

Manapság egyre több ország egyre több kutatója kezdi vizsgálni a hunok eredetét, így többek között orosz, kínai, mongol és magyar szakértők…

“…Nemrég fény derült arra, hogy a Kassai Kódex hiteltelenítési törekvései megbuktak (Horváth Lajos, az Országgyűlési Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa cikke: A Kassai Kódex, augusztus havi Magyar Fórum, 2005. 8. szám, 40-46. old.) – a Kassai Kódex eredeti szövegében pedig a magyar ősvallás tisztségviselőit következetesen mágusoknak nevezik. Az ókori kínai nyelvben az udvari mágus kifejezésre a mag kiejtésű szót alkalmazták,…”

Miként alakult ki a fehér bőrszín felsőbbrendűsége?A pre-modern Kínában, ha fehér faji identitás nem is létezett, a fehér, mint identitáshordozó viszont különleges szerepet töltött be. A fehér, mint kategória a társadalmi hovatartozás kifejezését segítette. Olyan jelentések tapadtak hozzá, mint a tisztaság, érzékenység és szépség. A fehér bőrszín dicsőítése végigvonul az ősi kínai költészeten is. A kínaiak és idegenek megkülönböztetése, illetve hosszú időn át a társadalmi elit kontra földműves dichotomia is kifejezhető volt a fehér-fekete színpárosítással. A kínaiak korai érintkezései az európaiakkal nem befolyásolta számottevően ezt a helyben kialakult fehér identitást. Az Európából érkezőket ugyanakkor, jellemzően, negatívan ítélték meg; hamufehér arcúaknak, hidegeknek, fakóaknak tartották őket, sőt, még a múlt században is fellelhető volt az a vélekedés, amely szerint az európaiak egyenesen “vörösek”.

Kína őstörténete – a hunok története

A Gyárfás-féle honlapon olvashatunk régebbi magyar írást a kínai hunokról. “Nagy Sándornak fent leírt hadjárata után majdnem Etele feltűnéséig, húnscythák történelmére vonatkozó adatok a régi iróknál igen csekély számmal fordulnak elő; holott elhinni nem lehet, hogy ezen vitéz nemzet, mely Egyiptomot s Ázsiát századokig uralma alatt tartotta, Kr. e. és után 3–3, tehát majd 6 század alatt, ősi fényes dicsőségéről lemondva, tétlenségbe süllyedt volna, pedig e 6 század alatt a Kr. e. 256-al alakúlt s utána 226-ig virágzott parthus birodalmon kivül, a húnscythák más politikai önálló életének a történelemben jelentékenyebb nyomai alig találhatók.

Van azonban a húnscythák történetének egy része, mely eddig, bár sokszor tudós vita tárgy volt, mégis kellő módon nem méltányoltatott; s az ősrégiség mesés hagyományaitól megtisztítva, e nemzet régi történelmébe beillesztve nem lett –, ez a chinai hiongnuk története, melynek alapjául Deguignes búvárlatai szolgálnak.

  • Hoangho és Jangce folyók között, földművelés, állattenyésztés, iparágak (selyem, kerámia)
  • Kr. e. 16-11. sz. Sang-jin dinasztia központosítása – despotikus állam
  • Kr. e 11-8. sz. Csou- din. a központosítás gyengül, a régi patriarchális rend felbomlik
  • Kr. e.7-3. sz. Lao-ce és Kung-fu-ce filozófiái jelzik a válságot, előbbi passzívan, de támadja a fennálló rendet, utóbbi védi azt (neki tulajdonított a Dalok Könyve gyűjtemény)
  • Kr. e. 246-209. Csin-din. egyesítés: Si-Huang-ti császár (221-209) birodalmi úthálózat, egységes mértékrendszer, egységes kínai írásrendszer, Nagy Fal építésének kezdete
  • 2. sz.: Kína ismét részekre bomlik

“a korai időkben mind khotáni (Li-lugsz), mind nepáli (Bal-po`i lugsz) hatások mutatkoztak a művészeti stílusokban.
Nagyon kevés korai szobrászati emlék maradt fenn. A legkiemelkedőbb példa a Ral-pa-csan császár temetkezési helyén talált kőoroszlán. A szobor amiatt meglepő, mert kétségtelenül iráni stílusjegyeket mutat, melyek nem Iránból közvetlenül, hanem a Tarim-medence népeinek közvetítésével jutottak el Tibetbe. Ral-pa-csan oroszlánjának megdöbbentően hasonló párjára bukkantak a Selyemút északi részénél fekvő Tumsuknál.” [Véleményem szerint fordítva történt: Az avarok Tibet felöl mentek a Tarim-medence felé…bár az első betelepülés valóban a “Selyem út” mentén történt…]

HON The CD-Rom encyclopedia “Encarda” said “They are thought to be descended from the Burmese or Thais or from the aboriginal inhabitants of northern China. The Hakka have always been persecuted by the natives of the regions in which they have settled.” The above statement is really very vague. The author probably wrote it purposely that way because the origin of Hakka is still not well understood. There are many theories based on different studies. There are no consensus about it. It varied from “pure” Hon (Han in Mandarin) people to southern or northern aborigines of China.

Dunhuang is known for its great grotto of thousands of years. Let’s walk to appreciate the footprints of ancient ancestors. Walking is the best way to do it. Seek For Footprints of the Hun.: The Hun was a combination of several minorities. With the change of Qing and Han Dynasty history, it was divided into south and north two parts. Later on, The Hun in the north moved to the Europe, which had something to do with the origin of Hungary. The Hun in the south returned to Han Dynasty and integrated with other minorities. Finally, the Hun was claimed to disappear in the long historical river. Mt. Qilian was the original start of the Hun and also their struggle place. To search their history is one of the key points of our walking activity.

Érdekességként jegyzem meg, hogy a Tarim alatt megtalálható Mangya város, a Fülöp-szigeteken pedig Mangya törzs

Kínai nevek:
“Hebei Province: He means river. Bei means north. (és “FEHÉR”) This province is situated north of Huang He (Yellow River). Hebei means north of the river (Yellow River).” Vagyis a “Fehér folyó” tartomány az a Sárga folyótól északra fekszik. Az AMUR a “Fekete Sárkány Folyó”, HU-NAN meg TÓ-DÉL jelentésű lenne, bár én a TIGRIS nevét láttam máshol HU-nak. JIANG-XI pedig “nagy folyó”+”nyugat”. “Manchu words Jilin Wula means along the river of Song Hua Jiang (Sungari). ” JI=szerencsés, LIN=erdő, /Tippem szerint: Sungari: “A hun nép nagy folyója”/ …és ha HAI=tenger, akkor Hainan szigete az a “Déli-tenger”? “Sichuan Province =”Négy folyó” tartomány (Nahua-atl) Si means four. Chuan means river.” Észak: bei; kelet: dong; nyugat: xi; dél: nan;

Hiungnu:

A hiungnuk nomád életmódját először a kínai történetírás atyja, Szema Kien írta le a Si ki „Történeti feljegyzések” 110. fejezetében. Ez a jellemzés olyan találó és kifejező, hogy hosszú időn keresztül a nomádok általános jellemzését innen merítették a kínai történetírók. Érdemes nekünk is beletekintenünk:

 

„Az északi barbárok területén éltek, s egyik helyről a másikra vándoroltak állataikat legeltetvén. Főleg lovat, tehenet és juhot tartanak, de olyan ritka állataik is vannak, mint a teve, szamár, öszvér és a vadló, … Állandóan továbbvonulnak vizet és legelőt keresvén, nincsenek fallal körülvett városaik vagy állandó lakóhelyük, és semmilyen földműves tevékenységgel nem foglalkoznak. Földjeik azonban területekre vannak felosztva, s ezek különböző vezetőik ellenőrzése alatt állanak. Nincs írásuk, ígéreteik és egyezségeik is csak szóbeliek. Kiskorukban juhon tanulnak lovagolni, s íjjal és nyíllal madárra és patkányra lőni. Mikor már kissé nagyobbak, rókára és nyúlra vadásznak, melyeket ételnek fogyasztanak el. Így minden fiatal ember tudja az íjat használni, és háború esetén fegyveres lovasként szolgálatba állni. Szokásuk, hogy békeidőben nyájaikat legeltetik, és vadászattal tartják fenn magukat, míg válságos időben fegyvert ragadnak, és fosztogató-rabló harcokra indulnak. Úgy látszik, hogy ez veleszületett természetük. Hosszú távú fegyvernek az íjat és a nyilat használják, közelharcra a kardot és a dárdát.”

Harci kocsi temető KínábanÍme a nomád életforma klasszikusan tömör ábrázolása, melyhez ma is alig tudnánk valamit hozzátenni. Csak azt nézzük meg közelebbről, hogy milyen is volt az a nomád harcos és harcmodor, amely annyira ismeretlen és gyökeresen eltérő volt a kínaitól. A hiungnuk feltehetően nomád elődeik példáját követve ültek lóra és alakították ki akönnyűlovas harcmodort. A kínaiak a lovat előzőleg, a nomádokkal való kapcsolataik előtt, csak harcikocsiban használták, akárcsak az ókori asszírok, babiloniak. A hiungnuk a lovat nyereggel ülték meg, ami jelentősen megkönnyítette és biztonságossá tette a lovaglást ló és lovas számára egyaránt. A kengyelt a hiungnuk ez időben még nem ismerték, de ennek feltalálása és alkalmazása a Kr. u. első századokban szintén az ő érdemük. A lovaglás tökéletesedése lehetővé tette a puszta vidék hatalmas távolságain való gyors közlekedést. Fergeteges gyorsasággal tudtak megjelenni, s ugyanígy, gyorsan, mint a kámfor, eltűnni. Az íjat olyan tökélyre fejlesztették, hogy az ún. csontos reflexíjjal több száz méterre is biztosan lehetett célozni. Harcmodoruk jellegzetessége a hirtelen rajtaütés, majd szükség esetén a gyors menekülés. Ha látták, hogy az ütközet számukra kétes kimenetelű, rendezetlen sorokban menekülni kezdtek, felbontották az ellenség csatasorait, majd váratlanul visszafordulva ismét támadtak, nagy rémületet keltvén az ellenségben. A harcban nem ismertek lovagi szabályokat, számukra a minden áron való győzelem volt fontos. Ez mondatta sokszor a letelepültekkel, így a kínaiakkal is, hogy a nomádoknak nincsen erkölcsük. Hasonlóképpen ír Vásáry Istvánis “Az ázsiai hunok” cimen.

Shang és Inka:

Its said that most of the rivers and geographical features of Europe bear names derived from the Magyar core, either called Scythian or Saka based. The Celts were earlier named Cimmerian, and seem to share much of the religious beliefs and language of the Sumerians and Phoenicians, including worship of the sun god named Baal or Bel. It would appear that the hordes from the Altai region spread across Europe, Asia, and north Africa, not only in the middle ages, but in waves for thousands of years before that. Thousands of years of history has them located in that central region, and demonstrates that this cradle gave rise to countless millions of these people – yet some posit that they originated elsewhere, even India was mentioned.

Xiungnu: /harmadik irányzat/

Kr. u. 48-ban, miután az új sanjüt (Wade-Giles: Ch’an Yu), Punut a hiungnu törzsek jelentős része nem ismerte el, a lázadó csoportok délre vonultak Ordosz területére, és Kínának behódoltak. A déli hiungnu csoportok gyakran vettek részt a Han-dinasztia bukása után is a különböző egymással küzdő kínai frakciók harcában. 311-ben még a fővárost, Lojangot is elfoglalták, a kínai császárt megölték s a várost porig égették. A hiungnu sanjü kínai császárrá kiáltatta ki magát Liu Jüan néven, s a Korábbi Csao-dinasztia alapítója lett. A 4. századi kaotikus korban, mikor Kína számtalan kis dinasztia uralma alatt állott, nemcsak a fenti, hanem több hiungnu eredetű dinasztia jött létre Kína egy-egy részének elfoglalása révén. De mindegyiknek ugyanaz lett a sorsa: a teljes elkínaiasodás.


KÍNA KERESI GYÖKEREIT

A kínai történészek 2001-ben kiadták a jelszót: Arccal az őstörténet felé!, s ezzel beindult egy új kutatási program, melynek keretében a feleszmélő Kína keresni kezdi gyökereit.

 

Hogyan keletkezett a kínai civilizáció?

Lezárult a kínai civilizáció eredetével foglalkozó kutatási program első fázisa. Az első ötéves etapban megtalálták a legősibb kínai városok egyikét, és új megvilágításba helyezték az ázsiai ország őstörténetét. A következő tíz évben újabb felfedezések várhatók.

A 3500-4500 évvel ezelőtt Kínában élők már bőségesen válogathattak a táplálékok közül: köles, búza és rizs is hozzátartozott étrendjükhöz, miközben manapság inkább csak az utóbbi tartozik a főbb eledelek közé. Többek között erre is rámutatnak azok a kutatók, akik nemrégiben zárták le a kínai civilizáció eredetével foglalkozó kutatási programjuk első, ötéves szakaszát. A második és a harmadik szakasz egyaránt öt évig tart majd, így összesen még tíz esztendő van hátra ebből a projektből.

Persze már az első etapban sem csak néhány kölesszemet elemeztek a távol-keleti régészek. Így például rájöttek arra, hogy az ősi kínaiak asztronómiai, csillagászati megfigyeléseket végeztek, és sajátos kalendáriumokat állítottak össze. Ezek egyébként a civilizációk keletkezésekor rendkívül fontos szerepet játszottak, és az ókori Egyiptom, illetve Mezopotámia tudósai is ilyen emlékeket hagytak maguk után.

Kifinomult kézművesség

A kínaiak mindemellett kifinomult bronz edényeket készítettek, hogy azokban bort és élelmiszert tartsanak, később ezen bronztárgyak némelyike a császári hatalom szimbóluma lett.

Természetesen a kutatók még távolról sem fejtették meg a civilizáció eredetével kapcsolatos összes rejtélyt, de azért tudósok generációinak kutatásai után már körvonalazódik egyfajta kép ennek a kultúrának a kezdeti évszázadairól, évezredeiről.

A tudósok a most lezárult ötéves kutatási részprogramban elsősorban a 3500-4500 évvel ezelőtti események, folyamatok nyomába eredtek. Szerintük ez volt a legfontosabb periódus ennek a civilizációnak a kialakulása szempontjából.


Egy palota rekonstrukciója Erlitou-ban

A 2001-ben kezdődött kutatás célja az volt, hogy a világ egyetlen, ötezer éve folyamatosan létező és fejlődő társadalmának eredetével kapcsolatban minél több részletet tárjanak fel.

A National Geographic írásában: “A Harvard Egyetem fizikusa, Peter Lu és kollégái négy temetkezési célú, rituális szekercét vizsgáltak meg, amelyek közül a legrégebbi körülbelül 4500 éve keletkezhetett. A csoport röntgen-diffrakciós és elektron mikropróbás elemzést (electron microprobe analysis) végzett. Anyagvizsgálati módszereikkel meghatározták a balták összetételét, és kiderült, hogy a leggyakoribb ásvány, amelyet a kőkorszaki szerszámok tartalmaztak, a korund. (Ezt rubinnak nevezik piros formájában, és zafírnak, ha más színben tűnik fel. Más helyeken a korund ékszerköveket, azaz az alumínium-oxidokból álló drágaköveket általában is zafíroknak nevezik.) A tudósok tehát meglepődtek azon, hogy a kőkorszakban nemcsak kvarcot használtak fel, hanem korundot is. A korund megmunkálásához azonban még keményebb anyagra van szükség. A korundnál pedig a természetben csupán egyetlen anyag keményebb – de az 140-szer keményebb – ez pedig a gyémánt.

Éltek-e a legendás császárok?

A vizsgálat során arra próbálnak most választ kapni, hogy Huangdi (magyarul talán jobban ismert Huang-ti, illetve Csin Si Huang-ti néven), illetve Yandi (Yang-ti) legendás császárok tényleg történelmi személyiségek voltak-e. Őket tartják ugyanis a kínai nép mitikus ősatyjainak. Ugyancsak vizsgálat tárgya, hogy vannak-e régebbi írásos források azokon az állati csontokon, illetve teknőspáncélokon kívül, amelyeket a híres Jin- (Yin-)romok között fedeztek fel, és amelyek 3000 évvel ezelőtti írásos emlékeket tartalmaznak. BR>
Korábbi kutatási beszámolókból kiderül, hogy a Jin-romoknál összesen 150 ezer jóscsontot találtak, amelyek a Jin-, illetve más néven a Sang-dinasztia korából származnak. A Jin-romoknál 1898 óta folynak ásatások. A Jin-romokat Magyarországon inkább Sang-romokként emlegetik a források. Az első feltárások 1898-99-ben, Anyang vidékén kezdődtek meg.

Visszatérve a legfrissebb eredményekre, Wang Wei, a most zajló feltárási projekt egyik vezetője, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese a Xinhua hírügynökségnek a tudományos programokról elmondta: az elmúlt öt évben a szakértők hat nagyobb helyszínt jelöltek ki a kulturális örökség alaposabb vizsgálatára.

Ezek között van a neolitikus Sipo (Szipo), amely Lingbao megyében található. Dengfeng megyében Wangchenggang, Xinmi (Hszinmi) megyében Xinzhai (Hszinzsaj), Yanshi (Jansi) megyében Erlitou, Zhengzhou megyében Dashigu tartozik a fontosabb régészeti lelőhelyek közé, egyébként ezek mindegyike Henan (Hun-an?) tartományban van. A hatodik lelőhely a Sanhszi (Shanxi) tartománybeli Taosi (Taoszi).

Mind a hat helyszínen egykor nagyobb városok álltak a történelem előtti Kínában. Az itteni régészeti feltárások kulcsfontosságúak a kínai állam kialakulását tekintve. Elsősorban a társadalmi szerkezet vizsgálatához nyújtanak segítséget az utóbbi öt évben feltárt leletek.

Shang 1600 to 1050 BCE

“According to legend, the Shang Dynasty was founded sometime around 1600 BCE by a virtuous man named Cheng Tang, who overthrew the evil king of the legendary Xia. ”
“The core of the dynasty was located in the northern part of modern-day Henan province, in a triangular area between the cities of Anyang, Luoyang, and Zhengzhou, the latter two of which are on the Yellow River. In addition to uncovering the remains of several Shang cities, archaeologists have found huge tombs of many Shang kings and their families.”
“The Shang worshipped the “Shang Di,” who was the supreme god that ruled over the lesser gods of the sun, the moon, the wind, the rain, and other natural forces and places.”
“The oracle bone inscriptions are the oldest known form of Chinese writing. By comparing and equating the inscriptions to modern Chinese characters, scholars have shown that the Shang had already developed all the principles of the modern writing system used today. In fact, Chinese writing has undergone relatively few changes since it was first developed 3,500 years ago.”
“the late third millenium BC to as late as Shang and Chou dynasties, bird and sun motifs appear together, often joined, and possibly can be read as yang niao, or “sun birds”, the name of a local eastern Yi group which had settled in the Lower Yangtze valley.”

Írásjelek egy Shang-kori kerámián A Sangok Kr. e. 1600-1100 között uralkodtak. The Shang characters compare favorably to the ancient Proto- Saharan script used by the Harappans in the Indus Valley and the Manding script used in the ancient Sahara and Crete . Winters (1985c) outlined the spread of the Proto-Saharan script to Harappa, and throughout Saharan Africa and Asia by the Dravidians and Manding. Evidence of Chinese writing first appears around 2000 B.C. as pottery marks. The shell-and-bone characters represented writing they were not pictures. The Shang symbols compare favorably with ancient Manding symbols.

 

Winters: “My research on this subject has shown that the founders of Olmec Civilization, and the founders of the Xia and Shang Li civilizations in China came from Middle Africa. These people spoke Dravidian and Mande languages. Due to their common origin they used a similar script. Most Chinese archaeologist know from the skeletal remains found in China and the Chinese literature that the founders of Xia and Shang were the

“black heads/race”.

Megtalálták a legősibb fővárost?

A Taosziban végzett kutatások kimutatták, hogy a társadalmi rétegek közötti differenciálódás már Kr. e. 2300-ban megjelent az ókori Kínában. Wang szerint ekkor vetődött fel először az állami szuverenitás kérdése is. Taosziban több mint ezer sírt tártak fel, amelyek 10 százalékában temetkezéshez használt tárgyakat is találtak. A sírok egytizede tehát a legmagasabb rangú társadalmi csoportok tagjait rejtette magában.

Műszeres vizsgálatokkal azt is kiderítették, hogy egy 3 millió négyzetméter nagyságú területen terpeszkedett egykor a Taoszi helyén lévő város. Az archeológusok egy véres háború nyomaira is rábukkantak, amely 4100 évvel ezelőtt a város pusztulásáshoz vezetett.

Egy másik nevezetes helyen, Erlitouban viszont a régészek rábukkantak a birodalom legrégebbi palotaegyüttesére. Az épületkomplexum a kínai civilizáció legkorábbi emlékei közé tartozik tehát, és az sem kizárt, hogy Erlitou volt a Hszia (Xia) dinasztia fővárosa Kr. e. 2100-1600 között. (Ma Xi’an a tartományi főváros neve, de valaha Chang-an volt.) A Hszia-dinasztia lehetett az első kínai uralkodócsalád. Más források szerint Erlitou a Sang-dinasztia korában volt főváros.

Erlitou városszerkezete a későbbi kínai települések alaprajzát idézi, tehát alighanem mintául szolgált a későbbi dinasztiák számára is. Erlitou ugyanis egy nagyobb főútvonal mentén szerveződött meg, amelyet mindkét oldalon leágazó utak hálóznak be.
“A városfalat rétegekben emelték. Homokot, fehér agyagot, ragacsos rizskását és oltott mészt kevertek össze, majd a rétegeket egymásra döngölték. A nyugati részen a fal 16-30 centiméter vastag. Az ilyen technikával készült földerődítmény erőssége akár a kőfalak szilárdságával is felvette a versenyt”

HÉT Kína ókori hét fővárosa és a Seven Military Classics of Ancient China szintén magyarokra utaló nyom. The Qing government (1644-1911), in an attempt to strengthen its rule, divided the Yugurs into seven tribes” and appointed a headman for each and a powerful chieftain — the “Huangfan Superintendent of the Seven Tribes — over them all.

Jang-ce

Kínai és japán archeológusok 1996 őszén Kína dél-nyugati részén, Szecsuan tartományban, megtalálták az emberiség ötödik legősibb civilizációjának nyomait. A bizonyíték egy földből készült színpad, amely megközelítőleg 4500 évvel ezelőtt épült. A régészeti lelet a Jangce-folyó mellett, Csengtu városától kilencven kilométerre található, egy ősrégi vár romjai közelében. Az archeológusok szerint a színpad építészeti kivitelezése fejlett kultúrára vall. Ezek szerint az eddig ismert négy ősi civilizáció, a mezopotámiai, az egyiptomi, az indus-völgyi és a kínai Sárga-folyó menti, mellé fel kell vennünk egy ötödiket is. Mindez azért is jelentős felfedezés, régészeti értékén túl, mert közelebb visz minket egy titokzatos uralkodóhoz, a Sárga Császárnak is nevezett Huang-ti-hez, aki a Krisztus előtti 27?. században élt, még a Shang-dinasztia előtti homályos múltban.
A Jang-ce környékén vonaldíszítésű kerámiák maradtak fenn, mint a jomon, körös és badari kultúrákban. Kerámia leletek is a hun-magyar vándorlás átgondolására késztetnek bennünket, bár a zömük jól illik a BC2500-as vándorlás elméletébe.


SÁRGA FOLYAM

Neolitkor Kínában

Időrend

 

 

 

 

 

 

 

 

Xia Dynasty

For many years, the Xia Dynasty was thought to be a part of a myth that the Chinese tell as part of their history. The Xia Dynasty was in oral histories, but no archaeological evidence was found of it until 1959. Excavations at Erlitous, in the city of Yanshi, uncovered what was most likely a capital of the Xia Dynasty. The site showed that the people were direct ancestors of the Lungshan and were predecessors of the Shang.

Radiocarbon dates from this site indicate that they existed from 2100 to 1800 B.C. Despite this new archaeological evidence of the Xia, they are not universally accepted as a true dynasty.

 

The Xia were agrarian people, with bronze weapons and pottery. The ruling families used elaborate and dramatic rituals to confirm their power to govern. The rulers often acted as shamans, communicating with spirits for help and guidance.

THE XIA (Shia)Cushite Dravidians evidently expanded even to China and established China’s first civilization, the Xia. “Some elements of early Chinese art and industry appear to have come from Mesopotamia.” -Durant (My own research on the I Ching (Chinese Book of Changes) not only confirms this but it led me to my discovery of the Mesoamerican connection. -jm). Eventually the Shang people of China assimilated or overthrew the Xia and adopted much of their culture as their own.”For many years, the Xia Dynasty was thought to be a part of a myth that the Chinese tell as part of their history. The Xia Dynasty was in oral histories, but no archaeological evidence was found of it until 1959. Excavations at Erlitous, in the city of Yanshi, uncovered what was most likely a capital of the Xia Dynasty. The site showed that the people were direct ancestors of the OBRUSÁNSZKY, Borbála : A hunok történelmi szerepe:

“..a kínai történészek, filológusok viszont úgy vélik, hogy a hunok hozták létre az első kínai dinasztiát, a Xia-t. Így ők a hunok államát a Kr.e. 2200 körüli időre helyezik. Idegen dinasztia uralma nem meglepő a kínai történelemben, hiszen sok pusztai nép alapított dinasztiát ott. Magam sem fogadom el a Kr.e. 209-es dátumot a hun állam létrejöttének, hiszen a Shi Ji krónika világosan leírja, hogy akkor nem birodalom alapítás, hanem csupán hatalomváltás történt. Mao-tun előtt is volt már főkirályuk (shan yu) a hunoknak, Tou-man személyében, sőt Sima Qian történész szerint már azt követően ezer évvel is létezett szervezett államuk. Bár a történetíró állítását sokáig nem vették alapul, és főleg azt támadták, amely szerint a hunok alapították volna meg a Xia-dinasztiát. A régészeti leletek, a nyelvészet, valamint a régi kínai mitológia kutatása a történetíró igazát erősíti meg, vagyis azt, hogy a két nép egykor nagyon szoros kapcsolatban állt egymással. A kínai kutatók véleményét igazolta a legújabb régészeti lelet is. Kína, Belső-Mongólia Autonóm Tartományban 2006. október 19-én feltártak egy várost, amelyet a régészek 3400-4000 évre becsültek. A kínai régészek egyértelműen a Xia dinasztia (Kr.e.2100-1600) városaként azonosították a hatalmas települést.” “a Xia-dinasztia hun eredetét legelőször nem a hunok, hanem éppen a kínai írástudók jegyezték fel, akiknek semmilyen érdekük nem fűződött ahhoz, hogy a hunok történelméről számukra kedvezőtlen adatokat jegyezzenek le.” “A mongol tura, turi szó a 16. századi mongol forrásokban még várost jelentett, ma már azonban a halha nyelvjárásban romot jelent. A tura szó azonban nemcsak a mongoloknál, hanem jóval korábban más forrásokban is megjelenik. Irán keleti határán élő népek hazája Tura volt, ebből jött aztán a turáni kifejezés. A magyar nyelvben is megvannak ennek a párhuzamai, Tura máig virágzó település Magyarországon, de jelentéstanilag ide tartozik a torony szó is. Utóbbi jelentést megfigyelhetjük a kínai nyelvben a tu-la ugyanis földerődöt jelentett.3 Clauson szerint a korai nyelvben a tura szó jelentése: „valami, ami védelmet nyújt”, a szótár szerkesztője szerint olyan állandó erődre utalt, amely ház, vagy erőd jelentést hordozott magában.4 Ezt a magyarázatot a mongol és kínai szavak is megerősítik, amely azt mutatja, hogy a szó már korábban megjelent a pusztákon, és erődítmény értelemben volt használatos.” Kína történelme más megfogalmazásban… Radiocarbon dates from this site indicate that they existed from 2100 to 1800 B.C.. Despite this new archaeological evidence of the Xia, they are not universally accepted as a true dynasty. The Xia were agrarian people, with bronze weapons and pottery. The ruling families used elaborate and dramatic rituals to confirm their power to govern. The rulers often acted as shamans, communicating with spirits for help and guidance.

2 aranykorona Koreából és egy hajtű: (Az általam ismert legkeletibb életfa brázolás)

Bronzkor Kínában

A kínai bronzkor igazán csak a2. évezredben bontakozott ki, a Shang, Chou és Han dinasztiák idején. A napjainkig megmaradtak csak a rituális edények és néhány szobor.(Feltárt sirokból kerültek elő legföképpen, pl. a vasútépítések során.) Az első bronzeszközök persze a fegyverek voltak, csak később lett a bronz művészi tárgyakban is alkalmazva.Kínában nem tartották be a nyugaton elterjedt, 1/10-ed ón, 9/10-ed réz arányt, hanem tetszőlegesen keverték a két fémet.Az első dinasztiák idején ón-réz ötvözeteket használtak, később az ólom is ötvözőanyag lett.

Bronz

kínai szőkék
Szőkék az ókori Kínában

Authorities on ancient Chinese civilization have usually considered it to have been completely isolated from European influences for millennia — a homegrown culture characterized by unique cultural and technological innovations. This classical picture of ancient China will have to be modified after the recent unearthing of mummified Caucasians up to 4,000 years old in China’s northwestern province of Xinjiang. These dried corpses have the long noses, deep-set eyes, and long skulls typical of Caucasians. Some even have blonde hair! Some 113 such corpses have already been excavated at Qizilchoqa, one of four sites discovered so far. It is clear that we are dealing with permanent settlements and not merely a few lost Europeans. “Besides the riddle of their identity, there is also the question of what these fair-haired people were doing in a remote desert oasis. Probably never wealthy enough to own chariots, they nevertheless had wagons and well-tailored clothes. Were they mere goat and sheep farmers? Or did they profit from or even control prehistoric trade along the route that later became the Silk Road? If so, they probably helped spread the first wheels and certain metal-working skills into China.” V. Mair, a professor of Chinese at the University of Pennsylvania, has been spearheading the research on these mummies for the U.S. He asserts that, contrary to the general belief, there was a substantial two-way, east-west flow of ideas and inventions beginning at least 3,000-4,000 years ago.

Szőke hunok
Ókori múmiák:

These 3,000-year-old dancing women with their narrow waists and stylized gestures are nearly identical to figures found in Bulgaria and in the Ukraine, dated to about 1,000 years earlier. There too, the dancers celebrate fertility and reproduction. These figures have large noses, long faces, and round eyes. The nomads are thought to have Iranian origins. Here, their Western roots are literally carved in stone. Eager to establish if the nomads traded for grain with the mummy people, Charlotte and Lü try to figure out how well the ancient herdsmen ate by studying their skeletal remains.

MummiesIn the dry hills of the central Asian province, archeologists have unearthed more than 100 corpses that are as much as 4,000 years old, astonishingly well preserved–and caucasian. In 1987, Mair, a professor of Chinese at the University of Pennsylvania, was leading a tour group through a museum in the Chinese city of Ürümqi, in the central Asian province of Xinjiang, when he accidentally strayed into a gloomy, newly opened room. There, under glass, lay the recently discovered corpses of a family–a man, a woman, and a child of two or three–each clad in long, dark purple woolen garments and felt boots. “Even today I get chills thinking about that first encounter,” says Mair. “The Chinese said they were 3,000 years old, yet the bodies looked as if they were buried yesterday.” But the real shock came when Mair looked closely at their faces. In contrast to most central Asian peoples, these corpses had obvious Caucasian, or European, features–blond hair, long noses, deep-set eyes, and long skulls. “I was thunderstruck,” Mair recalls. “Even though I was supposed to be leading a tour group, I just couldn’t leave that room. The questions kept nagging at me: Who were these people? How did they get out here at such an early date?” The corpses Mair saw that day were just a few of more than 100 dug up by Chinese archeologists over the past 16 years. All of them are astonishingly well preserved. They come from four major burial sites scattered between the arid foothills of the Tian Shan (“Celestial Mountains”) in northwest China and the fringes of the Taklimakan Desert, some 150 miles due south. All together, these bodies, dating from about 2000 B.C. to 300 B.C., constitute a significant addition to the world’s catalog of prehistoric mummies. Vörös hajú múmiákról írnak itt is a “Mennyei hegy”, a Tien Shan táján…

Húros hangszer-Dong A kínai csillagászat

 

A kínai csillagászat tiszteletre méltó régiségével és számos, európaiak által alig ismert felfedezésével tűnik ki. A kínai műveltség sok tekintetben megelőzte a nyugatit. Időszámításunk előtt 2200 évvel már ismerték az írást, bronz- és lakkmunkáik, elefántcsont, gyöngyház stb. iparművészeti munkáik az emberi kézügyesség és türelem legremekebb darabjai.
A kínai csillagászat erősen gyakorlati irányban fejlődött. A XIII. század végén végrehajtott naptárreform szerint egy évben 365, 2425 nap van, ami csak 26 másodperccel rövidebb a tropikus évnél. Ebben az időben, Kínában 22 csillagvizsgáló működött.
Rendszerezett feljegyzéseket készítettek a Halley üstökösről, a napfoltokról. Ptolemaiosz kortársa volt, aki a világegyetemet végtelennek, a Földet, pedig gömbölyűnek tartotta. Megmagyarázta a nap- és holdfogyatkozásokat, csillagkatalógusában 250 csillag és 320 csillagcsoport adatait gyűjtötte össze.
Sen-Kuo 1054-ben megfigyelte egy szupernóva feltűnését. A szétrobbant csillag helyén – Sen-Kuo adatainak segítségével- megtalálták egy erős rádiósugárzást kibocsátó köd nyomait.
A mongol uralom 1214-től 1368-ig tartott. Ez alatt a kínai csillagászat felvirágzott, számos csillagda létesült, új, pompás műszerek készültek, a kínai tudósok kicserélték tapasztalataikat mohamedán kollegáikkal.
Kínában volt a világ első obszervatóriuma?

Kínai régészek azt állítják, hogy felfedezték a világ legrégebbi obszervatóriumát. A Shanxi tartománybeli emlékeket 4100-4300 évvel ezelőttinek tartják, ami azonban európai szemmel nem is számít annyira idősnek…

A leleteket, az egykori obszervatórium maradványait egy Taoszi (Taosi) nevű helyen találták meg. Taoszi a jelenlegi adatok szerint legalább 2000 évvel idősebb a hasonló maja létesítményeknél, amelyek ezerévesek, és Közép-Amerikában maradtak fenn. Minderről ázsiai hírforrások szerint a kínai Társadalomtudományi Akadémia Régészeti Intézetének kutatója, He Nu beszélt.

Ázsiában a legrégebbi lehet, de Európában aligha

Ugyanakkor He Nu nem szólt az európai csillagászatról, amelynek az emlékei sokkal régebbiek a majákénál. A Nagy-Britanniában lévő Stonehenge kora például pár száz évvel meghaladhatja a most megtalált kínai emlékekét. Stonehenge-ben az úgynevezett „belső körbeli” kövek kora ugyanis 4500 év.

E legrégebbi, legbelső körből ugyan nem sok látható, minthogy a sziklákat a hosszú évszázadok során újra és újra átrendezték, de még az utolsó átrendezések egyike is 4300 évvel ezelőtt történhetett – az angol műemlékvédelmi hivatal adatai szerint, amelyeket a National Geographic Online-on korábban már idéztünk. Vagyis Stonehenge pár száz évvel idősebb lehet, mint a most felfedezett kínai maradványok. (Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a régészeti adatok kissé pontatlanok is lehetnek, tehát elképzelhető, hogy Stonehenge-dzsel nagyjából egyidőben keletkezett a kínai “obszervatórium”.)

A kínaiak tesztelték is előhelyüket

Visszatérve He Nu kijelentéseire, szerinte a most Kínában megtalált obszervatóriumot egy primitív társadalom építette, amit az is bizonyít, hogy nem csak csillagászati megfigyelésekre használták a helyet, hanem például áldozati rítusokat is gyakoroltak itt.

E feltételezések bizonyításával, tesztelésével a régészek másfél évet töltöttek. Megpróbálták szimulálni, hogyan működhetett az obszervatórium, és ezeknek a nyomán rájöttek arra, hogy a tesztmegfigyelések alapján meghatározott évszakok csak pár nappal térnek el a hagyományos kínai kalendáriumtól, pontosabban annak az évszakokra vonatkozó felosztásától.

A Lenta.ru orosz internetes újság szerint Taosziban, a kínai lelőhelyen a régészek félkör alakú földsáncokat tártak fel, amelyek átmérője 40, illetve 60 méter volt. A belső sáncok közepén 13 oszlop is állhatott, amelyek között a felkelő nap fénye szűrődött át. A nap mozgását az oszlopok között rések (távolságok) révén tanulmányozhatták.

 

claw.fw.hu/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top