Kétszer kettő az öt – Dr. Horkovics-Kováts János:Magyar szópárhuzamok

 

 

 

 

 

 

 

“Az elmúlt10 évben a legtöbb könyv, ami a kezembe került, őstörténeti témakörű volt. A világ minden részéről sikerült különböző könyvekhez hozzájutnom, melyek a magyarságról és az ősi hun múltunkról írtak.

Dr. Horkovics-Kováts János

Egyre jobban izgatott a Kárpát-medence etnikumának a kialakulása. Itt persze nem az utolsó évezredre gondolok, hanem sokkal régebbi időkbe szeretnék elkalandozni. Az olvasott könyvek egyre jobban erősítették bennem a felismerést, hogy a ma magyarnak nevezett nyelvet, már évezredek óta beszélik itt a Kárpát-medencében.
Ezt megerősítették azok a hírek is, mint amit pl. a genetikusok állapítottak meg. Ugyanis ők azt állítják, hogy a Kárpát-medence népe genetikailag 40 000 éve alig változott, illetve változatlan.
Ehhez jöttek Varga Csaba zseniális logikával levezetett könyvei, nyelvünk gyökrendszeréről, és rovásírásunk 40-50 000 éves múltjáról. Ezeket az adatokat tudomásom szerint csupán az Európai adatok alapján állította össze. Szóval sok minden kavargott az agyamban, amit logikai rendszerbe próbáltam összefoglalni. Itt kezdetben csupán egy pár címsort szeretnék egymásután felsorolni.

A Biblia azt állítja, hogy a Bábeli nyelvzavarig egy nyelv létezett.
Mario Alinei prof. azt állítja: az etruszk az ős magyar nyelv egyik formája (nyelvjárása)
Varga Csaba rengeteg szópárhuzammal bizonyítja az ógörög nyelv csángó magyar eredetét.
Az ujgur nyelvben északnyugat -,,Kínában,,- temérdek magyar szó megtalálható. Sőt még olyan szavainknak is megtalálhatók a megfejtéseik, amelyekről már mi elfelejtettünk, de használunk.: pl. Hunyad – ujgurul hun őrzőt jelent.
A mongol nyelv több mint 1500 magyar szóval dicsekszik, ehhez hasonló számmal a kazakok is előjöhetnek.
A török nyelvben nem nagy nekirugaszkodással rövidesen összehozunk durván 2000 magyar szót.
De csodák csodájára az ősrégi szanszkrit nyelv is hemzseg a magyar szavaktól.
Már talán nem is kell csodálkoznunk, amikor Bobula Ida közel 2000 szumír szó magyar párhuzamát publikálja. Nem beszélve a nyelvtani egyezésekről.
Ha nyugatra tekintünk, ott sincs ez másként. A kelták nyelvéből, akik valaha egész nyugat – északnyugat Európát belakták megismerhetünk dr. Timaru Kast könyvéből 1650 szópárhuzamot.

Most megállok az eurázsiai kontinensen és nem bandukolok át a tengeren, mert hát ott is folytathatnám észak-Amerikában a dakotákkal a lakotákkal és a siuxokal, vagy az aymara indiánokkal Equadorban, stb.

Ezek után vajon állítható az a képtelenség, hogy a magyarok a népvándorlás alkalmával végigjárták a világot és minden lehető nyelvből összelopkodták nyelvüket?

Ezt az állítást a magyar nyelv logikája és szerkezete egyértelműen kizárja. Elég, ha ezzel a témával kapcsolatban valaki elolvassa Varga Csaba könyvét a magyar gyökrendszerről és szavaink ebből való kialakulásáról.
Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas fát, melynek minden ága tovább oszlik, de az ágacskák kapcsolata visszakövethető egészen a törzsik, illetve a gyökerekig. No most már, ha bármely szavunk ebbe a csodálatos rendszerbe beleillik, mind gyöki szerkezetével, mind a képi mondanivalójával, akkor biztosan magyar szóról van szó.

Követve a fenti nemzetek nyelveinek szópárhuzamait a magyar nyelvel, nagyfokú bizonyossággal megállapítható a szóátvétel iránya.
És itt jön a döbbenetes eredmény! A szóátvételek szinte mindig magyarból mentek át az idegen nyelvekbe. Az átvevő nyelvekben hiányzik a gyökrendszerbe való beilleszthetőségük.
Szinte azt kell mondanom, hogy azzal a fogalommal, hogy idegen nyelv most már óvatosan kell bánnom, mert lehet, hogy pontosabb definíció lenne a magyarból kialakult ,,leánynyelv” megfogalmazás.

Miután most már bátran állítom, hogy a ma magyarnak nevezett nyelv Európa, de talán a világ legősibb nyelve, mely megmaradt napjainkig mint egy élő dinoszaurusz, felvetődik ennek a sok népnek a rokonsága a Magyarokkal kapcsolatban.

Tekintsük meg testvéreinket egy kicsit figyelmesebben és adjuk össze a 2×2-t, hátha ki jön belőle a négy és nem maradunk csökönyösen az öt mellett?

Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy a kelták mint nép a Kárpát-medencében alakultak ki, és innét rajzottak szét szerte Európába. Ne felejtsük, hogy a Kárpát-medence őshonos nyelvét csupán Árpád bejövetele óta nevezzük magyarnak, megtisztelve nyelvünket a bejövő talán legnagyobb törzsének a nevével. Hogy azelőtt ezt a nyelvet pontosan hogy hívták, nem tudom, de az biztos, hogy egy kőkori, ősi nyelvről van szó.

Szóval kik is a kelták? Hát bizony ők a nyugaton szétszóródott azon testvéreink, akik még Árpád bejövetele előtt részben elhagyták hazánkat és most őket Íreknek, Skótoknak, Bretonoknak és Etruszkoknak hívják. Sajnos ők elvesztették nyelvüket, és most már csupán vallási különbséggel próbálják megtartani identitásukat.

Gondoljanak bele, ha mi rádöbbentjük testvéreinket az ősi testvéri kötődéseikre, mennyire megváltozna pl. Amerikában a velünk szemben álló hozzáállás, ha az ott élő közel 50 millió Ír és Skót testvérünk támogatásunkra sietne.

De hagyjuk a politikát és nézzük a közvetlen nyugati szomszédjainkat az Osztrákokat és Bajorokat. A Bajorok magukat Bajovároknak nevezik. Miből ered ez a szó? Hát a testvér kelta bajókból és a testvér avar keverékből. Csak később lettek belőlük a germánok által leigázott bajorok és osztrákok.
A deli szomszédaink az Olaszok, elődjeinek nagy többségét éppen az Etruszkok teszik ki, akik megalapították gyönyörű fővárosukat – Rómát. Ezeknek az imperiális politikájuk következtében alakultak ki az úgynevezett modern (?) európai nyelvek, mint a spanyol, portugál, francia, angol de maga az olasz is.

Van az emberiségnek egy veleszületett tulajdonsága, mégpedig az, hogy testvérét, családját, nemzetét előnyben részesíti. De ez a tulajdonság erősen követhető az állatvilág legkülönbözőbb vonalán is. Hát használjuk végre ki ezt a tulajdonságot és egyszer bátran döbbentsük rá világszerte testvéreinket a családi hovatartozásukról. A testvéri szeretet biztos nem fog kárára válni az emberiségnek.

Varga Csaba, az általam nem eléggé dicsért műveiben, gyönyörűen rávilágít a különböző nyelvek szópárhuzamainak statisztikai jelentőségére. Ugyanis pontos számításokkal bizonyítja, hogy két nyelvben két ugyanolyan szó azonos értelemmel, milyen elenyésző valószínűséggel fordulhat csupán elő, amennyiben a két nép nem élt egymás mellet, illetve nem azonos gyökerű.
No most én végigfutok egy pár nyelven és nem csak egy pár szópárhuzamot fogok felállítani, hanem szavak seregeit.
OK.. Legyen mindegyikből mondjuk kilencven a papíron való elférhetőség miatt.
A többit megtalálja az érdeklődő a megfelelő könyvekben.
Ehhez kívánok Önöknek jó ráeszmélést és gyönyört a testvéreink nyelveinek tanulmányozásában.
A felsorolt szópárhuzamok: magyar-kelta, magyar-ujgur, magyar-sumér, magyar-szanszkrit, magyar-ógörög, magyar-latin, magyar-mongol, de lehetne folytatni a magyar –török a magyar- baszk , magyar –örmény stb. nyelvekkel. Az összehasonlítások örömét ezúton másnak is meghagyom. A szavak egy része fonetikusan van leírva. Az esetleges pontatlanságokért elnézést kérek.”

kincseslada/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás