Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Jégtörő Mátyás napja

Jégtörő Mátyás napja

Jégtörő Mátyás a február végi jeles napok közül talán a legismertebb. 24-e, Mátyás, a jégtörő, aki vagy meghozza, vagy megtöri a jeget. “Ha nincs, jeget csinál, elrontja, bontja, ha talál, A jeget olvasztja Mátyás, Töri, és rajta likat ás…” – többek között így emlékeztettek a réges-régi magyar kalendáriumok télutó havának ma is nagyon népszerű időjóslatára.

Van egy szólásunk is, miszerint: Mátyás, Gergely két rossz ember – ami arra utal, hogy legtöbbször hideg, szeles idő szokott lenni ezen a két napon. A népi megfigyelés szerint a Mátyás-napi hideg jó termést, a szél kevés tojást jósol. A halászok, ha ezen a napon bárminemű halat fogtak, azt Mátyás csukájának nevezték, és ez egész évre szerencsét jelentett, bő zsákmányban reménykedhettek. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz.

Jégtörő Mátyás napjához – az ismert és említett hiedelmek mellett – több megfigyelés is kapcsolódott. Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár, vagy ahogy a Dunántúlon sokfelé mondták, a zséter.

jegtoro matyasNépi mondóka:

Gyertyaszentelő melege
sok hó a jégnek előjele
Gyertyaszentelő hidege
Koratavasznak előhírnöke.

Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derűs a Román napja
Ég áldását bőven adja.

Forrás: Őrvidék

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top