A japán Mariko Kida és az orosz Polina Szemionova kapta idén a legjobb balerinának járó Benois de la Danse-díjat; a balettvilág Oscar-díjaként emlegetett elismerést első alkalommal vehette át japán táncos.
Polina Szemionova (oroszul: Полина Семионова; 1984. szeptember 13.), moszkvai születésű balett-táncosnő, aki jelenleg a Berlini Állami Operaház prímabalerinája.
Moszkvában a Bolsoj Balett Iskola növendékeként számos díjat nyert a legnívósabb balettversenyeken. Aranyérmet kapott a Moszkvai Nemzetközi Balettversenyen 2001-ben, első helyen végzett a Vaganova-Prix Balettversenyen Szentpéterváron 2002-ben és Junior Díjat a Nagoya Nemzetközi Balettversenyen 2002-ben, Japánban.
Miután 2002-ben befejezte tanulmányait, Vlagyimir Malakov balett-táncos meghívására Polina Szemionova a Berlini Állami Operaháznál vállalt szerepet, mint prímabalerina. Így tizennyolc éves korában ő lett az operaház történetének legfiatalabb prímabalerinája. Japánban Malakov partnereként lépett fel, ami az Operaházhoz való meghívásának oka is volt egyben. Főszerepet kapott a Diótörőben és a La Bayadère-ben már az első évadban. Ezt Tatjána szerepe követte az Anyegin-ben, ami a kedvence lett.
Polina tizenkilenc évesen, 2003-ban az Angol Nemzeti Balettel lépett fel A hattyúk tavában, ezzel dicsérő visszhangot váltva ki az angol kritikusokból. Következő évben a Kaliforniai Balett-Társulattal szerepelt a Csipkerózsikában, ismét elbűvölve a kritikusokat, annak ellenére, hogy a teljes darabot kiábrándítónak titulálták.
Miután Herbert Grönemeyer zenés klipjében, a Letzter Tag-ban is szerepelt, Polina Szemionova a szélesebb közönség ellőtt is ismertebbé vált.
Az Oszakában született Mariko Kida a Svéd Királyi Balett szólistája, míg a moszkvai születésű Polina Szemionova a New York-i székhelyű American Ballet Theatre prímabalerinája. A moszkvai Nagyszínházban tartott keddi díjátadót megelőző gálán a japán balerina a Svéd Királyi Balett Juliet and Romeo című produkciójából adott elő részletet. Kida 2013-ban kapta Júlia szerepét.
A Kyodo hírügynökség szerint a japán táncos négyévesen kezdett balettozni és 2000-ben, tizenhat esztendős korában megnyerte a fiatal balettművészek egyik legrangosabb nemzetközi találkozójaként számon tartott svájci Prix de Lausanne Nemzetközi Balettversenyt, mialatt Japánban járt középiskolába. Az ifjú tehetség San Franciscóban tanult balettozni és többek közt Kanadában lépett fel társulatokkal, mielőtt 2012-ben a Svéd Királyi Baletthez szerződött.
A legjobb férfiszólistának járó Benois de la Danse-díjat Herman Cornejo, az American Ballet Theatre táncosa kapta. A koreográfusok kategóriájában az orosz Alekszej Ratmanszkijt, az American Ballet Theatre művészét tüntették ki, az életműdíjat pedig Brigitte Lefevre francia balett-táncos, koreográfus és tanár vehette át.
Az Alexandre Benois (1870-1960) orosz származású francia művészről, az Orosz Balett Gyagilev alatti díszlettervezőjéről elnevezett díjat 1991-ben alapította Moszkvában orosz kezdeményezésre a Nemzetközi Táncszövetség.
A balettművészet nagyjaiból álló zsűri összetétele változó, csak az elnöke állandó: Jurij Grigorovics kiemelkedő kortárs koreográfus, a Szovjetunió népművésze. Az évente odaítélt díj a világ legkiemelkedőbb táncosainak és koreográfusainak elismerésére szolgál.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
