Isten éltesse a ma 99 éves Bálint gazdát!

2018. július 28., 01:53

Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező családba született, apja több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte, 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián.

1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került, majd 1945-ben szabadult. Egy testvérét kivéve teljes családját megölték. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg és földjét elvették.

1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949-1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955-1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969-1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970-1981 között a Kertgazdaságot, 1972-1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984-1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette.

balint_gazda 21989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981-2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991-2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. 1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994-1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) (SZDSZ ellenpártja) megalapításában.

 

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

2 hozzászólás

  1. Budapest Rotary Club? ez már sokat mond.

  2. Az Anna is héber név, mégis hazainak tekintjük őket is. Ez normális.
    A R.C. a szabadkőművesek oldalága. Ez is normális (ellentétben orbánnal).

    Röviden, tömören. Részletesen lásd pl. gimnáziumi
    tankönyvek A felvilágosodás kora, vagy irodalom.

    A szabadkőműves és az illuminátus különböző fogalmak, csak egyes politikai szándékok által motivált személyek emlegetik együtt, teljesen értelmetlenül. Ez ugyanolyan értelmetlen összemosás mint a “liberál-bolsevik”, “judeo-keresztény” vagy a “klerikál-fasiszta”. Illuminátusok kétségtelenül voltak egy időben a szabadkőművesek között is, ahogyan minden más csoportosulás tagjai is.

    Mindkét társaság tagjai az emberiség erkölcsi és szellemi felemelkedését, felvilágosodását tekintették céljuknak.

    Az illuminátusok, hasonlóan a rózsakeresztesekhez, templomosokhoz, de ellentétben szabadkőművességgel ma már teljesen történelmi kategóriának tekinthetők, habár egy-egy kisebb klub időnként felveszi a nevüket, de ezek már az eredeti csoportoktól teljesen függetlenek. A szabadkőművesség viszont többszáz éves töretlen hagyományokkal és jogfolytonossággal rendelkező közösség, amelyet a világ legtöbb országában az állam is elismer, bejegyzett egyesületként tevékenykednek.

    Az illuminátus rendet (latin illuminati „a megvilágosodottak”), más néven a bajor illuminátusok titkos társaságát, 1776. május 1-jén Adam Weishaupt ingolstadti filozófus, az egyházjog professzora alapította. A rendet rövid működés után Bajorországban, 1785-ben végleg betiltották, és azóta a szervezet hivatalosan nem folytatta tevékenységét.
    Célja az volt, hogy a felvilágosodás és az erkölcsi fejlődés révén az emberek feletti uralmat feleslegessé tegye. Tagjai erkölcsi fejlődését szigorúan ellenőrizte, és ennek alapján juttatta őket a rend magasabb fokozataiba.

    A szabadkőművesek az emberiség felemelkedéséért, a közjó védelméért, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméiért, a világ népeinek békéjéért és együttműködéséért csendesen munkálkodó, jóhírű szabad férfiak társasága. A páholyokban manapság elsősorban jótékonysági-humanitárius és önképzőköri munka folyik. Vallási és pártpolitikai kérdésekkel nem foglalkoznak, de társadalmi problémákkal, mint például demokrácia, esélyegyenlőség, tehetséggondozás, környezetvédelem, oktatásügy, közegészségügy, közösségi etika, közgondolkodás, művészet, tudomány rendszeresen.

    A 19. században szellemi életünk nagyjai többségükben szabadkőművesek voltak, minden valamirevaló városban, nagyobb településen voltak páholyok, amiben az értelmiség, polgárság és az arisztokrácia is aktívan tevékenykedett. A 20. század második felére a mozgalom jelentősége csökkent, mert azok a célok amelyekért küzdöttek nagyrészt megvalósultak, vagy legalábbis mint célok általánosan elfogadottá váltak.
    Ma már demokratikus országokban élünk, a közteherviselés és a szegényekről, betegekről való gondoskodás elismert állami feladat. Persze még most is vannak gondok, de ezek ügyében már nem a szabadkőművesség az egyedüli szószóló.

    Egy szervezetet, társaságot a tagjaik minősítenek. Elismerten és dokumentáltan szabadkőművesek többek között az alábbi személyek voltak (szándékosan magyar és külföldi személyiségeket is felsorolok):

    Kossuth Lajos, George Washington, Ady Endre, Neil Armstrong, Bem apó, Honoré de Balzac, Alpár Ignác, Ludwig van Beethoven, Bánki Donáth, Sir Winston Churchill, Benedek Elek, Walt Disney, Csokonai Vitéz Mihány, Mahatma Gandhi, Diószeghy Sámuel, Johann Wolfgang von Goethe, Hevesi Sándor, Dmitrij Mengyelejev, Karinthy Frigyes, Wolfgang Amadeus Mozart,Kazinczy Ferenc, Louis Pasteur, Kosztolányi Dezső, Alaxandr Puskin, Kőrősi Csoma Sándor, Lev Toljsztoj, Liszt Ferenc, Giuseppe Verdi, Móra Ferenc, Voltaire,Szent-Györgyi Albert, Émile Zola, Tamási Áron, Xanthus János

    Volt egyszer egy tatárjárás, mohácsi vész, horthym ..
    és még sok más magyar tragédia.

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top