Hun eredet az “árják” földjéről

 

 

 

 

 

 

 

 

Irán vagy Perzsia népe országát egykor Arianámnak vagy Eránsahrnak hívta (a szászánida időszak óta). Az „Arianám” az Irán szó ősi formája és voltaképpen az „Indoiráni népek” szó többes száma, melynek így jelentése: „Az árják földje”. A „Perzsia” kifejezést az európai országok használták az ország jelölésére az Óperzsa Birodalom akhaimenida dinasztiája óta, az i. e. 6. századtól.

A médek egyesítették Perzsia népét

Történelem előtti régészeti lelőhelyek tucatjai szerte az iráni fennsíkon mutatják, hogy az i. e. IV. évezredben már ősi kultúrák és városias települések léteztek, évszázadokkal a közeli Mezopotámia legkorábbi civilizációi előtt.

A médek egyesítették először Iránt (i. e. 625–559), legnagyobb királyuk, Nagy Kürosz pedig a médek és perzsák egyesítésével létrehozta az Akhaimenida Birodalmat (i. e. 559–330). Kürosz halála után legidősebb fia, II. Kambüszész folytatta a hódításokat. Egyiptomot is meghódította. Kambüszész halála után trónviszály tört ki, amelyből a királyi család távoli rokona, Dareiosz (i. e. 522–486) került ki győztesen. Őt tekintik az ókori Irán legjelentősebb uralkodójának.

Közel tízezer éves kőházak iránban.
Közel tízezer éves, ma is lakott kőházakból álló város Iránban.

Az i. e. 3. század végétől kezdve az arszakida dinasztia által vezetett Parthus Birodalom legyőzte a szeleukida birodalmat és uralma alatt egyesítette az iráni felföldet, majd uralma alatt tartotta Mezopotámiát i. e. 150 és i. sz. 224 között. Ez volt az ókori Irán harmadik bennszülött dinasztiája, öt évszázadon át maradt hatalmon. Média, Asszíria, Babilónia és Elám meghódítása után a párthusok megszervezték birodalmukat. Ezekben az országokban a korábbi elit görög volt, az új uralkodók átvették szokásaikat, ha az célszerűnek látszott uralmuk szempontjából. Végeredményben a városok megtartották korábbi jogaikat és a polgári közigazgatás többé-kevésbé sértetlenül került párthus irányítás alá.

A Párthus Birodalom Róma ősellensége volt

Parthia a Római Birodalom ősellensége volt keleten, megakadályozta a rómaiak terjeszkedését kelet felé. A párthusok páncélozott nehézlovasságot (kataphrakt lovasság) és könnyebb felszerelésű, de mozgékonyabb lovas íjászok alkalmazásával 300 éven át álltak ellent Rómának. I. e. 36-ban nevezetes római hadvezér, Marcus Antonius katasztrofális hadjáratot vezetett a párthusok ellen. 32 000 embert veszített el. Augustus római császár idején Róma és Parthia bizonyos vitás kérdéseket diplomáciai úton rendezett. Ekkor szolgáltatta vissza Parthia azokat a légiójelvényeket, amelyeket Marcus Antoniustól, illetve i. e. 53-ban a katasztrofális Carrhae-i csatában Crassustól zsákmányolt.

Hun őseink és a Párthus Birodalom

A magyarság – azt akár a hunoktól a kunok megtelepedéséig számoljuk, akár Árpád népére korlátozzuk – a Kárpát-medencébe való jutása előtti évszádokban szinte csak türk (török) és iráni népekkel találkozott, velük és köztük élt vagy velük egy szövetségben volt. E török és iráni népek nyelvükben, kultúrájukban és biológiai adottságaikban fontos szerepet játszottak a magyarság kialakulásában. “Ha a magyarság a IX. századtól visszafelé egészen az V. századig – vagy még sokkal korábbig – kimutathatóan török és iráni népekkel élt együtt, akkor nyilvánvalóan keleti eredetű ez a nép” – olvassuk Ligeti Lajosnál.

Közel tízezer éves, ma is lakott kőházak iránban.
Közel tízezer éves, ma is lakott kőházak iránban.

Perzsa eredetű nyelvüket (Yasy) őrizték egészen 1876-ig a jászok. Az ősi nyelv használatára ma már csak a települések neve utal: Jászberény, Jászárokszállás, Jászfényszaru, stb.

Kiszely István több írásában és előadásában is kifejtette a magyar-iráni nép rokoni kapcsolatának gyökereit, a hun szkíta párthus birodalomra visszavezetve.

 Párthus birodalom kincsei-ivókürt-csodaszarvas Szarvast formázó arany párthus ivókürt.
Párthus birodalom kincsei-ivókürt-csodaszarvas
Szarvast formázó arany párthus ivókürt – Fotó: Világbiztonság

Ősvallásunk hamis próféták martalékává vált

Jézust keresztre feszítették és megölték. Miért is? Mert vallási vezetőként tekintettek rá az emberek. Vallási vezetők pedig a jeruzsálemi zsidó templom főpapjai lehettek csak, mert a csak zsidó vallás gyakorlata volt megengedett, és ez volt a hivatalos államvallás. Minden más hit, ideológia, Isten lényének más elképzelése eretnekségnek, pogányságnak volt törvényileg elrendelve, és azok hirdetőire, mint hamis prófétákra, a templomi törvény halálbüntetést írt elő. Jézust is ilyen „hamis prófétának” tartották a zsidó „vallásvezérek”, mert nem a kegyetlen, uralkodni akaró, zsidó valláspolitika által eszményesített Jehovát istenítette, hanem a mindenkit egyformán szerető Mennyei Atya gondviselői jóságát dicsérte és Igazságát tanította.

Mai politikusaink hátat fordítanak ősi rokonainknak

A mai magyar társadalom tagjai félrevezetett történelemleckéket bifláztak, valószínűleg ennek és egyébként is felszínes történelmi ismereteinek köszönhető, hogy elöljáróink néha meghökkentő kijelentéseket tesznek. „Irán célja, hogy Európát szembefordítsa az Egyesült Államokkal a perzsa állam megítélése kapcsán. Ennek érdekében erőteljes propaganda-hadjáratot folytat, és szélesíti ügynökhálózatát az öreg kontinensen is” – hangoztatta a közelmúltban egyik biztonságpolitikai szakértőnk.

Iránban ugyanakkor tisztában vannak közös múltunkkal és sikerként könyvelnek el minden aprócska eseményt, amely rokoni kapcsolatunkat mélyíti. Ilyen sikernek számított 2010 novemberében az iráni és a magyar posta közösen kiadott bélyege.

Az iráni és a magyar posta közösen kibocsátott bélyege. Külön figyelmet érdemel a két ország zászlajának színe.
Az iráni és a magyar posta közösen kibocsátott bélyege. Külön figyelmet érdemel a két ország zászlajának színe.

A közös bélyeg 2010-ben történt kibocsátása mögött kétoldalú együttműködést, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődését sejtettünk, amelynek jelentősége hazánk történelmi múltjára vonatkozóan vitathatatlan.

Hogy is élhettek őseink?

Iránban még ma is élnek emberek több, mint 7 évezredes házakban, amelyek jól kiállták az idő próbáját. A kultúra bölcsője számunkra keleten van, ahogy évezredek óta tartja ősi mondásunk: a nap mindig keleten kel, nyugaton viszont nyugszik.

Forrás: intradayfun, hetek, wikipedia, گویش_یاسی

 

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

1 thought on “Hun eredet az “árják” földjéről

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás