Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Hol van Nagy Szulejmán szíve? – Kutatási eredmények

Hol van Nagy Szulejmán szíve? – Kutatási eredmények

Magyar kutatók vesznek részt az Oszmán birodalom uralkodójának, Nagy Szulejmán szívének felkutatásában. A történelmi rejtélyről és a kutatás fontosságáról a BBC is beszámolt ez év szeptemberében.

A francia bíboros és államférfi, Richeliu, mintegy 447 évvel ezelőtt, Szigetvár ostromát “csatában mentett civilizációnak” nevezte. Az oszmán hadseregnek 1566-ban sikerült bevenni a várat, Szulejmán azonban, beleértve saját magát, hatalmas veszteséget szenvedett. A hírekről Bécsnek 120 évig nem volt információja.

Szigetvár főkapitánya, Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával 34 napon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására – s egyben utolsó hadjáratára – induló, hadait személyesen vezető I. Szulejmán szultán (1520-1566) százezres török serege ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar várvédők száma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és hősi halált haltak. Bár a várat az oszmánok elfoglalták, a legyengült török sereg nem érte el kitűzött célját, nem jutott el Bécsig.

Az, hogy Szulejmán járvány áldozata lett, vagy végelgyengülésben halt meg, máig nem tisztázott. Török történelmi források szerint mindenesetre a szultán szívét és egyéb szerveit egy aranyedényben temették azon a helyen, ahol a várostrom idején a szultáni sátor állt. Testét Isztambulban helyezték örök nyugalomra. A nagy szultán fia, II. Szelim Magyarországon is hatalmas síremléket, márványból készült türbét épített, ami sokáig zarándokhely volt, de helyét nem ismerjük, mert a Habsburg seregek földig rombolták.

Törökország kiemelten kezeli a kutatásokat. Ankara 2 millió euróval járult hozzá a szigetvári várban található dzsámi és a minaret, továbbá a 16. században épült török ház rekonstrukciójához, továbbá 50 ezer euróval támogatják a türbe régészeti, tudományos kutatását. Pap Norbert elmondta, hogy hamarosan átadják a megújult török házat, Szigetvár egyik legjellegzetesebb török kori emlékét, a hódoltság egyetlen épen maradt, múzeummá átalakított lakóházát.

Török pénzügyi és tudományos támogatással, régi térképek, ősi krónikák és legendák, valamint csúcstechnológia segítségével ma is keresik I. Szulejmán eddig meg nem talált emlékeit Szigetváron.

A Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója, Pap Norbert, szeptemberben a BBC-nek a várról következőket mondta: “a magyarok azt hiszik, hogy Szigetváron magyar vár áll, valójában azonban ez egy török erődítmény. Az eredeti várat 1566-ban, az ostrom idején lerombolták.”

SzigetvarA Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a XV. század elején építtette fel kicsiny várát Anthini {Szigeti} Oszvald földesúr.

Szulejmán dzsámi a csonka minarettel
Szulejmán dzsámi a csonka minarettel

„A történeti érzékenységgel rendelkező török értelmiségiek már régóta kitüntetett figyelmet szentelnek Szigetvárnak és hazánknak is, elképesztő szeretetet tapasztalunk a részükről – mondta Dr. Pap Norbert a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense, a Szulejmán kutatócsoport vezetője. – Mindig is volt a két nép között egyfajta összetartozás érzés, de ők úgy tekintenek ránk, mint egy Nyugatra szakadt török népre és nagyon erős szimpátiát éreznek irántunk.

A török kormány által finanszírozott munka irányítója, Dr. Pap Norbert geográfus, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető docense a kutatással kapcsolatosan azt mondja, hogy bár ez a kutatás a Szulejmán-projekt titulust kapta, az általa vezetett team célja jóval több annál, mint pusztán megtalálni a türbe helyét.

Pap Norbert, a PTE Természettudományi Kara Földrajzi Intézetének egyetemi docense
Pap Norbert, a PTE Természettudományi Kara Földrajzi Intézetének egyetemi docense

A kutatás multidiszciplináris és összetett jellegű. A mintegy tucatnyi kutató kooperációjával zajló project célja, hogy az 1566-ban, és azt követően Szigetváron zajló eseményeket értékelje, és ezek alapján a város környékének földrajzi viszonyait jobban megértsük. A földrajzosok, történészek, régészek, geofizikus szakértők célja, hogy a levéltári források, térképek, terepi vizsgálatok, légirégészeti megfigyelések alapján rekonstruálják a 16-18. századi szigetvári tájat, és ezen belül azokat az antropogén jellemzőket, amelyek a hadviselés, letelepedés, gazdálkodás, valamint egyes szakrális cselekményekhez kötődően jöttek létre.

A kutatócsoport kiemelt feladata, hogy I. Szulejmán halálának körülményeivel, eltemetésével, síremlékének felépítésével, pusztulásával, az uralkodó emlékének ápolásával kapcsolatos tudást rendszerezze, illetve új ismereteket hozzon létre. A kutatócsoport természettudományos módszerek sorát alkalmazza a konzervatív vizsgálati módszerek mellett. Az eredmények egy történeti földrajzi szintézis keretében kerülnek bemutatásra.

A 2016 szeptemberében záruló programtól a régészek és a történészek azt várják, hogy az eddiginél több ismeretünk lesz majd Szigetvár megvívásáról, a török ostromlókról és a magyarok oldalán harcoló védőkről.

A kutatócsoport az elmúlt 8 hónapban nagyon intenzív és egyben eredményes munkát végzett. A korábbiakkal szemben egy teljesen új koncepcióval állt neki a feladatok elvégzésének. A szigetvári Szulejmán síremlék nyomait kutatva számos, eddig ismeretlen nyomot, forrást, bizonyítékot talált és vizsgált meg. Több új felismerésre is jutott, majd egy meglepő helyen, egy igen meglepő felfedezést tett. Felfedezett egy elveszett oszmáni várost (kaszaba), melyet a szakralitás, a politikai megfontolások és az emlékezet igénye hozhatott létre.

A kutatócsoport főbb megállapításai:
1) 1566. szeptember 6-án Szulejmán szultán a szigetvári katonai ostromtáborban hunyt el, amelyen belül a szultáni tábor a vártól keletre,  a zsibóti-turbéki szőlőhegyen állt. Az ostrom elején az előre felállított szultáni sátor (és körülötte a tábor) egy tóparti, a várhoz jóval közelebb álló területen helyezkedett el, mely valószínűleg nem volt elég biztonságos. A szultán a vár alá érkezését követően rövid időre inkább a nagyvezíri sátorba költözött be. Később települt át a szőlőhegyen kialakított, a vártól kicsit távolabb fekvő végleges táborba. Az említett tó/mocsár mára kiszáradt, ezt a vizsgálataink azonosították. A három szultáni táborhely később félreértések forrása lett.

Zsibóti szólóhegy
Zsibóti szólóhegy

2) A szultán belső szerveit eltemették. A halálesetet 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A kérdés tudományos szempontból továbbra is vitatott. A kutatócsoport álláspontja szerint, ha az alapvető tartósítási eljárásokat nem alkalmazták volna, nem lehetett volna a halálát eltitkolni. Ezzel kapcsolatban egyelőre nem került elő perdöntő, új forrás, vagy bizonyíték.

3) A szultáni táborhelyet megjelölték, és egy gyümölcsöskerttel hozták összefüggésbe. Később annak felügyeletét a szigetvári szandzsákbégre és a halveti dervisekre bízták. Két közeli falut (Becefa és Csütörtökhely) rendeltek ki a terület gondozására.

4) Valószínűleg 1573-77 között a hely fölé türbe épült, amely 1692-ig biztosan fennállt, akkor lebontották.

5) Tévesek azok a feltevések, hogy a türbe helye az Almás-patak mentén elterülő alacsony fekvésű térségben keresendő. A terület a korban vizes, mocsaras, építkezésre alkalmatlan volt. A feltételezést a források sem támasztják alá.

6) A források szerint a türbe mellé dzsámi,  derviskolostor és kaszárnya épült, s azt palánk vette körül. Idővel csárdát, medreszét, hamamot és vendégfogadót (hán) is emeltek mellé a helyiek és az utazók igényeinek kiszolgálására. A palánkban 50-60 katona szolgált. A palánkon kívül egy kaszaba állt, amely az 1680-as évek végén pusztult el. A kaszaba két mahalle nagyságú volt. A türbéhez és a dzsámihoz rendelten egyházi alapítvány (vakuf) létesült birtokokkal.

Az ásatások megkezdődtek Szigetváron 2013. szeptemberében - Fotó: hir24
Az ásatások megkezdődtek Szigetváron 2013. szeptemberében – Fotó: hir24

7) A birodalomnak nagyvezíreket adó boszniai Szokollu család döntő szerepet játszott mind a türbe, mind a kapcsolódó építmények létesítésében, fenntartásában.

8) Az írott források értemezésével, majd az azt követő terepbejároson jelentős kiterjedésű, 3-4 méter mély (egyelőre ¾-esnek tűnő) védelmi célú árokkal körülvett oszmáni települést sikerült azonosítanunk a zsibóti szőlőhegyen, mely urbánus képet mutat. A vizsgálati helyszín jelenleg magántulajdonban lévő szőlő és gyümölcsös (kb. tucatnyi szőlőbirtokra terjed ki). A régészeti jellegű vizsgálatokat ez lassítja, akadályozza. Az eddigi megfigyelések alapján egy jómódú, balkáni és török kerámiát használó népesség lakta. Már az eddigi felszíni vizsgálatok alapján is jól látszik, hogy elszórtan luxuscikkekre utaló nyomok is megfigyelhetők (kínai porcelán, perzsa fajansz, üveg), továbbá ezüst éremlelet is előkerült. Feltevésünk – melyet csak további vizsgálatok igazolhatnak – hogy a hódoltsági Turbék települést, a már említett kaszabát találtuk meg. A település önmagában unikális, párhuzama az oszmáni hódoltság területén nem ismert. Az emlékezeti, szakrális és politikai céllal emelt szulejmáni türbe indukálhatta ennek a merőben szokatlan településnek a létesítését.

9) A felmerült anomáliák tisztázására, a kaszaba építéstörténetének megállapítására, a türbe pontos lokalizációjára további vizsgálatokra van szükség. A bejelentést követően gondoskodni kell a terület biztosításáról, védelméről, a műárgyak, régészeti leletek biztonságba helyezéséről.

A Turbék mellett folyó kutatásokkal, régészeti feltárásokkal egyidőben Szigetvár kezdeményezi a helyszín UNESCO Világörökség Listára való felvételét – közölte a helyi híradóban Kolovics János, Szigetvár polgármestere.

Forrás: BBC, PTE TTK, papnorbert.blogspot

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top