Hogyan lett a Télapó Mikulás?

2018. december 5., 06:29

A régi ember együtt élt a természettel, annak részének, alkotóelemének -és nem urának!- tekintette magát.
Az Ős-Európai, északi népeknél ősz végétől közepétől kezdve ünnepelték a mezőgazdasági munkálatok befejeződését, elosztották a megtermelt javakat, kifizették a segítőket, béreseket, bakterokat, csőszöket, ünnepelték, amit a Természet adott.
Az Ilyen ünnep a magyaroknál “Sarlós Boldogasszony” (amelyet keresztényesítettek is más dátumra datálva azt), ide tartozik a “Márton napi vígadalom” is, az amerikaiak kelta eredetű “Thanksgiving-Hálaadás” ünnepe is.
Ebben az időszakban adakoztak a szegényeknek, az árváknak, és a harcokban lerokkantaknak és családjaiknak. Elképzelésük szerint ez időszakban különböző ajándékozó lények jelennek meg (Holle Anyó, Fagyapó, Télapó, Joulupukki…), őket pedig mitikus lények kísérik, akik segítik őket feladataik végrehajtásában.

“A bojtos sapkás Télapó Magyarországon a püspöksüveges Mikulás alakjával egybemosott képzeletbeli, de eredetét tekintve nem a keresztény néphagyományban meghonosodott mesefigura az alapvetően keresztény ihletésű karácsonyi ünnepkörben.
A „Télapó” alakjának és különböző kultúrkörök hagyományaiból összegyúrt legendájának mai formája fokozatosan alakult ki a különböző európai népek mitológiáiból.” (Az idézett szöveg a Wikipédiáról átvéve)

A ma ismert Mikulás, azaz eredetileg Télapó őse valószínűleg szibériai-észak-európai karakterek keveredése lehet?! Ruházata erre utal, a számi(suomi) viselet még ma is nagyon hasonlít a régi Télapó ábrázolásokra.
Alakjának formálódásában jelentős szerepe lehetett a germán, ó-skandináv Odin istennek is. Hagyományaik szerint Odin ajándékozó körútra kelt az évnek ebben a szakában.
A Télapó semmiképp nem lehet mediterrán eredetű!

A magyaroknál a “Láncos Miklós, Miklósolás” hagyománya élt, aki -a betlehemes gyerekekhez hasonlóan- szintén házról-házra járva dicsérte, megajándékozta a gyerekeket, de ijesztgette, le is teremtette őket, ha a szülőktől azt hallotta rosszak voltak. Szakál’ Dobó József-ék tavaly sikeresen elevenítették fel ezt a szokást.

Tehát ismét egy régi hitvilágunkból adódó hagyomány keresztényesített változatával van dolgunk.

Az Egyház nem tudta eltüntetni, ezért “keresztényesítette”, Télapó alakját Szent Miklós püspökkel azonosította.

A teljes keresztény ünnepkör az egykori Évkör-ünnepekre épül fel a mai napig: Karácsony, Gyertyaszentelő, Húsvét, Pünkösd, Gyümölcsoltó- és Sarlós Boldogasszony, Halottak napja…)

Nem keresztényesített, de csak népszokásként fennmaradt “Életfa ünnepünk” mai változata a “májusfa állítás” is.

Áldás, békesség!
Balaskó Tibor

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás