Himnuszaink – mind magyar!

 

 

 

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                       Nemzeti himnuszunk variációiról már sokszor és sok helyen olvashattunk. Alakítunk, variációkon dolgozunk, tetemes pénzeket kifizetünk, azon gondolkodtunk-e vajon, hogy variációk vannak, ráadásul igazak, magyarok, régiek, olyanok, amik vidékenként nemzetünk sokszínűségét gyarapítják. Mind a nemzet gyönyörű fohásza.

Ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy a himnusz maga a nép, akkor vannak bizony lopásra kényszerült “szegény” népek is. Vannak, akiknek ha nincs, csinálnak maguknak országot, címert, zászlót és himnuszt is – a máséból. De nem is baj ez – ezzel a cselekedetükkel saját magukról állítanak ki szegénységi bizonyítványt és bizonyítják a meglopott nemzet kultúrájának fölényét. Mi inkább nevessünk rajtuk és énekeljük az eredeti dallamra az eredeti szöveget – ennél nagyobb fricskát nem is kaphatnak.

Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és a Hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk, eleitől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – az ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

A Boldogasszony Anyánk valószínűleg a 18. század elején keletkezett. Legkorábbi lejegyzett szövegét Szoszna Demeter, pannonhalmi bencés szerzetes 1715-ös énekeskönyvéből ismerhetjük. A vers szerzője talán rendtársa, Lancsics Bonifác (1737) volt. A legrégebbi dallamcsírája a Deák-Szentes-féle, lejegyzett egyházi énekeket tartalmazó 1774-es énekeskönyvéből ismert. 1793-ban már „nationalis cantitio”, azaz nemzeti énekként említik írásos források.

Babba Máriára emlékeztető Boldogasszony Anyánk magyar himnuszunkat ma már leginkább csak templomainkban énekeljük.

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,

nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:

Magyarországról, Édes hazánkról,

ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,

Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!

Magyarországról, Édes hazánkról,

ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,

anyai palástod fordítsd oltalmunkra!

Magyarországról, Édes hazánkról,

ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,

segéljed áldásra magyar nemzetedet.

Magyarországról, Édes hazánkról,

ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Sírnak és zokognak árváknak szívei

hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.

Magyarországról, Édes hazánkról,

ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,

nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:

Magyarországról, Édes hazánkról,

ne feledkezzél meg szegény magyarokról.

 

A magyar nép sokszínűségét mutatja vidékeink himnusza. Kölcsey Ferenc eredeti alkotása mellett bátran énekelhetjük a többit is, hiszen mind magyar!

 

A székely himnusz (eredeti, rövid változat)

1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon.

Ki tudja merre, merre visz a végzet

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Segítsd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla

Népek harcától zajló tengeren.

Fejünk az ár ezerszer elborítja,

Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!

A régi himnuszt Bartók Béla jegyezte fel. Körülbelül 1320-ban keletkezhetett.

Hej, én édes jó Istenem,

Oltalmazóm, segedelmem,

Vándorlásban reménységem,

Ínségemben légy kenyerem.

Vándor fecske sebes szárnyát,

Vándorlegény vándorbotját,

Vándor székely reménységét,

Jézus, áldd meg Erdély földjét.

Vándor fecske hazatalál,

Édesanyja fészkére száll,

Hazajöttünk, megáldott a

Csíksomlyói Szűz Mária.

A csángó himnusz

szövege egy XIX. század második felében írt műköltemény, amit Petrás Ince János az általa gyűjtött népdalokkal együtt jegyzett fel. Az 1989-1990-ben, amikor lehetőség nyílt a csángó öntudat szervezett formában való ápolására, felmerült a himnusz iránti igény. Ekkor került elő a Petrás Ince János által lejegyzett műköltemény, amit egy régi csángó keserves (”Túl e vizen Tótországon …”) dallamával párosítottak, és így megszületett a Csángó Himnusz.

 

Csángó magyar, csángó magyar

Mivé lettél, csángó magyar.

Ágról szakadt madár vagy te,

Elvettetve, elfeledve.

Egy pusztába telepedtél,

Melyet országnak neveztél.

De se országod, se hazád,

Csak az Úristen gondol rád.

Idegen nyelv bébortja nyom,

Olasz papocskák nyakadon.

Nem tudsz énekelni, gyónni,

Anyád nyelvén imádkozni.

Én Istenem, mi lesz velünk?

Gyermekeink s mi elveszünk!

Melyet apáink őriztek,

Elpusztítják szép nyelvünket!

Halljuk, áll még Magyarország,

Úristenünk, te is megáldd!

Hogy rajtunk könyörüljenek,

Elveszni ne engedjenek.

Mert mi is magyarok vagyunk,

Még Ázsiából szakadtunk.

Úristen, sorsunkon segíts,

Csángó magyart el ne veszítsd!

A felvidéki himnusz

szövegét Matuska János (Janko Matúška) írta, dallamára pedig azt mondják, azt állítják hivatalosan, hogy a tót „Kopala studienku” kezdetű népdalból származik. Ezen ugyan a magyar népdalkincset ismerők csak elnézően somolyognak, s soha nem mondták meg a tót atyafiaknak, hogy himnuszuk a Bartók Béla által is lejegyzett „Azt mondják, nem adnak…” kezdetű népdalból származik.

 

Pajtás, a hazád ez a széles felvidék.

Szép hazám, te tudod, hozzád mindig hű ez a nép.

[:Magyarul dobban ez a szív, magyarul szól ez a száj,

Pajtás, de ha kell, a barátod a világ.:]

Érhet bármi baj, soha nem törik meg ez a nép

Jöhet még száz vihar, büszkén őrzi mindig hitét.

[:Magyarul dobban ez a szív, magyarul szól ez a száj,

Pajtás, de ha kell, a barátod a világ.:]

Hány vész érte már, hitéből merített új erőt.

Nyögött már száz igát, könny és vér mosta tisztára őt.

[:Magyarul dobban ez a szív, magyarul szól ez a száj,

Pajtás, de ha kell, a barátod a világ.:]

 

A palóc himnusz

a gömöri Nemesradnót szülöttjének, Pósa Lajosnak a költeménye. Pósa Lajos tanár, költő és dalszerző is volt, ami miatt azt gondoljuk, a zenésített változat az ő nevéhez fűződik.

 

Isten áldja meg a magyart,

Tartson neve, míg a föld tart.

Paradicsom hazájában

Éljen, mint hal a Tiszában.

Tisza, Duna minden habja

Ízes halát bőven adja.

Erdeinkben őz, dámvadak

Seregenként tanyázzanak.

Gulya, ménes, csorda nyáron

A jó fűbe’ térdig járjon.

Adná Isten: a juhnyájak

Mind selymekké változnának.

Búza verem, csűr és pajta

Mind csordultig legyen rakva.

Virágozzék szép országunk,

Nemzetünk és szabadságunk!

A vérfürdőben többször áztatott Délvidék himnusza

 

Piros szív, fehér hó, zöld levél.

Piros hajnal, fehér álom, zöld remény.

Új tavasz jön, új remény,

Hogy visszatér még a fény.

Piros szív, fehér hó, zöld levél

Új tavasz jön, új remény,

Hogy visszatér még a fény

Piros szív, fehér hó, zöld levél

Zenta és szép Magyarkanizsa,

Zombori rózsafák illata,

Szabadkáról zeng a dal.

Jaj, lesz-e még elég magyar?

Száll a dal, zeng a dal, hív a dal.

Szabadkáról zeng a dal.

Jaj, lesz-e még elég magyar?

Száll a dal, zeng a dal, hív a dal.

Esküvők, katonák, ünnepek,

İsi föld, sok vidám kisgyerek,

Szabadkáról zeng a dal.

Jaj, lesz-e még elég magyar?

Száll a dal, zeng a dal, hív a dal.

Szabadkáról zeng a dal.

Jaj, lesz-e még elég magyar?

Száll a dal, zeng a dal, hív a dal.

Piros szív, fehér hó, zöld levél

Piros hajnal, fehér álom, zöld remény.

Új tavasz jön, új remény,

Hogy visszatér még a fény.

Piros szív, fehér hó, zöld levél

Ne sárgulj, maradj zöld főzfaág!

Jó anyám kertjében sok virág.

Muskátlik, tulipán, violák, szarkaláb.

Ne sárgulj, maradj zöld, főzfaág!

Muskátlik, tulipán, violák, szarkaláb.

Ne sárgulj, maradj zöld főzfaág!

Hogyha kell, megesküszöm, ott leszek,

Hogyha kell, megesküszöm, elmegyek,

Nyílik majd még sok virág a zombori rózsafán.

Ne sárgulj, maradj zöld főzfaág!

Nyílik majd még sok virág a zombori rózsafán.

Ne sárgulj, maradj zöld főzfaág!

 

(Őrvidék himnuszát ne keressük, nemzeti hovatartozásukról , röviden történelmi igazságtalanságokról egy későbbi cikkben foglalkozunk.)

 

 

 

wikipedia/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

1 thought on “Himnuszaink – mind magyar!

  1. A legszebb ország Magyarország–Boldogság ide születni-és itt élni. Átkarolva-segitve egymást a JÓISTEN áldásával csángó, székely, magyar–mind egyet akar-szeretetet-békességet, MÁRIA országában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás