Harvard Egyetem – Gének árulkodnak a kőkori Európa bevándorlási hullámairól

Gének árulkodnak a kőkori Európa bevándorlási hullámairól: a mai közép-európaiak jelentős része olyan csoportoktól származik, amelyek mintegy 4500 éve a mai Oroszország déli részéről vándoroltak be – állapította meg 69 hajdan élt ember genomjának elemzésével egy nemzetközi kutatócsoport.

Lehetséges, hogy az akkori bevándorlók terjesztették el az indoeurópai nyelveket, amelyek a mai Európában beszélt nyelvek többségét alkotják – idézte a BBC híroldala a Harvard Egyetem David Reich vezette kutatócsoportja tanulmányát, amely a Nature tudományos folyóirat aktuális számában jelent meg.

Mintegy 4500 évvel ezelőtt nomád népek vándoroltak Európa sík vidékére - Fotó: BBC News
Mintegy 4500 évvel ezelőtt nomád népek vándoroltak Európa sík vidékére – Fotó: BBC News

A tudósok a középső és az újkőkor, valamint a bronzkor különböző szakaszaiban a mai Németország, Magyarország, Svédország, Spanyolország és Oroszország területén élt európai emberek maradványaiból vontak ki DNS-t.

Olyan új technikát fejlesztettünk ki, amellyel izolálni tudjuk a genomnak az emberi történelemről legtöbb információt hordozó részeit, és csak ezeket a szakaszokat szekvenáltuk – idézte Reichet a Max Planck Társaság közleménye.

Elemzésük azt mutatta, hogy 7000-8000 évvel ezelőtt korai földművesek egy csoportja vándorolt a nyugat-ázsiai pusztákról Európába, ez megerősítette korábbi tanulmányok megállapításait.

A földművesek különböztek azoktól a vadászó-gyűjtögető népektől, amelyekkel a bevándorlók találkoztak, miközben benépesítették a kontinenst. Végül a két csoport összekeveredett, így 5000-6000 évvel ezelőtt a földművesek genetikai vonásai összeolvadtak a bennszülöttekével.

5 - 6 ezer évvel ezelőtt a bennszülöttek a bevándorlókkal keveredtek - Fotó: BBC News
5 – 6 ezer évvel ezelőtt a bennszülöttek a bevándorlókkal keveredtek – Fotó: BBC News

A modern európaiak összetett genetikai arculatát azonban nem magyarázza meg ez a keveredés – mutattak rá régebbi kutatások. Az “olvasztótégelybe” ehhez egy újabb, későbbi csoportnak is bele kellett kerülnie.

Reich és kollégái most ennek a harmadik, későbbi csoportnak a forrását azonosíthatták. A kora bronzkori, dél-oroszországi Jamnaja-kultúra állattartói adhatják az európaiak hiányzó, harmadik genetikai elemét. A tudósok kilenc ember genomját elemezték ebből a nomád népcsoportból, amely halottait jellegzetes kurgánokba, vagyis fedett halomsírokba temette.

A kerekes kocsi feltalálása után nem sokkal vándorolhatott be a Jamnaja-kultúrához hasonló csoport Európa szívébe – vélik a kutatók. A bevándorlók egyes mai észak-európai népek felmenőinek akár 50 százalékát is alkothatják. Úgy tűnik, a dél-európaiakat kevésbé érintette ez az expanzió.

Ennél is érdekesebbnek tartják a tanulmány szerzői a sztyeppei népvándorlás és az indoeurópai nyelvek közötti kapcsolatot. Utóbbi csoporthoz tartozik a ma Európában beszélt nyelvek többsége, az orosz és az angol éppúgy, mint a spanyol és a görög. A nyelvek osztályozásának alapja a szókincs és a nyelvtan.

Két elmélet magyarázza, hogyan kerültek túlsúlyba a kontinensen az indoeurópai nyelvek. Az anatóliai hipotézis alapján a Közel-Keletről 7000-8000 éve érkező korai földművesek terjesztették el őket.

A legfrissebb tanulmány azonban a sztyeppe-hipotézist támasztja alá, amely szerint az indoeurópai nyelvek korai beszélői bronzkori földművesek voltak, akik a Fekete-tengertől és a Kaszpi-tengertől északra elterülő füves pusztákon éltek.

Arra egyelőre nincs válasz, hogy ezek a sztyeppei bevándorlók által beszélt nyelvek vajon a mai indoeurópai nyelvek csak egy csoportjának, például a balti szlávnak vagy talán a germán nyelveknek, vagy a többségüknek az ősei lehettek – tette hozzá Reich.

(MTI)

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás