Háromezer éves, ősi szakrális hely nyomait találták meg Kínában

2014. február 11., 17:53

Több mint háromezer éves, ősi rituális hely maradványaira bukkantak a kínai régészek az északnyugat-kínai Senhszi (Shanxi) tartomány területén lévő Loess-fennsíkon. A Sang-dinasztia korából eddig ez a legnagyobb ilyen felfedezés ebben a térségben – jelentette a kínai média hétfőn. A késő Sang-korból (Kr. e. 1600-1046) fennmaradt spirituális hely összterülete megközelíti a 100 ezer négyzetmétert, amelyen egy csaknem 4200 négyzetméter területű építmény nyomait találták meg. A régészek szerint a főépület körüli két kanyargós folyosó egyértelmű építészeti jele annak, hogy a helynek spirituális szerepe volt. A romokat egy dombtetőn ásták ki, a Sárga-folyó nyugati partján elhelyezkedő Hszincsuang településen.

Senhszi tartomány - Kína

Senhszi tartomány – Kína

A Senhszi tartomány történelmi emlékeiben – bár némi idő eltolódással -, a hunok szerepelnek. Többek között, Kiszely István is rámutatott arra, hogy az ősi hun kapcsolódási pontok nyilvánvalóak. Egyelőre a kínai és a hazai média az ázsiai hunok létezéséről semmit nem közöl. Kiszely István feljegyzéseiben a következőket írta:

A hsziungnu és a hun nép azonossága. A “hsziungnu” (xiongnu) népnév ebben a formában a Kr. előtti 318-ban jelent meg Észak-Shanxi területén egy ütközet kapcsán, majd Kr.e. 312-ben “xionanu” formában találjuk Loufan területén. Kr.e. 265-ben már a “hsziungnúk – az ázsiai hunok -” eljárásairól olvasunk. A Kr.e. 254-222 között élt Xi Wang már egyértelműen a hunokat nevezi hsziungnúknak, akik ellen Qin Shi-huang császár (221-210) a Nagy Falat emelte és Wang Zhao-jun kínai udvarhölgy a hun-hsziungnú bőrdobok hallatán kesereg. Zhang Guo Ce hsziungnúknak az összes “barbár” népet nevezi, majd ugyanő ezt a hu népekre vonatkoztatja, akikben a hzsiungnúk ősei, a “protohsziungnúkat” látjuk. A Kr. előtti II. évszázad végén élt Szemacsien már egyértelműen a hunokra vonatkoztatva ír a hsziungnúkról. A hun és a hsziungnu név azonosságáról a kutatók csak az elmúlt kétszáz évben kételkedtek; a francia J.L. De Guignes (1723-1800) a két név alatt értett nép azonosságát még természetesnek tartja. A tudomány mai állása szerint a kutatók többsége forráskutatásaik alapján újra azonosnak tartják e hsziungnu és az ázsiai-hun népet.

A szakemberek, akik tavaly áprilisban láttak a környéken munkához, úgy vélik, a leletek hozzásegítik őket az ősi kínaiak és a természet viszonyának jobb megértéséhez. A tartományi régészcsoport eddig már mintegy száz kézműves tárgyat emelt ki a földből, köztük csontból, rézből, fából és kőből készülteket. Itt találták meg a fennsík legrégibb fa padlóját. Szun Csan-vej ezzel kapcsolatban a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, hogy a padló elemei különbözőek voltak, de sík felületet képeztek az egyenetlen terepen. A földfelszíntől több mint száz méternél magasabb dombon talált épületnyomok állítólag hasonlatosak az 1300 éves lhászai Potala-palotához, amelyet 1994-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított.

lhászai Potala

lhászai Potala

A Tibet fővárosában található 13 emeletes építménynek, a dalai láma egykori rezidenciájának alapját a Vörös-domb tartja, az épületegyüttes szinte beborítja az egész dombot. A világ legmagasabban épült, legnagyobb és legjobb állapotban lévő palotája a Potala – közölte az MTI.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*

Scroll To Top