Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

…mert ő hozza a templomba a népek megvilágosítására szolgáló igazi Fényt.
A keleti liturgiában Hypapanté (= találkozó) néven már a IV. században megtartották, s hamarosan elterjedt a nyugati egyházban is.
Szűz Mária karácsony után 40 nappal a mózesi törvényben előírt módon bemutatta a jeruzsálemi templomban a tisztulási áldozatot, s gyermekét fölajánlotta Istennek.
A gyertyaszentelés és a gyertyás körmenet az ünnepi fények felvonulása. A gyertyák fénye Máriát is ünnepli, mert ő hozza a templomba a népek megvilágosítására szolgáló igazi Fényt.
A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
Amióta december 25-ére került Jézus születésének ünnepe, azóta február 2-án tartják a gyertyaszentelés ünnepét. A pápák közül II. János Pál pápa ünnepelte meg először 1997-ben.
Ebben az értelemben az ünnep köszönetnyilvánítás Istennek a megszentelt hivatások ajándékáért. Azonban Magyarországon megmaradt a régi neve, Gyertyaszentelő Boldogasszony.
Ezen a napon az Egyház megáldja az égő gyertyákat. A szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket, ünnepeken éppúgy szentelt gyertyát gyújtottak, mint betegség vagy más bajok idején.
A későbbi időkben a gyertyát az újszülöttek mellett tartották a rontó szellemek távoltartására a keresztelés napjáig (illetve, hogy a csecsemőt ki ne cseréljék). Amikor a fiatal anyák először mentek templomba, akkor is szentelt gyertyát vittek a kezükben.
gyertyaszentelo_boldogasszony_unnepe2Gyertyaszentelő nevezetes nap az időjóslásban is. Általában úgy vélik, ha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik, ezért “Gyertyaszentelőkör inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön”. A Mura vidéken úgy tartották: “Gyertyaszentelőkör, ha esik a hó, fúj a szél, Nem tart sokáig a tél.”
A Drávaszögben gyertyát szúrtak a földbe. Ha mélyen lehetett leszúrnia sárba, akkor sokáig fog még tartani a tél.
A Bács megyei Topolyán úgy tartották, hogy minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd. Ismert a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top