Göncz Árpád leánykája milliárdokat durrantott meg

2018. június 19., 09:12

Göncz Árpád leánykája, Göncz Kinga, Gyurcsány egykori minisztere által alapított alapítvány is tulajdonosa volt azon két cég egyikének, amelyeknél súlyos szabálytalanságokat és csalást állapított meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala.

“Ajánlásuk szerint több mint 12 milliárd forint uniós támogatást kellene visszafizetniük a cégeknek. A NAV is hasonló mértékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.”

A Göncz Kinga egykori gyurcsányista politikus által alapított Pillar Alapítvány is tagja volt annak a két nonprofit kutatóközpont egyikének, amelyeknél bűncselekményre utaló tényállásokat fedett fel az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) – értesült a Magyar Idők.

Az EU költségvetéséből finanszírozott projektjeikhez közösen alkalmaztak kutatókat és más dolgozókat. A Pillar Európa Kft. a Göncz Kinga által jegyzett alapítvány köré szerveződött.
Így csaltak

A 2015-ben indított OLAF-vizsgálat szerint a két cég azért hozott létre regionális irodákat, hogy az EU-s támogatásokhoz hozzáférést biztosító, a Gazdasági operatív program keretében kiírt kutatási-fejlesztési pályázaton részt vehessen, azonban a három vidéki településre – Etyekre, Bicskére és Tétre – bejelentett tizenhárom munkavállaló is a cégek budapesti irodahelyiségében dolgozott.
Hamis nyilatkozatok

Ők arra kaptak utasítást, hogy a projektek ellenőrzése alkalmával jelenjenek meg a vidéki irodákban. A 2012 és 2015 közötti időszakban a két cég 31 projekthez kapcsolódóan tett kétszáznál is több esetben hamis nyilatkozatokat arra vonatkozóan, hogy az érintett munkavállalók a vidéki irodákban dolgoznak.

Kamu szerződések, fizettek fűnek-fának

Az információk szerint közel kétezerszer(!) a távmunkaszerződések is hamis nyilatkozatokat tartalmaztak az instrukciókkal és a munka elvégzésével kapcsolatban, és 1306 alkalommal maguk a szerződések is valótlanok voltak. Emellett a cégek olyan alkalmazottaknak fizettek, akik nem dolgoztak a projektben, és olyan bérkifizetésekre is fordították az EU-s pénzeket, amelyeket nem lehetett volna elszámolni az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.
Négyszeresen túláraztak, hova lett a pénz?

E-mailek tanúsága szerint olyan – akár négyszeresen túlárazott – projekteket adtak be szándékosan, amelyeket a két kedvezményezett cég maga valósított meg, a hasznot pedig alvállalkozói szerződések láncolatán keresztül juttatták ki: tizenkétmillió forint értékben állítottak ki hamis készpénzfizetési számlákat. Egy, a vállalatok által bérelt épület éves díjáról is készítettek olyan számlát, amely mögött feltehetően nem volt teljesítés. A lapunkhoz került dokumentumok szerint egy projekt eredményeként elkészült weblap nem elérhető, egy másik projekt esetében szervereket és tanulmányokat áraztak túl.

“Az OLAF összesen három személyt és nagyjából két tucat szervezetet talált érintettnek az ügyben. Az Európai Bizottságnak tett ajánlásuk szerint a két cégnek közel 12 és fél milliárd forintot kellene visszafizetnie a felmerült szabálytalanságok és a csalás gyanúja miatt.”

A hivatal a Legfőbb Ügyészség számára is megfogalmazott ajánlásokat. Az adatok alapján a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály 9,7 milliárd forint értékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg, írja a Ripost.

Fotó: Nyugat.hu

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

1 hozzászólás

  1. Götz László

    Miért kellett ezzel az európai csalás elleni hivatallal várni? A saját būnüldözõ szerveink és ügyészségünk nincs még a helyzet magaslatán?
    Egyébként, beperelték-e már? Mikor jelenik meg a bíróság elõtt? Szabadlábon van? Nem félnek attól, hogy külföldre szökik?

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás