Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Friedrich Klára, Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás

Friedrich Klára, Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás

Amit minden magyarnak “illik” ismerni, az ősi írásunk. Úgy is mondhatjuk, nem kötelező, “csak” ajánlott. Amit hosszú évszázadok során elfeledtettek velünk, néhány óra alatt könnyedén elsajátíthatjuk. Miért ilyen könnyen? Mert a miénk.

A mi csodaszép anyanyelvünk zenéjének kottája a rovás. Minden hangnak megvan a helye, nincs olyan kimondott magyar szó, ami ne lenne rovással lejegyezhető. A rovás ma mégis olyan, mint a kalitkába zárt madár, amelyik elfelejt ékes, csilingelő hangján megszólalni. De ha újra megismerjük, mindenki használja, kiszabadulnak a latin betűkbe gyömöszölt szavak. Újra éled, megtelik zenével a nyelv.

Mit veszítünk, ha nem ismerjük őseink feljegyzését? Egész kultúránkat, ősi történelmünket, múltunkat. Mert az ismert mondás szerint, ahogy Talleyrand tanácsolta Napóleonnak:

Vedd el egy nép múltját, és azt teszel vele, amit csak akarsz

Nem veszünk el. Van sok ezer éves múltunk, és a jelenen átívelő jövőnk. Kincseink őrzésével tartozunk őseinknek, akik ránk bízták a hatalmas terhet: nemzetünk fennmaradását, épülését, fejlődését.

Friedrich Klára, Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás című könyvéhez a következőket írta:

Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás. Magunk részéről a magyarság megmaradásának három feltételét látjuk: ne feledjük a hon(vissza)foglalás előtti őstörténetünket és végül, de nem utolsó sorban, ne feledjük, tanuljuk, szépséges anyanyelvünk ősi lejegyzett formáját, őseink reánk bízott kincsét, Kárpát-medencei bitoklevelünket, a rovásírást.

Íme egy kedves vers gyerekeknek:

rovasiras 1

rovasiras 2

 

 

 

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top