Film készült a román-magyar együttélésről

Ötvenperces dokumentumfilmet mutatott be A mi székelyeink címmel  a román közszolgálati televízió a székelyföldi magyar-román együttélésről, az autonómiatörekvésekről.

A hagyományos Székelyföldi faházak jellegzetes tornácaikról, kis ablakaikról és kék, légyriasztó színükről könnyen felismerhetőek.

A hagyományos Székelyföldi faházak jellegzetes tornácaikról, kis ablakaikról és kék, légyriasztó színükről könnyen felismerhetőek.

Gabriel Geamanu, a film készítője arra a kérdésre kereste a választ, valóban időzített bombának tekinthető-e a Székelyföld kérdése. Következtetéseket nem vont le, de az általa megszólaltatott román és magyar riportalanyok általában a székelyföldi békés egymás mellett élésről beszéltek. Több megszólaló is az autonómiát kampányszlogennek tekintette, amelyet a magyar pártok a szavazatszerzés érdekében hangoztatnak a választások időszakában.

Készül az erdélyi kürtőskalács. Mindegyik pék és asszony a saját receptjére esküszik, de egy hozzávaló mindenképp szükséges a két dolgos kézen kívül: a fából készült dorong, amire az ízletes kelttésztát felcsavarják, majd cukorral meghintik, hogy aranybarnára süljön a laktató édesség.

Készül az erdélyi kürtőskalács. Mindegyik pék és asszony a saját receptjére esküszik, de egy hozzávaló mindenképp szükséges a két dolgos kézen kívül: a fából készült dorong, amire az ízletes kelttésztát felcsavarják, majd cukorral meghintik, hogy aranybarnára süljön a laktató édesség.

A filmben Kolumbán Gábor egyetemi tanár beszél a legtöbbet a székelyföldi helyzetről.

Kijelenti: ha a régiósítás során elszakítanák a székely megyéket egymástól, az a román hatalom részéről olyan provokációnak minősülne, amelyet a székelyek semmiképpen nem hagynának annyiban. Kolumbán Gábor szerint egy ilyen lépés következményeihez mérten gyerekjátéknak minősülne az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi román-magyar véres összecsapás.

Ha a széna boglyában van, akkor az eső lefolyik a fűszálakon és nem vesz kárba a sok munka.

Ha a széna boglyában van, akkor az eső lefolyik a fűszálakon és nem vesz kárba a sok munka.

Ioan Selejan ortodox püspök hívta fel a riporter figyelmét a Székelyföldön elmagyarosodott román közösségekre. A riporter ellátogatott a Kovászna megyei Aldoboly faluba, ahol a falu ortodox vallású, román nemzetiségű többsége elveszítette anyanyelvét, és többnyire magyarul beszél.

Az ortodox püspök szerint a székelyföldi románokat elhagyta Bukarest. Szerinte a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében a román állam ereje nem érvényesül úgy, ahogyan az ország más megyéiben.

A gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Líceumot Berszán Lajos plébános alapította 1994-ben. Mindenki Berszán atyája sok fiatalnak teremtette meg a lehetőséget, hogy lakhelyéhez közel anyanyelvén tanulhasson.

A gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Líceumot Berszán Lajos plébános alapította 1994-ben. Mindenki Berszán atyája sok fiatalnak teremtette meg a lehetőséget, hogy lakhelyéhez közel anyanyelvén tanulhasson.

A film készítője elmondta: ez az első alkalom, hogy egy ötvenperces dokumentumfilmben meri vállalni román újságíró ezt a témát. Gabriel Geamanu úgy látta, Székelyföldön régebben zárkózottabbak voltak az emberek, most viszont akarnak kommunikálni, meg akarják ismertetni magukat a világgal.

A muzsikus házaspár, a Gyimesekben jellemző ragadvány nevükön Szentandrásék, a legtöbb csángó zenés eseményen zenéltek, persze elsősorban az nyaranta megrendezett Felsőloki Tánctáborban. A gyimesi népzene sajátos hangzását a gardony, azaz a fából készült ütőshangszer és a hegedű adja.

A muzsikus házaspár, a Gyimesekben jellemző ragadvány nevükön Szentandrásék, a legtöbb csángó zenés eseményen zenéltek, persze elsősorban az nyaranta megrendezett Felsőloki Tánctáborban. A gyimesi népzene sajátos hangzását a gardony, azaz a fából készült ütőshangszer és a hegedű adja.

A Szépvízi-tóból nyeri Csíkszereda az ivóvizét. A gyimesi hágón lefele autózva egy helybéli kislánytól tudtam meg: a legenda szerint Szent László királyunk ivott a vizéből és így szólt: Jó víz ez, szép víz ez!

A Szépvízi-tóból nyeri Csíkszereda az ivóvizét. A gyimesi hágón lefele autózva egy helybéli kislánytól tudtam meg: a legenda szerint Szent László királyunk ivott a vizéből és így szólt: Jó víz ez, szép víz ez!

Címlapfotó: Az Ezer Székely Leány Napja egy hagyományörző kezdeményezés és népművészeti találkozó is egyben. Minden év július első vasárnapján Csíkszeredában rendezik meg az ünnepséget, ahol a székely falvak lakói népviseletbe öltözve vonulnak fel.

Forrás:kitekinto.hu

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás