Évről, évre egyre több vendéget vonz a Kelet-Zalai- dombság és Belső-Somogy homokvidéke határán fekvő Iharos község rendezvénye, az Iharosi Szent László Lovagi és Falunap. Az esemény szervezése és lebonyolítása önmagában is sok munkát igényel, itt azonban valami különös érzés ragadja magával az idelátogatókat.
A lovagok, táltosok, a pálos szerzetes a mai politikusok, előadók, helybeli lakosok és vendégek jól megférnek egy helyen, mindannyian egy értékrendet képviselnek. A hit, az elszántság és a tenni akarás sugárzik az arcokon, öröm, boldogság, vidámság árad a kis település minden szegletéből.
2014. július 5. Iharos – Horváth Győző, Iharos község polgármestere – Fotó: Magyar Nő Magazin
Fizikailag és lelkileg is épülnek a kis települések, amelynek egyik szép példáját láttuk Iharoson. Horváth Győző, a község polgármestere elkötelezett híve a hagyományok, a kultúra fennmaradásának, fejlődésének. A szombati rendezvény egy fajta finoman átívelő híd a múlt, a történelem és a mai civilizáció között. Nem más ez, mint egy szépen megszerkesztett üzenet, amely kimondatlanul, alázatosan, ám annál határozottabban szólítja meg a mocskos, értékek nélkülivé vált Európát. Nem harsány, magamutogató felvonulásokra, puccos, és mondjuk ki, mai divat szerinti ízléstelen programokra vágyik az igaz magyar ember. Sokkal kedvesebb szívének-lelkének a tartalommal telt program. Iharoson, sok kedves ember közt ebben volt részünk.
2014. július 5. Iharos – A kora reggeli harmatos fűben készül a bográcsba való. A lelki feltöltődés után a program délben a főzőverseny alkotásainak elfogyasztásával folytatódott – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – A főzőverseny egyik résztvevője készíti a bográcsba valót – Fotó: Magyar Nő Magazin
Hagyományaink szerint, első a lélek ápolása. Az ünnepi szentmisét Bátor Péter Botond Pálos szerzetes tartotta. Nem véletlenül. A remeték jelenléte Magyarországon a kereszténységgel egyidős. A rend sok megpróbáltatáson ment keresztül a történelem folyamán. Amikor élni hagyták őket, a nemzet virágzott. Hanyatlásukkal az ország is pusztulásra ítéltetett. Ahogy Pázmány Péter fogalmazta: „Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis.” – „Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.” Ma a pálos szerzetesek Istennek hála, egyre többen imádkoznak nemzetünk fennmaradásáért.
Bátor Péter Botond Pálos szerzetest a szentmise előtt kérdeztük.
– Szeretettel köszöntjük Botond Atyát Iharoson, a szentmise megkezdése előtt. Van valamilyen kapcsolódási pont a pálos-rend és Iharos község között?
– Régóta épül már a kapcsolata a pálos rendnek Iharossal. Hogy Iharoson volt-e pálos kolostor, azt nem tudom, de Pogányszentpéteren biztos, hogy volt, hiszen ők megpróbáltak mindenhol letelepedni, amennyire lehetséges volt. Emellett voltak remete közösségek, amelyek a pálos rendhez kapcsolódtak. Ténylegesen hogy itt vagyok, az a helyi plébánosnak, a polgármesternek és a helybéli lakosoknak köszönhető. Nagyon jó baráti kapcsolat alakult ki, ezzel együtt a hagyományok tisztelete elmélyült.
– A pálos rend és a nemzet fennmaradása között szoros összefüggés van. Pázmány Péter egyik nagyon ismert mondását már sokan és sok helyen olvashatjuk. Mit tud ehhez Botond Atya hozzátenni?
– Bizonyos tekintetben fejlődik a pálos rend. Ha megnézzük, 1989-90 között az újrainduló rendről beszélhetünk, akkoriban 12-en voltak, most 21-en vagyunk. Ez valóban egy fajta fejlődést jelent, amellett, hogy sajnos néhányan meghaltak az idősebb pálos szerzetesek közül. Panaszkodni nincs okunk, viszont a papi hivatásokat tekintve, mint minden más papi szervezet esetében, a papok száma kevés. De hogy Istennek terve van velünk, az biztos, hiszen megmutatta, hogy a szerzetesek száma növekszik és az új felszentelt szerzetesek életkora a fiatalabb korosztályból tevődik össze. Tehát mindenképpen van jövője a rendünknek. Hogy milyen mértékben, apersze más kérdés. Biztos vagyok benne, hogy a rendünk tudott volna fejlődni a történelem folyamán, ha különböző politikai erők nem szólnak közbe. De mindez kicsit magán hordozza a pálos rend sorsát. A politika mindig befolyásolta a szerzetesek működését. Így volt ez a török időkben, a kommunizmus idején, de Isten azért hatalmasabb mindennél és mindenkinél.
– Igen, ez így van. A másik kérdésem kényes témát feszeget. A Római Katolikus Egyház és a pálos rend kapcsolatára gondolok.
– Amikor a pálos rend történetéről beszélünk, egyértelműen ki kell jelentenünk, hogy a pálos rend mindig is hűséges volt Rómához. Így volt ez a kommunizmus idején is, de a jelenben is, természetesen. Az persze más kérdés, hogy vannak olyanok, akik félremagyaráznak bizonyos dolgokat. Ők azok, akik szeretik az izgalmakat, a népszerűség elérése érdekében az embereket félrevezetik. Olyasmit is híresztelnek, hogy nem vagyunk magyar rend, hanem eredetileg lengyelek vagyunk, hogy túlságosan katolikusok vagyunk és ezért a rend nem magyar, stb. Tehát ezek az állítások – ha valaki igazán ismeri a pálos rend történetét -, mosolyog rajta. Ezek mind butaságok, illetve nagyon is szándékos, rosszindulatú indulatgerjesztések. Erre is azt lehet mondani, mint korábban: mindez egy fajta politikai erőlködés bizonyos oldalról, mely szeretné kisajátítani a pálos szellemiséget, és nyilván, hogyha elszakítja Rómától, a tévhitet terjeszti, akkor ő maga rendelkezhet a pálos szellemiség felett. És hogyha maga rendelkezik felette, akkor a történetbe beletoldhat olyan dolgokat, amelyek mindig is idegenek voltak a pálos szerzetesektől. Ilyenek az ezoterikus gondolkodásmódok, illetve más pogány kultikus dolgokat is beleszőnek történetükbe. Ezek a népszerűség hajhász erők azt gondolják, ha már sikerült a pálos rendet Rómától elszakítani, akkor bármit rá lehet erőltetni. Sajnos ezek az erők nagyon „jól „teszik a dolgukat.
Mi ez ellen harcolni nem fogunk. Mert ahogy már sokszor mondtam: Isten velünk van. És hogyha Isten velünk, akkor ki ellenünk?
– Szépen fejlődik az ország, lassan, de biztosan vele együtt épül a pálos rend. Most pedig imádkozni fogunk Iharos községért, az országért, nemzetünkért, fennmaradásunkért, fejlődésünkért, Isten segítségéért. Köszönöm az interjút.
2014. július 5. Iharos – A lélek kényeztetése a dombtetőn álló, csinos kis katolikus templomban történt – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – A program a templom mellett elhelyezett Szent László szobrának avatásával, koszorúzásával és megszentelésével kezdődött. – Fotó: Magyar Nő Magazin
Ha Iharos, akkor Szent László. Miért is? Először is, mert uralkodása idején az országban rend és fegyelem volt. László hatalomra jutása után azonnal hozzáfogott a rendteremtéshez. Ennek érdekében 1077 körül adta ki III. törvénykönyvét. A tulajdonviszonyok átalakulása ugyanis a lakosság egy részét szolgasorba taszította. E réteg tiltakozása a tulajdon semmibevételében nyilvánult meg: bizonytalanságában elemelt mindent, ami mozdítható volt. „Magyarország főurai megesküdtek, hogy a tolvajt nem kímélik, és el nem rejtik.” – olvasható a legelső cikkelyben. A törvények több mint fele a tulajdon védelmével foglalkozott. Minden lopásért kemény megtorlás járt. Akit lopáson tetten értek, felakasztották. Ha közben bemenekült a védelmet nyújtó templomba, megúszta megvakítással, de tízévesnél idősebb gyermekeit eladták rabszolgának. Liba- vagy tyúklopásért kitolták a tolvaj szemét, Gyakori büntetés volt a kéz- vagy orrlevágás, a nyelv kitépése. Ha a bíró a bűnöst futni hagyta, az mindenét elvesztette, és őt magát is eladták. Ellenben ártatlan ember felakasztása esetén csak az áldozat vérdíját kellett kifizetnie. Ebben a törvénykönyvben szerepel első ízben a nemes (nobilis) kifejezés. A megnevezés azt mutatja, hogy a szabadok társadalmában Szent István óta változások mentek végbe. Az előkelőket vagyoni állapotuk és társadalmi helyzetük tekintetében jelentős különbségek választották el a szabadok tömegeitől. Kiváltságos helyzetüket I. László király törvénye már jogi normává emelte.
1077 után adta ki II. törvénykönyvét, amiben a világi, büntetőjogi rendelkezések mellett korlátozta az ökrök és a lovak kivitelét és forgalmát is. Legismertebb rendelkezése, hogy aki egy tyúk értékénél többet lop, azt akasszák fel. Enyhébben ítélik meg a gyilkost, mert csak vagyonelkobzás lesz a része. Ebből látszik, hogy nagyobb volt a tulajdon értéke, mint az emberi életé – ez utóbbi esetben a vérdíj érvényes. Kétharmadot adnak a megölt ember rokonainak, egyharmadot a gyilkos feleségének és gyermekeinek. A törvény ismeri a kollektív büntetést, a tolvaj 10 évesnél idősebb gyermekeit szolgaságra vetik. Az egyházi rendű tolvaj büntetése kisebb, mint a világiaké.
A térség büszke László királyunkra, és egy kicsit magáénak is érzi, nem alaptalanul. Szent Lászlót, a lovagkirályt A közeli Somogyvár falai között temették el 1095-ben, és bár földi maradványait később Váradra vitték, a király sírja sokáig népszerű zarándokhely maradt. Sírja ma is látható az egykori Bazilikában.
2014. július 5. Iharos – A szentmisét Bátor Péter Botond Pálos szerzetes tartottta, a XV. Iharosi Szent László Lovagi és Falunapprogramjának részeként – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – A Szent László Királyi Lovagrend ifjú hölgyei és lovagjai a szentmisén – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – A helybéli hívek, a vendégek és lovagrendek zsúfolásig megtöltötték a kis templom falait – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – A Kaposvári Fekete Sereg Lovagrend ifjai a templomban – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – Egy helybeli hívő imádkozik a templomban – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – A kemény páncél érzékeny lovagi lelket takar. Hogy is mondta az atya? „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – Elkészült a község zászlószigete A község zászlaja mellett lobog a megye és a nemzeti zászlónk, emellett a székely és az uniós zászló emelkedik a magasba– Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – A zászlósziget talapzatán olvasható felirat az itt élők és az egész nemzet erős hitéről tanúskodik – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – Ünnepélyes zászlófelvonás a zászlószigetnél. Horváth Győző, Iharos község polgármestere (b) és Szászfalvi László, országgyűlési képviselő és református lelkész (j) – Fotó: Magyar Nő Magazin
A zászlósziget ünnepélyes átadása és megszentelése után Szászfalvi László országgyűlési képviselőt kérdeztük.
– Képviselő Úr, mi az, ami személy szerint Önt Iharos községhez köti?
– Egyrészt nagyon sok személyes barátom él itt, másrészt pedig országgyűlési képviselőként a települést képviselem. Ez alatt a 17 esztendő alatt örömben és bánatban, szomorú és boldog pillanatokban nagyon sokat volt alkalmam együtt lenni a helyi közösséggel. Sok olyan ügyet sikerült közösen megoldanunk, amely a település fejlődését, az itt élők identitástudatát, megmaradásba és megújulásba vetett hitét tudta megerősíteni.
– Amit mi látunk, hétköznapi emberként, az, hogy a kis települések sorra szépülnek, fejlődnek. Ugyanezt láthatjuk természetesen a nagy városokban is, de egy kisebb községben, mint itt Iharoson, a materiális megújulás mellett, valami egészen különös lelki felemelkedést is tapasztalunk. A helyi települések mentalitása folyamatosan változik. Ön milyen változásokat tapasztalt a 17 év során?
– A fizikailag tapasztalható látványos rész a szemünk elé tárul. Különböző ingatlanok felújítása, vagy például itt Iharosban a polgármester úr elkötelezett híve a régészeti kutatásoknak, de megnézhetjük például a templom felújításának munkálatait. Ez a külső megújulás. De nagyon szépen végig lehet kísérni azt a fizikai, lelki és szellemi megújulási folyamatot, amely az elmúlt 18-20 évben ebben a faluban végbement. Ugyanakkor viszont ellentmondásos a helyzet, mint a kis településeken általában.
Sokszor panaszkodunk, hogy elöregszenek a kis települések, elköltöznek a fiatalok, kimennek külföldre dolgozni, pedig én azt tapasztalom, hogy a tanult ifjúság egyre inkább igyekszik szülőföldjére visszatérni. Egyre több a mezőgazdasági ágazatban a lehetőség. Egyre több vidékfejlesztési projekt valósul meg és egyre több a munkahelyteremtési lehetőség. Ezek a lehetőségek az elkövetkezendő időkben még inkább nyitva lesznek előttünk. Nekem az ideám az, hogy elsősorban egy járásközpontban kell termelő üzemek tekintetében előre lépni. A kis településeknek az arculatát meg kell újítani, hogy minél inkább élhető és vonzó legyen, másrészt a mezőgazdaságban a termékek előállításában, feldolgozásában, vidékfejlesztési programok megvalósításában lehetséges az, hogy ezek a települések fennmaradjanak és fejlődjenek. A vidéki kis falvaknak van jövője, de a fejlesztéseken nagyon sokat kell még dolgozni, és ennek érdekében komoly összefogást kell megvalósítani.
– A polgármester úr beszédében elhangzott, hogy a kis települések, akár csak Iharos község, Európa része. Hogyan lehet Európa érdeke az, hogy ezek a kicsi települések fejlődjenek? Érdeke Európának, hogy a termelés-feldolgozás-kereskedelem fellendítsen egy kis magyar települést?
– Először is az a kérdés, hogy melyik Európához akarunk tartozni. Én azt gondolom, hogy a szent európai civilizációhoz és keresztyén kultúrkörhöz. Az egy másik kérdés, hogy Európa az elmúlt évtizedekben inkább a kiüresedés irányába mozdult el. A keresztyén gyökerek elfelejtésének az irányába haladt. Azt gondolom, hogy pontosan ezek a kis települések azok, amelyek egy-egy népnek, egy-egy nemzetnek a feltámadását jelentik. Ez jelenti Európának a feltámadását keresztyén és hagyományos értelemben is. Ezért nagyon fontos az, hogy ne csak a materiális javak előállítására koncentráljunk, a termék előállítását és feldolgozását erősítsük, hanem a szellemi, lelki javakat is. A kettő harmóniájának megteremtése az, amely a legnagyobb kihívás. Hogy ezt hogy tudjuk megteremteni?
Azt gondolom, hogy prioritása a szellemi-lelki megújulásnak van. Lehetetlen egy európai gazdasági megújulás, egy iharosi gazdasági feltámadás egy lelki-szellemi megújulás nélkül. Úgy gondolom, jó úton járunk. Biztos vagyok benne, hogy ez a munka meg fogja hozni gyümölcsét. A szellemi-lelki megerősödéssel az egzisztenciák és a materiális, anyagi javak is megerősödnek, gyarapodnak, a fiatalok és a családok is jobban boldogulnak.
– Isten segítse munkájában, sok sikert, erőt és kitartást, köszönöm az interjút.
2014. július 5. Iharos – A felújított Iharosi Kerekerdő Óvoda átadása – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – A felújított Iharosi Kerekerdő Óvoda megszentelése – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – Az Inkey-kastély helyét ma már csak emléktábla őrzi. A tábla felavatására és megszentelésére került sor – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – A felavatott, megszentelt kopjafa a Művelődési Ház udvarán – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – Ifjú lovag a kopjafa előtt – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – Ebéd után a helybeli óvodások előadásával kezdődött a szórakozás – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – Helybeliek folklór előadása – Fotó: Magyar Nő Magazin
A színes, program egyik része volt a Kaposvári Fekete Sereg Lovagrend harci bemutatója
2014. július 5. Iharos – A néptánc az ünnep elmaradhatatlan része – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – Egy csoport ének előadásra készül – Fotó: Magyar Nő Magazin
Szent László Király Lovagrend harci bemutatója
2014. július 5. Iharos – Az árusok bódéi közt egy csendesen meghúzódó asztalon keresztény témájú kiadványok közt válogatatott az arra járó – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 5. Iharos – Az ősi hagyomány tisztelete és a keresztény szemlélet jól megférnek egymás mellett. Egy táltos mesél az életéről – Fotó: Magyar Nő Magazin
Egyik eseményt a másik követett, vendégként szerepelt itt még a Zsdálai Kultur Egyesület horvát- magyar énekkari és néptánc csoportja, de este élvezhette a közönség többek közt még a A Bándi Dobkör előadását a tábortűznél.
Köszönjük Polgármester Úr. Őrizzük kincseinket. Mert tudja meg Európa, van abból nekünk elég. Mégpedig olyan drága, olyan ragyogó, olyan gyönyörűséges, hogy azok után az egész világ csak vágyakozhat.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
