A Ferenc az olasz Francesco név latinosított Franciscus formájából származik, jelentése: francia. Eredetileg Assisi Szent Ferenc gyerekkori beceneve, melyet azért kapott, mert anyja francia származású volt. Női párja: Franciska. Szent Ferenc 1181-ben született Assisiben. Ő volt a ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, irgalmasságot hirdette.

Naphimnusz park Mátraháza
Naphimnusz park, Mátraháza

Néphagyományunk szerint a vetésre legalkalmasabb időszak a Ferenc hét. Ferenc nap pedig a szüret kezdete. A szüret megkezdése előtt kanászostorral durrogtattak a hegyen a gonosz, rossz szellemek elűzésére. A Mura-vidéki és szlavóniai földművesek a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik.

A gazdasszonyok Ferenc nap körüli időszakban ültettek kotlóst, a fészekbe pedig nyírfaágat tettek, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. A néphit szerint a nyírfaág megvédte a csibéket, amíg ki nem keltek, az ártó, gonosz hatalmaktól.

 

Assisi Szent Ferenc Naphimnusza (Cantico di Frate Sole) – Dsida Jenő fordítása

 

Felséges Úr, mindenható
s jó mindenek felett!
Tied a dicsőség, dícséret, áldás
és minden tisztelet!
Mind Téged illet, Felség, egyedül
s nincs ember, aki Téged méltón emleget.

Dícsérjen s áldjon, én Uram,
kezednek minden alkotása,
különösen bátyánk-urunk a Nap,
ki nappalt ád, világít és minket megvidámít.
Fényes ő és ékes ő és sugárzó roppant ragyogása
felséges arcod képmása.

Áldjon, én Uram, asszony-nénénk a Hold és minden csillagok,
kiket az égre szórtál és szépek most és kedvesek és csillogók.

Áldjon, én Uram, a mi öcsénk a Szél
s az Ég s a Lég s a Hó s a Hő s a derűs és borús Idő,
kik által éltetsz mindent, ami él.

Áldjon, én Uram, hugunk a Víz,
oly hasznos, tiszta, jóleső, alázatos és kedves ő.

Áldjon, Uram, mi testvérünk a Tűz,
kit világul az éjszakába gyújtasz.
Szépséges és hatalmas, erős és felvidult az.

Áldjon, Uram, mi Földanya-nénénk,
ki tart és táplál minket, hogy megélnénk,
ki füvet hajt és gyümölcsöt terem és sok szines virággal élénk.

Áldjon, én Uram
minden ember, kit háboruság, baj, gyötrelem ért,
de tűr és megbocsájt szerelmedért.
Boldogok kik mindent békén viselnek,
Te nyújtasz nekik, Felség, egykoron babért.

Áldjon, én Uram
mi nővérünk a testi Halál,
ki minden élő embert megtalál.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
boldogok, akik szentséges akaratodhoz igazodnak,
nem tesz kárt bennük a második halál.

Dicsérjétek s áldjátok az Urat
s adjatok hálát Neki
s roppant alázattal szolgáljatok Neki!

Olvassuk figyelmesen a sorokat. Mit rejt az üzenet? A Szentendrei Ferences Gimnázium hihetetlenül szerény, ám hatalmas tudású tanára, P. Dr. Soós Ányos a következő képpen elemezte az üzenetet:

P. Dr. Soós Ányos: “A Te képed, Fölséges” – Szent Ferenc Naphimnusza

(Innen pedig elérhető a mátraházi Naphimnusz park, ez szintén Ányos atya alkotása)

A Naphimnusz Szent Ferenc legegyénibb műve. Egyéniségének olyan tükre, melyet nem homályosít el az önmagáról szándékosan alkotott kép. Mert a tudatos önéletrajzban, végrendeletben benne van a szándék, hogy követőinek példaképet nyújtson. Ez a szándék tiszteletre méltó, nem nyújt hamis képet. Megszenvedte minden szavát. Mind igaz, amit magáról vall. De benne van a nevelő szándék, mely a hangsúlyokat meghatározza. Ő a nagy Jézus követő, szeretné megörökíteni utódaiban az útra indító inspirációjából megélt életét.

Többek között a Szentendrei Ferences Gimnázium bejárata is P. dr. Soós Ányos atya keze munkája
Többek között a Szentendrei Ferences Gimnázium bejárata is P. dr. Soós Ányos atya keze munkája

A Naphimnuszban, az utolsó mondatot kivéve, nincsen szándékolt tanítás. Ihletében Szent Ferenc belső világa, legalapvetőbb érzései a maga frissességében, mondhatni a születés üdeségében nyilatkoznak meg. A Naphimnusz egy költői, szárnyalásra képes léleknek és egy józan parasztnak a lelki tükre. Meg tudta őt igézni a szépség, és a megigézettséget képes volt szavakba önteni. Hite által az igéző szépség a mindezt ajándékozó Fölséges Istenhez emeli. Egy paraszt józanságával nézi a teremtés javait. Egy paraszt a szegénységében nagyon megtanulta becsülni a teremtés javait, hiszen mindettől függött élete. Mélységesen átérzi a kiszolgáltatottságot, ám ezt nem keservesen éli át, hanem a hit biztonságában: a Teremtő meg nem szűnő ajándékaiként. Isten szeretete az embernek nagyon szükséges, hasznos javaiban tükröződik.

A Naphimnusz tehát a teremtés szépségének és hasznosságának himnusza. Nem tud többet a teremtésről, mint ami a klasszikus kultúrából átszivárgott a középkori ember tudatába. A világ négy őselemből áll. Ezek: levegő, tűz, víz és föld. A pogány örökséghez hozzáteszi a keresztény többletet: az embert, aki üdvösségre van teremtve, akinek ugyan szembe kell nézni a halállal, de az csak a halálos bűnben holtaknak félelmetes. Ő, aki testvéreket gyűjtött maga köré, a világról alkotott felfogását a minden testvériség gondolata hatja át. A teremtett dolgok a Gondviselés emberszolgáló és kézzel fogható jóságát jelenítik meg, anélkül, hogy tudnának arról a jóságról, mellyel körülveszik az embert. Néma, hűséges és szolgáló jóságuk annyira meghatja Ferencet, hogy nevet ad nekik és egy nagy családot alkot belőlük. A Nap Urunk és Bátyánk, a Hold a Nénénk, a levegő, a szél az Öcsénk, a tűz a Bátyánk, a víz a Húgunk, a föld a dajkáló Anyánk. E nagy, jóságos és szolgáló néma család láttán megtelik a szíve hálával, örömmel és feltör lelkéből a Teremtő előtt a boldog felsóhajtás: Áldott légy Uram! nemcsak a maga nevében, hanem az emberiség nevében. Ezért a Naphimnusz mindenki himnusza.

Alázatossága olyan bátor, hogy Istenben megváltott emberként mer levelet írni minden testvérnek, az őröknek, minden hívőnek, a népek vezetőinek és mer minden ember nevében himnuszt mondani boldog felsóhajtással: áldott légy Uram! Mint a jeruzsálemiek Jézus bevonulásakor, mint Balassi a tavaszi újuláskor: “Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje.” Ferencből ez a boldog felsóhajtás nem akar megszűnni: Áldott légy… Áldott légy… Áldott légy… Először a mindenek Teremtője, minden javak forrása előtt áll meg nagy megindultsággal.

Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tied a dicséret, dicsőség és imádás
És minden áldás.
Mindez egyedül Téged illet Fölség,
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.

De itt megtorpan a vers. Ki mondhatja akkor ki. A józan önismeret majdnem elnémítja. A dicséret kötelessége és az ember méltatlansága olyan belső feszültségre világít rá, melyet csak egy egészen őszinte ember érezhet át. Ez a belső feszültség ad már az identitásnak szuggesztív erőt. Mi lesz ezután? De a méltatlanságának tudatában majdnem elnémuló ember a teremtés csodáinak láttán mégsem maradhat néma. A teremtőnek igazságot kell szolgáltatni. Így szabadul fel a zsilip, és árad tovább a himnusz.

Áldott légy Uram s minden alkotásod
Legfőképpen Urunk-Bátyánk a nap.
Aki a nappalt adja és aki ránk deríti a te világosságod.

A teremtés élén a Nap áll. Őt kell először dicsérni: hasznosságáért, mert ő élteti a földet. Igazi Úr, aki az úrvoltát jótékonyságával igazolja, és Bátyánk, akire felnézünk. Ezek után meglendül a vers a névszói állítmányok halmozásával a csúcspontra jut.

És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed Fölséges.

Ferencnek látni kell Istent. Kép kell őneki róla. Látás nélkül nem élhet. Ahogy látnia kell neki Jézust földibb és emberibb módon a Szent Kenyérben.

Áldott légy Uram, hold Nénénkért és minden csillagaiért az égnek,
Őket az égen alkotta kezed fényesnek, drága szépnek.

A ragyogó Nap mellett a szelíd fényű Hold áll, a Férfi mellett a Nő. Józan megilletődéssel látja: nőnek is kell lenni. Egész életét átszövi a nők iránti tisztelet.

Áldott légy Uram, szél Öcsénkért
Levegőért, felhőért, minden jó s rút időért.
Kik által élteted minden te alkotásod.

A klasszikus sorrend szerint következik a levegő és minden benne zajló jelenség. Az örökké mozgó öcsénk ez, aki rakoncátlan bőrig áztat, vagy megdideregtet. De mindez elviselhető, mert hozza a hasznos esőt és megtermékenyíti a földet.

Áldott légy Uram, víz Húgunkért,
Oly nagyon hasznos ő, oly drága, tiszta és alázatos.

A vízhez hajol le a leggyengédebb szeretettel: ő a kis húga, aki először is nélkülözhetetlenül hasznos, aztán drága vagyis szeretetreméltó, és ami a legszebb: alázatos. Látta ő a hatalmas, haragos tengert, de neki a vizet a csörgedező Rivo Torto patak jelenti.

Áldott légy Uram, tűz Bátyánkért,
Vele gyújtasz világot éjszakán
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.

Van még egy bátyánk: a tűz. Nélküle az éjszaka rémületes sötét lenne. Melegítő tüze pedig az ő belső lobogásával rokon, sőt a Lélek tüzével, és mindenestől az életöröm jelképe.

Áldott légy Uram, Földanya-nénénkért
Ki minket hord és enni ad,
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.

Ezután eljutunk az anyánkhoz, a földhöz, aki enni ad. Ez a legelső s legfontosabb, hogy éljünk, de a nyers hasznosságon felül virágokat, léttöbbletet ad. Szentesíti a szépség, a költészet jogát, ami ugyan hasznot nem hoz, de mégsem élhetünk nélküle.

Áldott légy Uram, minden emberért,
Ki szerelmedért másnak megbocsát,
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, akik tűrnek békességgel,
Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.

Végre megjelent az ember. de milyen szigorú Ferenc! Kiért ad hálát? Nem esik hasra az ember előtt, mert ember. Ő nem az a lágyszívű filantróp, aki távolról mindenkit szeret és mindent megbocsát. Ő csak azért az emberért mond áldást, aki másnak megbocsát, aki a Miatyánk embere. A pszichiáterek kontár feloldozása helyett Istenre bízza a Korona megítélését.

Áldott légy uram, a testi halálért, mi Testvérünkért,
Akitől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak!
És boldogok, kik magukat megadták te szent akaratodnak,
A második halál nem fog fájni azoknak.

A halál előtte is a Dies irae komorságával jelenik meg. De bibliai hittel nézi a halált. A Jelenések könyve szerint a második halál, a kárhozat a rettenetes, azoknak lesz része benne, akik megátalkodtak a halálos bűnben. Az első halál, a testi halál, szolgáló testvérünk.

Dicsérjétek az Urat és áldjátok,
És mondjatok hálát neki,
És nagy alázatosan szolgáljátok!

A befejezésben Ferenc hozzánk fordul. Mi is benne vagyunk a versben. Feloldoz méltatlanságunk tudata alól és felszólít, hogy folytassuk az ő dicséretét és adjunk hálát Istennek a hétköznapi, meg nem szűnő ajándékaiért és a teremtés szépségében nekünk adott ünnepi örömért.

A fordításról
Az iskolai tankönyvekből ki nem hagyható a Naphimnusz, ez jelzi a világirodalmi rangját. Képes Géza fordításában közlik, mely szinte prózává szürkül. Ezt az értékvesztést érzem a hivatalos kiadványban közzétett Naphimnusz fordításban: Assziszi Szent Ferenc művei. 1992.
Ez a fordítás Sík Sándor neve alatt szerepel. De melyik fordítás? Takács Ince 1929-ben megjelent: Assziszi szent Ferenc iratai c. munkájának 171-172. oldalán ez az általam itt közölt fordítás szerepel. A lábjegyzetben írja, hogy Sík Sándortól kért és kapott engedélyt a közlésére. Ezután így folytatja a lábjegyzetet: “A Naphimnusz itt adott fordítása újabb keletű (Található Balanyi Gy.: A tökéletesség tükre munkájának 184-185. o.) Abban különbözik a régibb Sík Sándor féle fordítástól, hogy a lehető leghűbben akarja ebben Szent Ferenc gondolatait visszatükrözni.” (171. l.) Tegyük hozzá, hogy fordításában Szent Ferenc költői lelkének naív varázsát is sikerült visszaadni némi ódon ízzel, bibliai szólásmóddal.

Ányos atya - A szerkesztő így emlékszik szeretett osztályfőnökére, tanárára: "megtanított tanulni, a sorok közt olvasni, a nehéz időkben emberként, emelt fővel élni".
Ányos atya – A szerkesztő így emlékszik szeretett osztályfőnökére, tanárára: “megtanított tanulni, a sorok közt olvasni, a nehéz időkben emberként, emelt fővel élni”.

Ányos atya 1919. október 19-én született a Baranya megyei Garén. Papszentelése után több helyen működött hitoktatóként, káplánként. A szerzetesrendek feloszlatása után először egyházmegyei keretbe került, majd hatósági nyomásra “civilként” kellett helytállnia.

Neki “megadta az Úr a munka kegyelmét”, amit nemcsak villanyszerelőként, hanem később a rendi keretben is megélt, ahová 1957-ben kerülhetett vissza. Felnőtt fejjel végzett egyetemi és teológiai tanulmányai után Szentendrén tanított, nemcsak tantárgyat, hanem életet, emberséget, együttműködést, szeretetet minden és mindenki iránt. Képes volt arra, hogy amit átimádkozott terveiben elképzelt, azt kezével – másokat is bevonva – megteremtse. Ez az együtt munkálkodás Istennel vonzotta hozzá a tanítványokat. Nemcsak az elvégzett munkájában volt biztos, hanem abban is, hogy mindez az egyedüli Jót szolgálja.

Egész életét átfogta Szent Ferenc Atyánk Naphimnusza. Ahogyan ebben a Szent úgy látja avilágot, amint Isten megteremtette, úgy Ányos atya is ezt az isteni látásmódot akarta a földre hozni. Nemcsak megalkotta a Naphimnusz parkot Mátraházán, hanem élte is annak harmóniáját: volt gondja arra, mielőtt Szécsénybe költözött, hogy minden teremtménytől elköszönjön, még a legkisebbtől, a kertjében megérett búzától is…

2005. szeptember 13-án a szécsényi rendházban életének 86., szerzetességének 65., papságának 60. évében elhunyt. Hamvait Mátraházán a kápolna előtt helyezték örök nyugalomra.

 

Címlapfotó: Giotto di Bondone: Szent Ferenc vizet fakaszt (1297–1299).

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás