Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Értékek, amelyek a mi kincseink – XX. Nemzetközi Aratófesztivál Ópályiban

Értékek, amelyek a mi kincseink – XX. Nemzetközi Aratófesztivál Ópályiban

… A munkást és az Áldásadót

dícséri ma a fény,

a fényben rengő érett termés a legszebb költemény.

Zengi az erdőt és az élet

diadalmas dalát,

Mert megkezdődött, újra itt van,

eljött az aratás

Kárász Izabella: Vetések válasza (részlet)

Július a nyár legszebb, egyben a legnehezebb hónapja. Ilyenkor dől el, lesz-e elegendő kenyérnekvaló. Nem véletlenül fohászkodtak jó időért őseink aratás idején.

Ma sincs ez másképp. Az érett gabona jó időben történő betakarításán az elkövetkezendő év bősége, vagy szűkössége múlik. Ma hatalmas kombájnok dübörögnek a földeken, de nem is olyan régen, még a XX. század közepén is kézi kaszákkal arattak.

Az aratást kora hajnalban, kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték. A munkaeszközöket a templomkertben gyűjtötték össze, ahol a pap azokat megszentelte.

Az aratók a búzatábla szélén letérdeltek és keresztet vetettek. Az első learatott búzaszálaknak, az első kévének nagy jelentősége volt: hitük szerint, amelyik baromfi ennek az elsőként levágott búzának a szemeiből evett, az egészséges és termékeny lett. Őseink szoros összhangban éltek a természettel, ezért az aratás végén mindig talpon maradt egy kis terület, hogy a magok visszakerüljenek az anyaföldbe és a következő évben is jó legyen a termés. A talpon maradt kalászok magocskáiból jutott az ég madarainak is.

A kenyér jelentősége, misztikus tartalma mélyen beivódott a magyar ember lelkébe. Őrizzük hitünket, hagyományainkat. Ópályiban már huszadik alkalommal rendezték meg az aratóversenyt. Keresztény szokás szerint, az aratás helyszínét Gelsei Gábor esperes és Enyedi Zsolt lelkész megáldották.

A szombati programra korán reggel érkeztek a környék településeinek versenyzői. Partiumból, Szatmárnémetiből, határon innen, és túl, fiatalok, idősebbek mérték össze erejüket. A kenyérnekvalót emberi erővel, kaszával aratták, vízhordó lányok csillapították az aratók és kéveszedők szomját.

A verseny természetesen jelképes. Nem a leggyorsabb, legügyesebb csapat a nyertes, hanem az utódnemzedék. Azok, akik a technika világában megismerhették, hogy őseink milyen keserves munkával gyűjtötték össze a kenyérnekvalót.

2014. július 12. Ópályi - A fiatal résztvevők ismerkednek nagyszüleik munkájával - Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 12. Ópályi – A fiatal résztvevő ismerkedik nagyszülei munkájával – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 12. Ópályi - Erdélyi Miklós, Ópályi polgármestere megnyitja az ünnepélyt - Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 12. Ópályi – Erdélyi Miklós, Ópályi polgármestere megnyitja az ünnepélyt – Fotó: Magyar Nő Magazin

A polgármester a megnyitót követően követően Ópályi 720 éves múltjáról beszélt. 1294-ből, III. András idejéből származó írásos emlékeink Páli, pontosabban Pauli néven tesznek említést a településről, ami annyit jelent, hogy Pálé, Pál birtoka. 1856. április 8-án egy óriási tűzvészben leégett az egész falu, csak a református templom maradt épen. Ha hagyományokról szólunk, feltétlenül meg kell említeni Ópályi magyar-lengyel jó barátságát.

Erdélyi Miklós, Ópályi nagyközség polgármestere beszél a település múltjáról és jelenéről.

Az aratócsoportokat majorettek vezették az aratás helyszínére. A fúvós zenéről az ORFK készenléti Rendőrség Fúvószenekar gondoskodott.

2014. július 12. Ópályi - Ópályi, Ságvári Imre Általános Iskola 3. osztályos tanulója a majrett csoport egyik tagja vár a fellépésre - Fotó: Magyar Nő Magazin

Az aratócsoportok az aratás helyszínére vonulnak.

2014. július 12. Ópályi - Bulyáki Dániel feleségével érkezett Nagyecsedről Ópályiba, hogy megmutassa, nem felejtették még el, hogyan kell kaszával aratni.  Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 12. Ópályi – Bulyáki Dániel feleségével érkezett Nagyecsedről Ópályiba, hogy megmutassa, nem felejtették még el, hogyan kell kaszával aratni. Fotó: Magyar Nő Magazin

Aratóének

2014. július 12. Ópályi -  Az Ópályiak Baráti Köre Egyesület bemutatója - Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 12. Ópályi – Az Ópályiak Baráti Köre Egyesület bemutatója – Fotó: Magyar Nő Magazin

Ópályi 3000 fős kis település, amely folyamatosan szépül, fejlődik és mélyen őrzi hagyományait. Felújított óvoda, iskola, közmunkások foglalkoztatása és egy sor képzési program segíti az itt élők boldogulását – mesélte dr. Széll Ferencné alpolgármester asszony. Ópályi Nagyközség vezetése célkitűzése a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése – tette hozzá.

Az Ópályiak Baráti Köre Egyesület a település szellemi és kultúrális fejlődését segíti. Az egyesület célja és feladata még 1999-ben kezdett körvonalazódni, amikor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ pályázatot írt ki Teleházak létrehozására. A munkaügyi központokat akkoriban az a megfontolás vezette, hogy – mivel nem tudnak elegendő információt eljuttatni a hátrányos helyzetű kistelepülésekre -, legyenek az un. “Teleházak” a munkaügyi kirendeltségek kinyújtott karjai – mondta az Ópályiak Baráti Köre Egyesület Teleházának gazdasszonya, Erdélyi Miklósné. A civil szervezet azóta erőt, energiát nem sajnálva – az önkormányzat munkáját mintegy kiegészítve -, munkálkodik a hétköznapok keserveinek enyhítésén és az ünnepek, megemlékezések rendezvények igényes, tartalommal telt lebonyolításán.

2014. július 13. Ópályi - Az Ópályiak Baráti Köre Egyesület Teleházának gazdasszonya - Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 13. Ópályi – Az Ópályiak Baráti Köre Egyesület Teleházának gazdasszonya – Fotó: Magyar Nő Magazin

Az aratás helyszínéről visszatérőket bográcsokban főtt, roston, nyárson sült finom ételek várták. A csikós babgulyás sokféle fűszer, de leginkább fokhagyma és bors felhasználásával készül, de az íze-java azonban a füstölt csülök. Reggel óta fő, de ennek az ételnek időt kell hagyni, hogy az ízek szépen összeérjenek. Édesanyámtól és a falumbeli öregektől és a hortobágyi idős csikósoktól tanultam az ételkészítés fortélyait – mesélte büszkén Veres László, aki Nagyecsedről érkezett a rendezvényre.

Az aratófesztivál egyik népszerű, forró zsíradékban sült étele volt a strudli. Az édes, túrós, vagy lekváros édesség burgonyából készül. Régen a túrót megsózták, de ma már az emberek inkább édesen szeretik – mondta  Smid Lucia, aki Nagymartonból (Őrvidék) érkezett. A recept nagyon egyszerű. Egy kiló liszthez három, négy tojásból és 4 kanál olajjal, egy kiskanál sóval puha tésztát gyúrunk, a tésztát vékonyra nyújtjuk. Szétterítjük rajta a tölteléket, ráhelyezzük a másik kinyújtott tésztát és derelye szaggatóval négyzet alakúra vágjuk. Forró zsíradékban kisütjük.

2014. július 12. Ópályi - Smid Lucia Nagymartonból (Őrvidék) érkezett és elárulta a strudli receptjét  - Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 12. Ópályi – Smid Lucia Nagymartonból (Őrvidék) érkezett és elárulta a strudli receptjét – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 12. Ópályi - Nagymajtény (Partium) Néptánccsoport - Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 12. Ópályi – Nagymajtény (Partium) Néptánccsoport – Fotó: Magyar Nő Magazin

A kulturális csoportok bemutatója az Ópályi Mesevár Óvoda produkciójával kezdődött, őket az általános iskolások követték. A Hip-Hop tánccsoport, és a Szultana Hastánccsoport, az Ópályiak Baráti Köre Egyesület Moderntánc csoportja bemutatója mellett, a hagyományokhoz illően, fellépett a Kraszna Népdalkör, a jánoki (Felvidék) Napsugár Éneklő Csoport, a Gancáról (Partium) érkezett Esthajnalcsillag Néptánccsoport, valamint a lengyelországi Dukla városból érkezett néptánccsoport.

Valamikor, nem is olyan régen, a magyar emberek élete a lovakéval szoros egységet alkotott. Nem rohant a világ, a lóerő szó szerint a lovak erejében volt mérhető. A vasárnapi program a kettes fogathajtó versennyel kezdődött. 21 fogat szebbnél szebb lovakkal és hintókkal vonult fel a sportpályán. Az Ópályiak Baráti Köre versenyzője nyerte az első helyezést.

2014. július 12. Ópályi -  A vasárnap délelőtti fogathajtó verseny egyik résztvevője - Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 13. Ópályi – A vasárnap délelőtti fogathajtó verseny egyik résztvevője – Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 12. Ópályi - Kovács Dóra a futam és a megye egyetlen női fogathajtója - Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 13. Ópályi – Kovács Dóra a futam és a megye egyetlen női fogathajtója – Fotó: Magyar Nő Magazin

A Papcsák család legifjabb tagja már tanul fogatot hajtani.

Vasárnap délután határainkon innen és túlról érkezett, ragyogó arcú, szép ruhába öltözött legények és lányok járták a táncot. Fellépett a Horpácsik János Néptánccsoport, énekelt a Szamosszegi Férfikórus, láthattuk a nagyecsedi Árvalányhaj Hagyományőrző Együttest, a Kraszna Népdalkör előadását, táncolt a nagyérdeműnek Herdon Balázs és Herdon Péter, aztán Bendzsa Tamás és Filep Gusztáv Folklór műsora következett. Aki kíváncsi volt, az láthatta még az Ököritói Fergeteges Néptánccsoport műsorát is.

A csoportok műsorának bemutatója előtt Ima hangzott el Kárpátaljáért. Mert, ha Isten velünk, ki ellenünk?

2014. július 13. Ópályi - Néptánc csoportok és zenészek a színpadon - Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 13. Ópályi – Néptánc csoportok és zenészek a színpadon – Fotó: Magyar Nő Magazin

 

2014. július 12. Ópályi - Az aratócsoportok az aratás helyszínére vonulnak - Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 13. Ópályi – Az aratócsoportok az aratás helyszínére vonulnak – Fotó: Magyar Nő Magazin

A program befejező részében a Kárpátia Zenekar szórakoztatta a közönséget.

2014. július 13. Ópályi - A Kárpátia Zenekar koncertjével ért véget a XX. Nemzetközi Aratófesztivál Ópályiban - Fotó: Magyar Nő Magazin
2014. július 13. Ópályi – A Kárpátia Zenekar koncertjével ért véget a XX. Nemzetközi Aratófesztivál Ópályiban – Fotó: Magyar Nő Magazin

A mai, egyszerű halandó láthatott itt két napon keresztül színes forgatagot, zenét, műsort, éppen kedvének valót. Ehetett, ihatott, annyit, amennyi éppen belefért. Mulathatott kedvére. De mi is történt itt az ország keleti kis szegletében? Egy kis maroknyi csapat óriásit alkotott. Értéket teremtett, mégpedig a régi újabbat: a huszadikat. Hálásak érte a résztvevők, a település, az ország és a nemzet. Mert ezek azok az értékek, amelyek kincsek. A nemzet kincsei, amelyeket nem pénzben mérnek. Ezek a kincsek ott rejtőznek minden magyar ember lelkében.

opalyi 16  opalyi 15

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

7 thoughts on “Értékek, amelyek a mi kincseink – XX. Nemzetközi Aratófesztivál Ópályiban

  1. Szívből gratulálok az immár hagyományos és színvonalas rendezvényhez. Jövőt teremtő múltidézés, “….szép mulatság, férfimunka volt” ez. További szép sikereket és jó egészséget kívánok a szervezőknek és résztvevőknek.

  2. Szívből gratulálok ehhez a szép rendezvényhez. Jövőt teremtő múltidézés, “jó mulatság, férfimunka volt” ez. Kívánok jó egészséget, békességes, termékeny esztendőket a közösség további tevékenységéhez is.

    Tarapcsák Ilona

  3. Szinte misztikus érzést váltott ki a fogathajtó verseny végén, a focipálya teljes hosszában az eredményhírdetésre felsorakozott lovak látványa.
    Szép emlékekkel távoztunk.

    Szívélyes üdvözlettel és köszönettel:
    Margitics Antal

Minden vélemény számít!

Top