Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Erdély – Verespataknak hegyeinek apróra őrlése

Erdély – Verespataknak hegyeinek apróra őrlése

 

 

 

 

 

 

 

 

Verespataknak most nincs esélye a világörökség részévé válnia, erre legfeljebb hét-tíz év múlva lesz remény, ha addig folytatódik a római kori tárnák és a középkori épületek helyreállítása – vélekedett Daniel Barbu román kulturális miniszter, akinek keddi verespataki látogatásáról szerdán számoltak be a bukaresti lapok.

Van egy meseszép falu, Verespatak. Sokszáz éves házak, földjükhöz, házaikhoz, templomukhoz, halottaikhoz ragaszkodó emberek.​ A környező hegyek 300 tonna aranyat és ezüstöt rejtenek.
Egy kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation aranybányája “világszínvonalú technológia”: külszíni fejtés. Mi a következménye? Az embereket új, modern házakba költöztetik, régi házaikat le akarják rombolni. Lesz arany, lesz ezüst. Lesz Új Eldorádó. Csak a meseszép falu, Verespatak tűnik el a föld színéről.
Verespatak az Erdélyi Szigethegység déli részén található az Erdélyi Érchegység, a híres “aranysokszög”, Aranyosbánya, Nagyság, Zalatna, Körösbánya és Abrudbánya által határolt 2500 km²-es területen. Jelentős arany-ezüst, réz, ólom-cink lelőhelyek találhatók itt.​ A verespataki arany 16-17 karátos, világos színű, fajsúlya tiszta állapotban 19.0. Szép kristályalakjáról híres.​
A Hérodotosz görög történetíró által említett agathürszoszok – Erdély elsőként ismert népe – is bányásztak itt aranyat, Kr. e. 550–450 között. Ezt folytatták a dákok, majd a rómaiak, Verespatakon (Alburnus Maior), Abrudbányán (Abrutus) és Zalatnán (Ampelum). Erről tanúskodik az a 25 viasztábla, amelyekre Verespatakon bukkantak rá 1786 és 1855 között. A viasszal bevont, eredetileg kettesével, hármasával egymáshoz kapcsolt fatáblákon adásvételi szerződéseket és egyéb jogi ügyleteket rögzítettek. A táblákat keltezéssel is ellátták, így megállapítható, hogy 131–167-ből származnak, és az 167-ben kitört markomann háború idején rejtették el őket Alburnus Maior bányatelepülés lakosai.
verespatak 2
A II. században a rómaiak Dalmáciából hoztak bányászokat és jelentősen fejlesztették a környéken az aranybányászatot, vágataik ma is láthatóak. A legnagyobb fellendülés a XVIII. században történt, ekkor Mária Terézia telepített ide szász bányászokat és magyarokat. Ekkor alakult ki a mai település magja, sorban megépültek az unitárius, református és katolikus templomok, valamint középületek és polgárházak. Az EUROGOLD nevű kanadai-román vegyes vállalat hatalmas zagytározót akar építeni, melyhez a teljes régi település, házak, templomok, temetők és a római bányák “eltüntetése” szerepel terveikben. Elkezdték a házak felvásárlását s a legrégebbi patinás XVIII-XIX. századi épületeket elkezdték bontani. A régi főtér környéke kísértet városra hasonlít. ​
Verespatak gyönyörű és érdekes turisztikai célpont lehetett volna, most egy tanácstalan, jövőkép nélküli romvároska. ​
Kedden a szaktárca vezetője és a bukaresti parlament UNESCO-bizottságának több tagja felkereste a több ezer éves aranybánya látogatható föld alatti járatait, majd konzultált a helyi és megyei vezetőkkel, a külszíni aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) képviselőivel. Közben az utcán több száz környékbeli lakos bányászruhában és lámpásokkal a bányaprojekt mellett demonstrált.

 

 

(Canadahun,MTI)

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top