Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Elveszettnek hitt Ady-kéziratot kapott az Országos Széchényi Könyvtár

Elveszettnek hitt Ady-kéziratot kapott az Országos Széchényi Könyvtár

A Májusi zápor után című Ady Endre-vers elveszettnek hitt eredeti kéziratát mutatták be Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) csütörtökön.

Baróthy Zoltán, a könyvtár kézirattárának munkatársa az 1908 tavaszán született kéziratot a modern magyar irodalom születésének időszakából származó “ereklyének” nevezte. Ebben az évben indult a Nyugat folyóirat, valamint ekkor alapult a Holnap Irodalmi Társaság is, amelyben Ady Endre szintén központi szerepet vállalt.

Mint fogalmazott, a dokumentum irodalomtörténeti jelentőségét részben az adja, hogy a költeménynek eddig csupán nyomtatott verzióit ismerték. Ráadásul több bizonyíték is arra utal, hogy a most bemutatott dokumentum, amelynek létezéséről korábban semmit sem tudtak, a Májusi zápor után című költemény eredeti kéziratának tekinthető.
Ady Endre Májusi zápor után című versének kézirata az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. június 12-én. Az 1908-ban írt vers kéziratát Diósady Levente, az Ady család egyik Kanadában élő leszármazottja adományozta a könyvtárnak. Az eddig elveszettnek hitt kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár a Múzeumok éjszakája programsorozat keretében június 20-án nyíló kiállításán mutatja be. MTI Fotó: Czimbal Gyula

Ady Endre Májusi zápor után című versének kézirata az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. június 12-én. Az 1908-ban írt vers kéziratát Diósady Levente, az Ady család egyik Kanadában élő leszármazottja adományozta a könyvtárnak. Az eddig elveszettnek hitt kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár a Múzeumok éjszakája programsorozat keretében június 20-án nyíló kiállításán mutatja be. MTI Fotó: Czimbal Gyula

A kéziratot az Ady család egy Kanadában élő leszármazottja, Diósady Levente egyetemi tanár adományozta az OSZK Kézirattárának az ottawai magyar nagykövet, Pordány László segítségével 2013-ban – mondta el Földesi Ferenc megbízott különgyűjteményi igazgató. Diósady Levente unokája Ady Mariskának, a költő unokahúgának, aki valószínűleg árverés útján szerezte meg a puha ceruzával írt, éppen ezért igencsak sérülékeny kéziratot valamikor az 1920-as évek elején.

Baróthy Zoltán irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának munkatársa Ady Endre Májusi zápor után című versének kéziratával a könyvtárban 2015. június 12-én. Az 1908-ban írt vers kéziratát Diósady Levente, az Ady család egyik Kanadában élő leszármazottja adományozta a könyvtárnak. Az eddig elveszettnek hitt kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár a Múzeumok éjszakája programsorozat keretében június 20-án nyíló kiállításán mutatja be. MTI Fotó: Czimbal Gyula
Baróthy Zoltán irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának munkatársa Ady Endre Májusi zápor után című versének kéziratával a könyvtárban 2015. június 12-én. Az 1908-ban írt vers kéziratát Diósady Levente, az Ady család egyik Kanadában élő leszármazottja adományozta a könyvtárnak. Az eddig elveszettnek hitt kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár a Múzeumok éjszakája programsorozat keretében június 20-án nyíló kiállításán mutatja be. MTI Fotó: Czimbal Gyula

A vers először a Nyugat 1908. június elsejei számában jelent meg két másik Ady-költeménnyel, a ma az Ádám, hol vagy? címen ismert és a Léda ajkai között című verssel együtt. Utóbbi mű eredeti kézirata egyébként egy ismeretlen magángyűjtő tulajdonában van, aki 2001-ben 5 millió forintot fizetett érte.

Ady Endre általában gyorsan, nagy lendülettel megírt műveket küldött a Nyugatnak, azonban verseskötetei szerkesztésekor gyakran végzett utólagos simításokat költeményein. Ez történhetett a Májusi zápor után cíművel is, ugyanis az 1908 végén megjelenő, Az Illés szekerén című kötetben a versen több változtatás is megfigyelhető: a Nyugatban közölt változat ötsoros második versszakából hatsoros lett, a refrénben pedig a “táncolt” igét Ady “csókolt”-ra cserélte. Az OSZK-nak adományozott kézirat viszont szinte teljesen megegyezik az időben korábbi, Nyugatban közölt változattal, ez pedig igazolja a felvetést, hogy a dokumentum a vers eredeti kézirata – magyarázta Baróthy Zoltán, aki szerint az apró változtatásban tetten érhető Ady zsenije, hiszen a vers jobb lett az utólagos javításokkal.

A szakértő rámutatott: egyelőre nem lehet megállapítani, hogy az “Adyra nem igazán jellemző, életörömtől hangos költemény” Párizsban, vagy Érmindszenten, a költő családjának otthonában született. Ady május közepén utazott ki Párizsba, részben azért, hogy kitörjön az Érmindszenten rátörő depresszióból és álmatlanságból, amelyekről a Hatvany Lajoshoz írt levele is tanúskodik.

 Ady Endre Májusi zápor után című versének kézirata az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. június 12-én. Az 1908-ban írt vers kéziratát Diósady Levente, az Ady család egyik Kanadában élő leszármazottja adományozta a könyvtárnak. Az eddig elveszettnek hitt kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár a Múzeumok éjszakája programsorozat keretében június 20-án nyíló kiállításán mutatja be. MTI Fotó: Czimbal Gyula
Ady Endre Májusi zápor után című versének kézirata az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. június 12-én. Az 1908-ban írt vers kéziratát Diósady Levente, az Ady család egyik Kanadában élő leszármazottja adományozta a könyvtárnak. Az eddig elveszettnek hitt kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár a Múzeumok éjszakája programsorozat keretében június 20-án nyíló kiállításán mutatja be. MTI Fotó: Czimbal Gyula

Mindez a mű értelmezése szempontjából is fontos lehet, ugyanis ha a költő Párizsban írta meg a verset, akkor joggal beszélhetünk arról, hogy a költeményben Ady a városi ember szemszögéből, idealizálva tekint vissza a modernitástól mentes partiumi tájra. Amennyiben a mű Érmindszenten született, teljesen más értelmezéssel érdemes közelíteni a szöveghez – hangsúlyozta Baróthy Zoltán, hozzátéve, hogy a bizonyítékok alapján számára meggyőzőbbnek tűnik az a felvetés, amely szerint Ady a francia fővárosban írta a verset.

A nagyközönség először a Múzeumok éjszakáján láthatja a kéziratot a S csókolt minden az ég alatt címmel megnyíló kamarakiállításon az OSZK-ban. A tárlat többek között foglalkozik a szintén irodalmi babérokra törő Ady Mariska és Ady Endre viszonyával, valamint korabeli fotók, levelek és újságcikkel segítségével számos adalékkal szolgál a Májusi zápor után megírásának körülményeiről. A gyűjtemény egyik különleges darabja Az Illés szekerén című kötet egy Brüll Adélnak (Lédának) dedikált példánya, emellett megtekinthető az Ádám, hol vagy? – eredeti címén Jön az Isten – című költemény első ismert kézirata is.

A kiállítás július 12-ig tekinthető meg az Országos Széchenyi Könyvtárban, a kéziratot digitális formában pedig az intézmény honlapján (www.oszk.hu) keresztül lehet majd elérni.

(MTI)

Ady Endre: Májusi zápor után

Nagymessziről ködölt a Bükk,

Gőzölt a sík, áradt az Ér

S fáradt testemben hirtelen

Ott, a záporverte mezőn

Piros dalra gyujtott a vér,

Piros dalra gyujtott a vér.

Szinte sercent, hogy nőtt a fű,

Zengett a fény, tüzelt a Nap,

Szökkent a lomb, virult a Föld,

Táncolt a Föld, táncolt az Ég

S csókolt minden az Ég alatt

S csókolt minden az Ég alatt.

Káprázó, városi szemem

Behúnyom ennyi csók előtt

Rebegőn és nyugtalanul

És halkan kérem az Urat:

»Áldd meg ezt a csókos mezőt,

Áldd meg ezt a csókos mezőt.«

Itt is, ott is asszony-csapat

Kapál, hol majd élet terem.

(Óh, mégis-mégis élni jó.)

Erősek és fiatalok

S a lábuk térdig meztelen

S a lábuk térdig meztelen.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top