Éljen a Magyar Szabadság! Éljen a Haza!

2018. március 15., 01:00

Tiszteljük a karddal, ágyúkkal, szabadságunkért harcoló történelmi nagyjainkat és ez így van rendjén.
A megemlékezések és ünnepi beszédek mind arról a korszakról szólnak, amelyek valami csodálatos érzéssel töltik meg szívünket-lelkünket, mintha a mai kor embere valami különös, földön kívüli világba csöppenne, mintha az 1848-as forradalom valami elérhetetlen kozmikus világ mesebeli képeit elevenítené meg.

Az ámulat évről, évre jelen van, minden március 15-én. Csakhogy a mai kor emberét valódi, komoly, tiszta érzések, az üzenetek mély tartalmának elemzése legkevésbé sem izgatja. Úgy is fogalmazhatnánk, napjainkban csak a pillanatnyi gyönyör a fontos. A legtöbb ember a mának él és ezzel lassan feledésbe merül, milyen erkölcsi normákat örököltünk őseinktől. Nem sikk a hazaszeretet, sok esetben megbélyegzett nacionalistává válik aki a nemzeti öntudat érzését óvja és táplálja.

Az 1800-as években a hazájuk sorsáért aggódó emberek büszke nacionalisták voltak. Nem sokat beszéltek, de sokat tettek a nemzetért.

Az 1800-as években a hazájuk sorsáért aggódó emberek büszke nacionalisták voltak. Nem sokat beszéltek, de sokat tettek a nemzetért.

Valóban él a magyar szabadság? Valóban él a haza? Igaz, hogy nincsenek szabadulásra vágyó, politikai foglyok a börtönökben, az viszont már nem biztos, hogy nem kell hadsereget toborozni, önrendelkezést követelni és az egész világot uraló szűk réteg érdekeit kiszolgáló, avítt jogokat megszüntetni.

Nem él a haza. Pontosabban szólva, nem úgy él, ahogy őseink üzenete szól, ezért március 15-én csak ámulunk. Ma visszaemlékezünk a márciusi ifjakra, Petőfire, Bem apóra, az első Jellasicsot legyőző csatára, a komáromi és a budai ostromra, a dicsőséges erdélyi és felvidéki harcokra. Az ünnepi megemlékezésen büszkék és boldogok vagyunk, hogy magyarnak születtünk.

A pár órás megemlékezés azonban véget ér. Mi marad utána?

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

3 hozzászólás

  1. Ez rendben is volna, csakhogy az ország mai miniszterelnöke ezt teljesen elfelejtette, így
    újabb hatalmi propaganda eszköznek használta az
    ünnepet.

    Persze OV valaha a Kommunista Ifjusági Szövetség
    egyik markáns vezetője volt, majd a Soros Alapítványnak köszönhetően Angliában kitanulhatta
    a legfelső vezetői szakmát (több más fideszessel e.)

    Az idők szele, a rendszerváltás pálfordulásra késztette,
    de lekésett mind a rendszerváltásról, mind Magyarország Eu csatlakozásáról.
    Miután nem az ő neve fémjelzi a hazai nagy történelem dátumait (1989, 2004), ettől egy
    sértett, majd skizofrén “durcás” diktátor lett.

    Mára vezetünk mélyszegénységben, halálozásban,
    válásban, korrupcióban Eu -ban,
    az egészségügy, iskolarendszer romhalmaz.

    Mennek a milliárdok a stadionokra, a kormány uralta
    “közszolgálati” tv – rádiókra évi 100 milliárd
    és elöl állunk a kivándorlásban is.

    Így ma itthon az “ellenzék” nem más mint az EMBEREK, a magyar lakosság.
    2018. Március 15. Magyarország

    • A mai legfelsőbb “hadúr-pártvezér”, jelenleg
      szabadságharcát vívja a nemlétező migráncsok ellen.
      Miközben nincs az a menekült, aki Magyarországon
      akarna letelepedni, irány Nyugat Eu, (velünk együtt).

      “A politikusoknak mindig megvan a forgatókönyve
      és az eszközei, amivel hatalmukat megszerzik és
      így ezzel orruknál fogva vezetik a jónépet”

      “nem az a segítő a mocsárban aki csokit osztogat,
      hanem aki faágat nyújt be, hogy kihúzzon onnan”

      Vajon a magyarok miért nem törekednek
      a román honosítási igazolvány megszerzésére ?
      Pedig így mi is tudnánk “oda-szavazni”.
      Csakhogy mi nem akarunk beavatkozni más
      népek belügyeibe, mert az arcátlanság lenne.

  2. Még a választási törvényeket is ledegradálták az orbáni diktatura megtartásához.
    Ha netán “győz” a pártvezér, csak a meghamisított választásokat nyerheti meg számtanilag,
    Magyarországot, a magyarokat már rég elvesztette.
    Már ránk férne, hogy mi veszítsük el őkelmét, hogy
    végre újra egy normális, békés országban élhessünk

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*

Scroll To Top