Gyorsan elföldelt várvédőket és nyolc aranyat találtak a régészek az egri várban zajló építkezések során. Ennyi pénz komoly vagyonnak számított az 1500-as évek végén.
Az egri várban egy ÉMOP-pályázat kapcsán, Európai Uniós támogatással szinte teljes közműcsere történik. Bár a vár teljes területe hivatalosan bejegyzett régészeti lelőhelynek minősül, jelenleg is van még olyan része, ami – szakszóval élve – bolygatatlannak minősül, így a hatályos jogszabályoknak megfelelően feltárást kell végezni az építkezési munkálatok nyomvonalán. A szakemberek négy-öt nap elteltével, 80-90 centiméter mélységben figyeltek fel egy anatómiai rendben elhelyezkedő, sértetlen lábcsontra, melynek helyzete és állapota azt sugallta, hogy valószínűleg egy teljes csontvázhoz tartozik. A további kutatás során akadtak rá július negyedikén, délután nyolc arany pénzérmére.
Nagy László, a feltárás egyik vezetője a VS.hu kérdésére elmondta, hogy négy teljes csontvázat, egy fej nélküli felsőtestet és egy kisebb csonthalmazt találtak, amiben szabálytalanul egymásra voltak szórva a különböző csontok – valószínűleg csata közben levágott vagy leszakadt végtagok maradványai. A holttestek nem a korra jellemző keresztény szokás szerinti kelet-nyugati tájolással, hanem összevissza voltak eltemetve. Láthatóan sietve helyezték őket a sekély, mindössze 40-60 centiméter mély gödörbe vagy árokba.
Az emberi maradványok mellett nagy mennyiségű állatcsontot is találtak, illetve kerámia törmeléket is, ezek a temetkezésre használt földben lehettek. Egy 1585-ös ezüst érme is előkerült, ami alapján egyértelműen a 16. század végére, pontosabban az 1596-os várostrom idejére keltezték a sírhely korát. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az egyik csontváz körül hat-hét ólomlövedék is volt, egy másik koponyájáról hiányzott az orr és az állkapocscsont. Az ostrom alatt és után nagy volt a felfordulás és zűrzavar az egri várban, ami jól magyarázná a hanyagul elvégzett temetést.
Az antropológiai vizsgálatok elvégzése előtt azt nem tudják megmondani, hogy az elhunytak milyen nemzetiségűek voltak, de jó eséllyel vagy magyar végvári katonák vagy külföldi zsoldosok lehettek. Miután mindent megfelelően dokumentáltak, nekiálltak felszedni a csontokat. Ekkor, a végtagcsontokból álló halmaz alatt találták meg a nyolc arany érmét, élükre állítva, egymás mellett. Valamilyen szövet vagy bőr tartóban lehetettek, ami az évszázadok alatt mára teljesen elpusztult. Mindegyik nagyon jó állapotú és korábbi leletek alapján pontosan beazonosítható, a legkorábbi 1549-es, a legkésőbbi 1589-es veret. Ez az első megállapításhoz képest négy évvel későbbre, 1589-re tolta a temetés legkorábbi időpontját. A nyolc pénzérme közül az egyik át volt lyukasztva, ezt a darabot talán díszként viselhették. Arra, hogy az akkoriban jelentős vagyonnak számító összeg milyen módon kerülhetett a sírba, egyelőre nincs magyarázat. “Egyszerű katona nem tartott magánál nyolc arannyi zsoldot.” – mondta Nagy László.
A feltárást most szüneteltetik, mert alapvetően a szennyvízvezeték nyomvonalával kell végezniük, és igazodniuk a kivitelezés ütemezéséhez. A lelőhely viszont a vár közepén van, így később lényegében bármikor lehetőség lesz a folytatásra, ha a fontosabb feladatokkal végeznek, közölte a Civil Régészeti Alap.
Nagy Mundzsuk
magyarno.com
Powered by Facebook Comments