Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Egy rovásírással írt Miatyánk 1598-ból

Egy rovásírással írt Miatyánk 1598-ból

Sokat vitatott kérdés a középkori magyar nyelvű szövegek helyes kiejtése, hiszen abban az időben a latin betűs írásbeliségünk nem tudta még pontosan visszaadni a hiteles kiejtést.
Ezért sokan úgy gondolják, hogy talán nem is tért el annyira az akkori kiejtés a maitól, mint ahogy az a szöveges emlékekből kitűnik, pusztán az akkori szövegek helyes kiejtését nem ismerjük.
Ezen a gondon segítenek a középkorból fennmaradt rovásírásos emlékek, elsősorban Telegdi János Rudimenta c. rovásírásos tankönyve [1].
Ezt a könyvet Telegdi 1598-ban kifejezetten a rovásírás népszerűsítése és elterjesztése érdekében írta. Bár nyomtatásra nem került, de kéziratban elterjedt, s több példány fennmaradt belőle napjainkig is [2].

2. Az Úr imája

A Rudimentában van egy-két hosszabb rovásírásos szöveg is, ezek egyike az Oratio Dominika, az Úr imája, vagyis a Miatyánk.
Ennek eredetijét mutatja az 1. ábra.

1. ábra. A Miatyánk rovásírással leírva 1598-ból.
1. ábra. A Miatyánk rovásírással leírva 1598-ból.

A szöveg latin betűkkel a következőt jelenti:

Mi Atyánk ki vagy mënyeg ben
szenteltessëk meg az az te neved,
jöjön el az Te országod, legyen Te akaratod,
mikëpën mënyegbën azonkëpen it ez földön is.
Mi kënyërünkët minden napit ad meg nekünk ma,
es bocsájd meg az mi bűneinket
miképen mi es mëg bocsátunk ëllëünk vétëteknek,
és në vigy minkët az kisirtëtbën,
de szabadícs gonosztul,
mert tiëd az országh az hatalom az dicsőség mind örökön öröké.
Amen.

Az átírásnál a figyelembe kellett venni, hogy az a-t és az át azonos jellel jelölték, az e-é, i-í, ö-ő pároknál is.
A zárt e-re, amelyet akkor még használtak a magyar nyelvben, külön jelünk volt: H.
Ez utóbbit a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően ë-vel jelöltük az átírásban. Ma a zárt e helyett e-t vagy ét- használunk.
A szövegben van egy-két nyilvánvaló hiba, amely a másolásból eredhetett. különösen a “De szabadícs” résznél, az átírt szövegben ez javítva van.
Hasonlóan az utolsó sorban nyilván “örökön öröké” áll és nem “ërökön örökë”.
A központozás, szó és mondat elkülönítés a régi szövegekre jellemzően még nem kiforrott, illetve a rovásírásban a nagy betűk hiánya miatt nem volt lényeges.
A szabványos rovásírásos betűkészlettel (Rovás_Szabvány) mai szövegszerkesztőkben is leírhatjuk a szöveget [3].
Természetesen a szabványos betűkészlet nem egy rovásemlékre épül, így minden rovásemlékben lehet eltérés is tőle.
Erre példa az r, az ö és az ü használata. Ezeknél nem a Rovás_Szabvány, hanem a Rovás_V1 és a Rovás_MA betűkészletből használtuk a betűalakot.
Mivel mindegyik betűkészlet azonos kódkiosztású, így az egyszer leírt szöveg a karakterek módosítása nélkül különböző rovás betűkészletekkel leírható.
A szabványos betűkészletek megtalálhatóak az Interneten és ingyenesen letölthetőek a következő címről: http://nimrud.eet.bme.hu/rovas .
A fenti webcímen meg vannak a jobbról balra és a balról jobbra haladó íráshoz is a betűkészletek.
Bármelyik irányban írhatunk székely rovásírással, mert mind a két írásirányra vannak példák.
A legfontosabb szabály, amit be kell tartanunk, hogy a betűk mindig abba az irányba nézzenek, amely felé halad az írásunk.
A Rudimenta jobbról balra haladó írást használt, de a mai írásunknak, s egész kultúránknak inkább a balról jobbra haladó felel meg, ezért nyomtatva most balról jobbra írjuk le a fenti szöveget.
Természetesen a szabványos betűkészletek jobbról balra haladó változatával és egy jobbról balra haladó szövegszerkesztővel lehet fordított irányba is írni.

2. ábra. A Rudimentában található Miatyánk a szabványos kódkiosztású rovásbetűkkel leírva.
2. ábra. A Rudimentában található Miatyánk a szabványos kódkiosztású rovásbetűkkel leírva.

Manapság külön jelet használunk az é betű jelölésére a rovásírásban is, de a fenti szövegben a középkori eredetinek megfelelően az e jelet használtuk az é jelölésére is.

Összefoglalás

Kétféle magyar rovásírást ismerünk, az egyik a székely, a másik a pálos rovásírás. Ebben a cikkben a székely rovásírás egy igen szép emlékét ismerhettük meg.
A fentiekbe n ismertetett emlék is azt bizonyítja, hogy érdemes a magyar rovásírással foglalkozni, s minél több emberrel megismertetni. A fenti példa azt is mutatja, hogy a korszerű szövegszerkesztőkkel vissza tudjuk adni a középkori rovásírásos emlékeinket.

Irodalom

[1] Ioannis Thelegdi: Rudimenta, Priscae hunnorum linguae brevibus quaestionibus ac responcionibus comprehensa opera et studio, 1598, kéziratban terjesztett.
[2] Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, Antológia Kiadó, Lakitelek, 1994.
[3] Dr. Hosszú Gábor, Libisch Győző: A szabványos székely rovásírásos betűkészletek, elektronikus közlemények, 1996-1999.

Dr. Hosszú Gábor egyetemi docens

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

One thought on “Egy rovásírással írt Miatyánk 1598-ból

  1. Nagyon jo ijenek felkerulnek az internetre, szerintem az iskolakban hivatalosan is kellene tanitatni a mi osi irasunkat, ez egy nagy kincs, nem csak nekunk de az egessz vilagnak.

Minden vélemény számít!

Top