Egy nép, amely küzd az életéért – palesztin alagútrendszer

 

 

 

 

 

 

 

Sok család mindenét pénzzé tette, hogy bekapcsolódhasson az alagútüzletbe. A csempészüzlet tetőzése idején tizenötezer gázai csákányozott a határsáv alatt, és rajtuk kívül is tízezreknek adott munkát a föld alatti kereskedelem. Ami kapható, kétharmadrészt alagutakon jut Gázába.

Írta: James Verini
Fényképezte: Paolo Pellegrin

Az 1979-es egyiptomi–izraeli békeszerződés kettészakította a várost – Rafah egyik része Gázához, a másik Egyiptomhoz került. Az első járatokat 1982-ben, a határsávban álló házak pincéjéből ásták, de az izraeliek hamar rájöttek, hogy fegyvert csempésznek az alagutakon, a gyanús épületeket lerombolták a határövezetben, sőt végül az egész határsávot letarolták, biztonsági zónát alakítottak ki – a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint 2000 és 2004 között ezerhétszáz házat tettek a földdel egyenlővé.

Istenigazában akkor lett fontos Izrael számára a gázai járatrendszer, amikor 2006-ban egy határátkelőnél, izraeli területről Hamász közeli militánsok elrabolták Gilad Shalit. Az izraeli hadsereg tizedese a szűnni nem akaró háború szimbolikus alakja lett, falragaszképét sokfelé látni az izraeli utak mellett, akárcsak a palesztin mártírok fotóját Jabalia meg a többi tábor falain. (Shalit tizedes végül 2011 őszén fogolycserével szabadult.)

2006-os választási sikere után a Hamász véres polgárháborúba keveredett a Fatahhal. A következő évben legyőzte ellenlábasát, megszilárdította hatalmát Gáza övezete fölött. Mindeközben az izraeli állam gazdasági blokáddal sújtotta a térséget, kegyetlen és szigorú intézkedéseket hozott: egyrészt bezáratta a kikötőket, másrészt a létfontosságú termékeket leszámítva gyakorlatilag minden áru behozatalát megtiltotta. Miután Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tavaly tavasszal megbukott, az új államvezetés úgy döntött, megnyitja a rafahi határállomást. Mohamed Murszi elnök azonban igyekszik távol tartani a Hamászt Egyiptomtól; hiába remélték a palesztinok, nem igazán áll Gáza és a gázaiak mellé. Azok után pedig, hogy 2012 augusztusában fegyveres merénylők agyonlőttek tizenhat egyiptomi katonát a Sínai-félsziget északi részén, Murszi átmenetileg újra lezáratta a rafahi határt, és a hírek szerint harmincöt vagy még több gázai alagutat leromboltatott.

ng/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás